Pedagógusi esetmegbeszélő csoportok

Kettősség övezi a pedagógus létet: bár tantestületben együtt dolgozunk ugyanazokkal a diákokkal, a tanítás közben mégis egyedül kell vezetnünk az óránkat, kezelni a felmerülő helyzeteket. Egy-egy szünetben szívesen megosztjuk az adott tanóra élményét a kollégákkal, formális keretek között azonban ritkán kérjük a többiek csoportos segítségét. Az esetmegbeszélés lehetőséget ad arra, hogy összegezve kapjuk meg a csoport bölcsességét.

A képen szövegbuborékok láthatók.

Szervezési nehézségekből fakadóan ritkán valósulnak meg a tanári esetmegbeszélő csoportok, annak ellenére, hogy más segítő szakmákban (orvosoknál, pszichológusoknál, szociális munkásoknál) ez bevett támogatási forma. Számos előnnyel jár, ha egy adott helyzetben érintett pedagógus kollégák megosztják egymással oktatási gyakorlatukat. 

Az esetmegbeszélő keretei

Az esetmegbeszélő csoport lényege, hogy egy eset köré szerveződik, ami lehet egy diák, egy osztály vagy egy esemény megvitatása. Többféle forgatókönyv is használható, az alábbiakban összefoglalva olvasható egy, könnyen elsajátítható verzió. 

Kevésbé gyakorlott csoportoknál érdemes valakit moderátornak választani. Ő az, aki törekszik az időbeli keretek betartására, elősegíti, hogy a beszélgetés a témánál maradjon és korrigálja a címkéző, kioktató hozzászólásokat. Szükség esetén összefoglalja az esetet, lejegyzeteli a hozzászólásokat, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a felmerült ötletek ne felejtődjenek el. 

Először általában egy „esethozó” ismerteti azt a témát, ami számára nehézséget okoz, és amiben kéri a csoport segítségét. Törekszik arra, hogy tömören összefoglalja a helyzetet, saját érzéseit elválasztva a történésektől. Beszámolója végén megfogalmaz egy kérdést, amire választ vár a csoporttól. A résztvevők kevés, a tényeket tisztázó kérdést tehetnek fel, kerülve az értelmező, reflektáló megnyilvánulásokat. 

Az esethozó kicsit elfordul a körből, így teret engedve a diskurzusnak. A csoporttagok nem neki, személy szerint adnak tanácsokat, hanem egymás gondolataira reflektálva beszélgetnek a bemutatott esetről és a megoldási javaslatokról. 

Ha már nincs újdonságot hozó gondolat, az esethozó visszatér a körbe, és megosztja a csoporttal, hogy mely ötleteket találta hasznosnak. 

Ahhoz, hogy részleteiben átgondolhatóvá váljon egy eset, érdemes rá egy órát szánni.  

Feldolgozható iskolai esetek

Problémamegoldó esetmegbeszélő csoportot bármilyen iskolai jelenség köré lehet szervezni, aminek kezelése valakinek nehézségeket okoz. Bizonyos helyzetekben ez különösen hatékony lehet. 

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekeket megillető egyéni bánásmód kidolgozása lehet egy tanári esetmegbeszélő témája, hiszen ez az állapot minden oktatási helyzetre kihat, ezért az adott fiatallal együttműködő pedagógusok számára értékes támpontot ad a közös gondolkodás. 

Bármely viselkedési probléma, ami lehet extrém szorongás, kapcsolati nehézség, vagy ellenálló viselkedés, hatékony kezeléséhez is hozzájárul, ha a csoport segítségével egy pedagógus kialakít maga számára egy tudatos eszköztárat, ami használható az egyes viselkedések megjelenése során. 

Fennálló közösségi szintű problémákat is érdemes együtt átbeszélni, hiszen a kollégák is találkoznak az óráik során az újra és újra előkerülő, osztályt érintő nehézségekkel. Ilyen lehet például a piszkálódás, az erőteljes klikkesedés, vagy egy tanítást megnehezítő csoportos norma. 

Az esetmegbeszélés előnyei

Ha az esetmegbeszélés termékeny, az esethozót nem csak a megoldási ötletek szintjén segíti meg, hanem reményt és megerősítést is ad munkája folytatásához. A beszélgetés során felmerülő szempontok új megvilágításba helyezhetik a helyzetet, amiről már könnyebb elhinni, hogy az megoldható. 

A tantestületre is jótékony befolyást gyakorol a rendszeres esetmegbeszélés. Ez minél inkább elfogadott támogatási formává válik, annál inkább biztosítja arról a pedagógusokat, hogy nem szükséges mindenhatónak és mindentudónak lenniük, mindannyian kerülhetnek olyan helyzetbe, amiben a többiek meg tudják segíteni. Ezáltal összetartóbb, nyitottabb, és őszintébb közösségé válik a tantestület, ami megtartó szociális hálót fon egyes tagjai köré javítva mentálhigiénés állapotukat, ezen keresztül munkájuk hatékonyságát. 
 

Kapcsolódó tartalmak

BTMn az osztályban: hogyan kaphat teret az egyéni bánásmód?

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeket a szakvélemények alapján egyéni bánásmódban kell részesíteni, aminek kivitelezése nagy kihívást jelent a pedagógusoknak. Nehéz egyszerre megfelelni az egyes diákok igényeinek és a tanmenetek ettől eltérő elvárásainak. Az egyéni bánásmód kialakítása időigényes, kreativitást igénylő feladat, de megtérül a befektetett energia, amikor a különleges segítséget jól hasznosítja a diák.