Reformáció és levéltár

A reformáció 500. évfordulója alkalmából 2016 és 2018 között a Magyar Nemzeti Levéltár a Magyar Kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatásával minden levéltári területre kiterjedő projektet valósított meg. A projekt a 2015-ös előkészítő év után 2016-tól 2018 júniusáig minden levéltári területet és valamennyi tagintézményt érintően működött – de hatásai szerencsére jelenleg is jól érzékelhetők. Ezek közül szemelgettünk.

alt


A magyarországi reformáció korai szakaszában sokan úgy vélték, hogy e vallási irányzat nem lesz hosszú életű. A jezsuita Káldi György egyenesen azt vélelmezte 1631 táján, hogy éppúgy elolvad majd, mint tavasszal a hóember. („[a reformációt] hasonlónak mondhatjuk az oszlopokhoz is, melyeket a gyermekek nagy munkával egyberaggatnak hóból, és csak egy lábbal is le-onthatni, sőt csak a verőfény is elolvaszthatja, és sárrá lészen”.) Bizonyára meglepődött volna tehát, ha tudja, hogy megünnepelhetjük a reformáció 500. évfordulóját is – mégpedig úgy, hogy az ehhez kapcsolódó kutatások újabb távlatokat adnak mélyebb megismeréséhez.

Ennek keretében készült el például A reformáció kora 1526–1570 elnevezésű adatbázis, amely minden (!) kapcsolódó iratot kutathatóvá tesz. A Reformáció-500 nevű adatbázis segítségével több megye anyagában lehet egyetlen kereséssel kutatni. 

Az adatbázisokban feldolgozott irattípusok igen sokfélék: megyei, városi közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok, végrendeletek, összeírások, II. József-kori egyházügyi iratok, protestáns gyülekezetek iratai, protestáns iskolák iratai, egyéb egyházi iratgyűjtemények, családi iratok, személyek iratai, tanfelügyelőségek és egyéb iskolai hatóságok iratai, megyei tanácsi iratok, állami egyházügyi titkári iratok. A legkorábbi iratok Gyöngyös (1555) és Sopron város levéltárából (1582, 1593); valamint Szabolcs vármegye levéltárából (17. század legeleje) származnak. A legfiatalabb iratok 1990 elején keletkeztek a megyei egyházügyi titkárok tevékenysége során. Az adatbázis több mint tízezer rekordot tartalmaz.

Mindez azt is jelenti, hogy a cikkünkben már említett, közel három éven át tartó munka eredményeképpen a megyei levéltárak teljes iratanyagáról egységes szerkezetű fond- és állagszintű áttekintések készültek, amelyek átfogó ismertetést adnak egy-egy levéltár kutatási lehetőségeiről a magyarországi protestantizmus témakörét illetően. 

Néhány kapcsolódó kiadvány

Mindez igazán örvendetes, de joggal merül fel a kérdés, hogyan használhatja mindezt a felhalmozott tudáskincset egy „földi halandó”, netán középiskolai osztály? Például oly módon, hogy egy-egy (magyar irodalmi, történelmi) anyagrész feldolgozása során tájékozódik a különböző (akár helyi vonatkozású) anyagokból.

Esetleg tájékozódik olyan – szakemberek által összeállított – kiadványból, amelyet ezen anyaggyűjtés eredményezett. Ezek közé tartozik például az a reprezentatív, az egyes levéltárak érdekességeit, látványos iratait, de tartalmában is jelentős dokumentumait közreadó képes album, amelynek címe: „mi úgymond mennyei polgárok vagyunk…” Válogatás a magyarországi protestantizmus emlékeiből a Magyar Nemzeti Levéltárban.

A helyi vonatkozású kiadványok közül külön is figyelemre méltó „A mi reformata szent ekklésiánk...” Református hétköznapok Bihar vármegyében (1689–1849) című forrásgyűjtemény. Ebben olyan dokumentumokat bocsátottak közre, amelyek betekintést nyújtanak Bihar vármegye református közösségeinek hétköznapjaiba. A források segítségével a következő témák mentén ismerkedhetünk meg a bihari gyülekezetek életével: az egyház és a vármegye kapcsolata, egyházi épületek (építkezés, ülésrend), az egyházközség tisztségviselői, a gyülekezet hétköznapjai és ünnepei, egyházi iskolák, az egyház vagyongazdálkodása, jótékonyság, karitatív tevékenység, vallási normák, a felekezetek egymáshoz való viszonya, szerepvállalás 1848–49-ben.

Levéltárpedagógia a reformáció jegyében

A reformációval kapcsolatos levéltári tevékenységtípusok közül kiemelendők a levéltárpedagógiai foglakozások – annál is inkább, mivel ezek többsége az emlékévet követően is igénybe vehető. A Magyar Nemzeti Levéltár honlapján olvasható meghatározás szerint „a levéltár-pedagógia általános célja, hogy a fiatalokban, korosztályuknak megfelelően, kialakuljon az igény a nemzeti és lokális múlt tudományos megismerésére, a hitek és tévhitek megkülönböztetésére. Cél, hogy képessé váljanak egy adott történelmi forrás (fénykép, újságcikk, napló, rendelet stb.) önálló elemzésére, egy–egy téma/esemény több oldalról történő objektív vizsgálatára, hogy nyitott, érdeklődő és kreatív emberré váljanak, ami később saját kutatásokra, a személyes és közösségi múlt megismerésére ösztönözheti őket. A levéltári források bemutatása, elemzése, a kulturális nevelés, a képességfejlesztés és a tehetséggondozás eszközeivel, hozzájárulhat a fiatalabb korosztályok önazonosságtudatának ápolásához, közösségtudatuk fejlesztéséhez.”

Az emlékévben a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében az Utazás Wittenbergbe című levéltár-pedagógiai foglalkozások valósultak meg (digitális tananyaggal és foglalkoztatófüzettel). A levéltári órákra épült országos verseny lehetőséget adott arra, hogy a felső tagozatos és középiskolás tanulók megismerkedjenek a reformáció történetével és a levéltárosok munkájával. „A téma jellegzetességeihez igazodó levéltári foglalkozások jól kiegészítik és színesítik a tanulók által már elsajátított ismereteket, segíti a jobb megismerést. A levéltárban található források, szövegek és képek elemzése, és a hozzájuk kapcsolódó kreatív feladatok pedig közelebb hozzák az adott korszakot és szereplőit a fiatalokhoz.” A verseny már lezajlott az emlékévben, de a foglalkozások főbb elemeit a jubileumi év után is levéltár-pedagógiai palettájukon tartják az egyes intézmények.