Osztállyá alakulás – a csoportok törvényei

Ahogy a természetnek is vannak meghatározó törvényei, úgy az emberek csoportjainak működése során is megfigyelhetők szabályszerűségek. Míg a gravitáció létezéséről egyszerűen megbizonyosodhatunk, addig az osztályközösséget összetartó kohézióról csak közvetett információkat szerezhetünk. Pedig minél jobban ismerjük az osztály állapotát, annál könnyebben tudjuk eldönteni, hogy milyen eszközökkel forduljunk feléjük.

alt


A diákok közösséggé formálódása spontán módon is létrejön, viszont ha pedagógusként megfigyeljük a csoport kialakulásának folyamatát, és ha a megfelelő időben, a megfelelő módon avatkozunk be, akkor ennek hatására olyan osztály alakulhat, amivel gördülékenyen együtt lehet működni, aminek tagjai elfogadják és segítik egymást. 

A csoport alakulás szakaszai 

Rendszerint az általános és a középiskola első osztálya az, amikor teljesen az elejéről kezdenek szövődni a gyerekek között a szimpátia szálai. Ekkor zajlik a formálódás szakasza: egyelőre még mindenki puhatolózik, igyekszik jó benyomást kelteni a másikban. Ez a fázis megtámogatható azzal, ha az életkornak megfelelő ismerkedős játékokat, feladatokat viszünk az osztályba. Ezeknek köszönhetően a fiatalok nem csak azokkal kezdenek kapcsolatot teremteni, akik első látásra szimpatikusnak tűnnek, hanem a tevékenység keretei között másokkal is, már megelőzve a klikkesedést. Így kicsit a visszahúzódóbb diákok is könnyebben megnyílnak, ha megfelelő lehetőséget biztosítunk számukra. 

Ezt követően jelenik meg a viharzás időszaka, ekkor kerülnek felszínre a tanulók közti különbségek, a konfliktusok, s elkezdődik a vetélkedés az egyes szerepekért. Bár pedagógusként nem ez a kedvenc fázisunk, mégis az osztálynak szükséges keresztülmennie rajta, hiszen az előjövő összeütközések rendezése hozza létre a csoport íratlan szabályrendszerét, ami meghatározza működését a későbbiekben. A viharzás időszaka aktív tanári jelenlétet kíván, leginkább ekkor tudunk hatást gyakorolni az osztályra. 

A közösen elfogadott normák 

A viharok lecsendesülésének eredménye az osztály előbb említett normarendszere. Ez jeleníti meg azt, hogy mely viselkedések, értékek elfogadottak és melyek nem. Itt nem elsősorban a házirend, vagy az emberi együttélés kemény szabályaira érdemes gondolni, hanem például arra, hogy egy közösség jutalmazza-e, ha valaki vicces megszólalásaival folyton közbeszól az órán, vagy nem. Kik lesznek azok a diákok, akik meghatározzák a trendeket, és kik azok, akik követik ezeket. 

Így láthatóvá válik az, hogy pedagógusként a viharzás időszakában van lehetőségünk arra, hogy a normákat befolyásoljuk. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy a konfliktusok tisztázva legyenek, minden fél bevonásával, ezáltal a jövőre vonatkozólag olyan megállapodások jöhetnek létre, melyek a későbbiekben ezeket elkerülhetővé teszik. E szakasz fő megközelítése a mintaadás, és egyeztetés. Ha többször rövidre zárunk egy helyzetet egy gyors, autoriter döntéssel, előfordulhat, hogy a csoport ezeket a megoldásokat nem fogja a közösségre vonatkozó elvárásként elfogadni. 

A csoportszerepek 

A normaképzés időszaka hozza létre a csoportszerepeket is. Ekkor emelkednek ki a hangadó véleményvezérek, kialakul, hogy ki válaszol a tanár kérdéseire, és ki informálja a többieket arról, hogy mi volt a házi feladat és mikor várható dolgozat. Bohócnak lenni is egy szerep lehet az osztályban, aminek létjogosultságát a csoportdinamika termelte ki. Ez a szempont akkor válhat markánssá egy közösségben, ha az osztály bohóca, akinek a viselkedését szemben a kortársakkal, a felnőttek nem díjazzák, iskolát vált. Ha ez a szerep valóban a csoport terméke, rövidesen valaki át fogja venni, hiszen az osztály egyensúlya ennek köszönhetően marad fenn. Ebből az okból kifolyólag hasznos lehet az ilyen helyzetekben csoport szinten gondolkozni, és visszatérni az osztály közös szabályainak megvitatásához. 
Osztályfőnökként érdemes figyelemmel kísérni a kialakult szerepek minőségét, hogy mennyire merevek és szigorúak ezek. Előfordulhat, hogy a gyerekek fejlődését akadályozza, ha éveken át ugyanazt a szerepet töltik be a csoportban, mivel így a feléjük közvetített elvárásoknak felelnek meg, saját lehetőségeik kibontakoztatása helyett. 

Vissza az elejére

A normák megszületését a működés időszaka követi. Ez azonban átmeneti, egy új tag érkezése, más esemény, vagy a diákok változása, érése is újra beindíthatja a csoportdinamikai jelenségeket, és az osztály visszatérhet egy korábbi fázisba. Az átrendeződés új lehetőséget biztosít arra, hogy más normarendszer alakuljon ki, és a csoportszerepeket betöltő fiatalok rotálódjanak. 

Az osztály aktuális állapotáról, kohéziójáról a megfigyelésen kívül a szociometria módszerével szerezhetünk értékes információkat. A Mérei-féle* funkcionális szociometria a társas kapcsolatok hálóján kívül megmutatja a csoportszerepeket és azok elfogadottságát is. 

Szociometria használata esetén érdemes konzultálni az iskolapszichológussal, mert az elemzés és visszajelzés az ő kompetencia határai közé tartozik. 
 
* Mérei Ferenc (1998) Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest 

(A szerző tanácsadó szakpszichológus)