Országosan kiegyensúlyozott fejlődés az oktatás területén

Egyre kevésbé játszik szerepet a tanulók fejlődésében az, hogy kistelepülésen vagy nagyvárosban járnak iskolába. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programnak köszönhetően közel 100 településen jön létre iskolai tornaterem vagy tanuszoda, sőt az előmeneteli rendszer és a közel 100 000 digitális eszköz intézményekbe juttatásával a korábbi minőségbeli különbségek is csökkentek. Ma már egy kistelepülésen élő diáknak is hasonló esélyei vannak, mint annak, aki egy nagyvárosban jár iskolába.

A területiség egy másodlagos befolyásoló tényező

Régóta ismert, hogy a gyerekek közti teljesítménybeli különbségek sok tényezővel mutatnak szoros kapcsolatot, így a területiség is fontos szerepet játszik ebben, de korántsem kizárólagosat. Ha figyelembe vesszük a tanulók családi hátterét, illetve egyéb, az iskolák által nem befolyásolható tényezőket, akkor a településtípusok közötti eredményesség-különbségek eltűnnek. Ez azt jelenti, hogy a kisiskolák nem kevésbé eredményesek, mint a nagyobb települések iskolái.

A kompetenciamérések eredményei alapján a különböző településtípusok iskolái között nincs jelentős különbség aszerint, hogy átlagosan mennyit fejlődnek két év alatt az odajáró tanulók. A településtípusok és iskolák összefüggésében jól látszik, hogy a 2015 és 2017 közötti fejlődés mértékét tekintve egy községi és egy megyeszékhelyi vagy budapesti általános iskola között sincs különbség. A területiség egy másodlagos befolyásoló tényező, döntő hatása a szociális helyzetnek van. 

Elsődleges fontosságú a családi háttér jellemzőinek kiegyensúlyozása

A komplex elemzések, melyek kitérnek a tanulók családiháttér-indexének hatásainak és az egyéni fejlődés mértékének vizsgálatára is, azt mutatják, hogy az egyes településtípusokon elért eredmények különbsége elsősorban az ott tanuló diákok szociokulturális háttere közötti különbségekkel magyarázható. Ezt felismerve a köznevelési fejlesztési beavatkozások célja, hogy kiegyensúlyozzák a családi háttér jellemzőit minden köznevelésben tanuló diák számára – függetlenül attól, hogy a diák az ország mely településén jár iskolába. 

A községi, kistelepülési iskolák tanulói nem alkotnak társadalmi értelemben homogén csoportot, közös jellemzőjük azonban, hogy az átlagosnál kisebb településeken élnek és kistelepülési iskolákba járnak. Ez a két tényező, bár nem feltétlenül meghatározó módon, de nehezebb indulási, tanulási feltételeket valószínűsít: kedvezőtlenebb családi hátteret, rosszabb intézményi feltételeket az oktatásban, amihez gyakran társulnak a bejárással összefüggő nehézségek is. Éppen ezért a beavatkozási irányokat a köznevelési rendszer hátránykompenzációs funkciójának erősítése érdekében jelöli ki a köznevelési oktatásirányítás: a befogadó oktatás megteremtése, heterogén összetételű tanulói csoportok pedagógiai differenciálás mellett történő oktatásának segítése; korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése; a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók iskolai sikerességének támogatása szakmai-tartalmi fejlesztéssel; oktatási esélyegyenlőséget javító, antidiszkriminációs intézkedések megvalósítása.

Könnyebb elérhetőség, több digitális eszköz, nagyobb megbecsültség és mozgástér – országosan

A Kormány jelentős forrást fordít arra, hogy a fizikai infrastruktúrájukat tekintve se legyen különbség a falusi nagy és kisiskolák, illetve a városok között. A szétaprózott intézményfenntartó rendszer hosszú éveken keresztül komoly finanszírozási és szerkezeti problémákkal küszködött. Ennek a helyzetnek a megoldására 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerültek a korábban döntő többségében önkormányzatok által működtetett köznevelési intézmények, mely lehetőséget teremtett arra, hogy a Kormány egységes, magas színvonalú köznevelési rendszert építhessen.  Jelentős lemaradása volt a kisiskoláknak a tornatermek számában és az Internet, különösen a gyors Internet elérhetőségben. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programnak köszönhetően országszerte közel 100 településen, közel 40 milliárd forintból jön létre iskolai tornaterem vagy tanuszoda, a T.E.S.I. 2020 stratégiának megfelelően pedig közel 15 ezer testnevelő vehetett részt ingyenes módszertani továbbképzéseken 2013 óta. A Modern Városok Program keretében a köznevelést érintő fejlesztések összegzett támogatása 49 Mrd forint, az EFOP program köznevelési keretében pedig több mint 550 helyszínen 125,4 Mrd forint áll rendelkezésre.

A Kormány célja, hogy, hogy a településtípusok szempontjából ne jelenjen meg markáns különbség a pedagógusok jellemzői között. Korábban önkormányzatok spórolási technikájának következménye volt a kisebb bért igénylő pályakezdők alkalmazása a kistelepülések iskoláiban. 2013. év szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezetésre került az új pedagógus előmeneteli rendszer, amely megköveteli a minőséget, elvárja a folyamatos önképzést és innovativitást, és ehhez rendeli az anyagi és erkölcsi elismerést. A pedagógusok szélesebb jogkört kaptak ahhoz, hogy helyi szinten alkalmazkodhassanak a tanulócsoportjaik és az egyes tanulóik képességeihez és tanulási tempójához, így biztosíthatják jobban a tanulás végső eredményességét.

Az iskolai szolgáltatások mennyiségi és minőségi jellemzőit tekintve is csökkennek a különbségek az egyes településtípusok iskolái között. A hátrányos helyzetű gyerekek integrációs oktatásának megvalósítására alkalmas differenciált, személyközpontú nevelési-oktatási módszere elterjesztését támogató programok indultak, amelyek jótékonyan segítik a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, illetve tehetséggondozását.

A tanulói teljesítmények elemzése alapján nyilvánvaló, hogy meghatározza a tanuló teljesítményét az, hogy milyen a tanuló és az iskola digitális eszközellátottsága. Uniós forrásból 45 000 laptop, 24 000 tablet, 5000 projektor és 3000 interaktív tábla, összesen 77 000 digitális eszköz beszerzése valósul meg, melyet a Kormány a vidéki iskolákba juttat el. A fejlesztésből természetesen a Közép-Magyarországi Régió sem maradhat ki, ezen régió iskolái 13 623 asztali számítógéppel és 5986 laptoppal gazdagodnak, a későbbiekben pedig még beszerzésre kerül 6991 projektor is. Ezt 15 tankerület használja fel 650 tagintézményben a Közép-Magyarországi Régióban.

A három éves korra kiterjedő óvodakötelezettség 2015. szeptember 1-től került bevezetésre, melynek célja, hogy csökkenjen a különbség a gyerekek képességei között akkor, amikor elkezdik az iskolát. Az intézkedésnek köszönhetően a 4 éves gyermekek óvodai részvételi aránya Magyarországon meghaladja a 95%-ot. 

Kiemelkedő teljesítményű iskolák

Ugyanakkor egy iskola teljesítményét és az ott folyó pedagógiai munka nehézségét és minőségét valójában nem a kompetenciamérés rangsorában elfoglalt helyezése jellemzi a legjobban, hanem az, hogy egy tanári kar milyen társadalmi összetételű és milyen előzetes tudással rendelkező tanulócsoporttal érte el az átlagpontszámban megjelenő eredményt. Az Országos kompetenciamérés adatai alapján azonosíthatók az olyan iskolák, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik családi háttere alapján várható volna. Ezek azok az intézmények, amelyek pedagógiai munkájukkal eredményesen ellensúlyozzák tanulóik hátrányos helyzetét, ezzel is szolgálva a társadalmi mobilitást. Az Oktatási Hivatal célja, többek között, hogy felhívja a figyelmet a magyar pedagógiai gyakorlat kiemelkedő teljesítményeire. Ennek érdekében az oktatas.hu–n a nyilvánosság számára elérhetők azoknak az iskoláknak a névsora, amelyek az átlagosnál jobb eredményekkel rendelkeznek.