Resztoratív ízelítő: Alternatív vitarendezés az iskolában

A resztoratív módszertan és szemlélet az 1990-es évek óta jelen van Magyarországon. Sok szakember ismeri elveit, ennek ellenére ritkán alkalmazzák azokat, és ritkaság számba megy az az intézmény, ami rendszer szinten is magáévá tette ezt a vita és konfliktuskezelési módszertant.

A képen egymásba kapaszkodó gyerekkezek láthatók.
 

Dióhéjban a resztoratív, jóvátételi, helyreállító szemlélet, szemben a restriktív, büntető szemlélettel, arra törekszik, hogy az előforduló konfliktusokat a felek meghallgatásával bevonja annak rendezésébe és egy közösen kidolgozott jóvátételi eljárásnak köszönhetően egyrészt az okozott anyagi vagy érzelmi kár helyre állítódjék, másrészt a sértett és az elkövető helyzete a közösségben egyaránt visszatérjen az eset előtti állapotba. 

A resztoratív szemlélet nem elsősorban a közösségi szabály megszegésére és annak retorziójára fókuszál, hanem a személyek által megélt károkra. Hagyományosan az elkövető megbüntetésével az áldozatnak nem lesznek jobb érzései, például ha valaki kap egy intőt, amiért megütötte egy osztálytársát, a pofon elszenvedője, kis sajnálaton kívül, nem részesül semmilyen segítségben. A büntetést követően a konfliktus nem oldódik meg. 

Ezzel szemben a resztoratív konfliktuskezelés arra törekszik, hogy a felek közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymás indítékait, és azt, hogy a másik viselkedése hogyan hatott rájuk. Az empátia létrejötte és a felelősségvállalás a szemlélet kulcsmomentumai. 

A resztoratív szemlélet módszertani tárháza felöleli az informális és a formális megközelítések teljes skáláját. Mindegyik arra épül, hogy résztvevők az egyenlőséget és bizalmat szimbolizáló körben helyezkednek el és egymást követően és egymást meghallgatva válaszolnak a feltett kérdésekre. A figyelem fenntartását egy „beszélő tárgy” körbeadása segíti. A körben való részvétel illetve a megnyilvánulás is önkéntes. 

Resztoratív módszerek a megelőzésben

Az ún. proaktív körök azok, amik a bizalomteli hangulat megteremtésével a fejlesztik az osztálylégkört, ezáltal megelőzve a gyakori konfliktuózus helyzeteket. Ezekben a körökben egymás után válaszolnak a fiatalok ugyanarra a kérdésre, ami vagy saját magukra irányuló én-közlést kíván (például: Számodra mi a szabályok értelme?), vagy a másikkal való együttérzésre fókuszál (például: Szerinted milyen jelenleg a társad hangulata?). A proaktív körök kialakítják az osztályban az egymás meghallgatásának és egymás vélekedéseinek tiszteletben tartásának normáját, így ezeket nem konfliktus során kell megalapozni. Fejlesztik az önkifejezés készségét is, így a résztvevők fokozatosan egyre jobban meg tudják osztani gondolataikat, érzéseiket. 

Ezek a körök lehetnek bejelentkező beszélgetések hétfőn reggel, vagy zárókörök nap végén, ahogy illeszkednek az osztály ritmusához. Lehet használni közös szabályalkotásra, vagy tanulási célok meghatározására. Rituálé jellege egy idő után biztonság és stabilitás érzetet kelt a diákok számára. 

Az alábbi videóban egy példát láthatnak proaktív körre, amikor a közösség visszafogadja egy tagját távolléte után és megbeszéli azt, hogy milyen módon tudják támogatni újbóli beilleszkedését. 
 

Resztoratív módszerek konfliktuskezelésként

Reaktív köröknek nevezzük azt a beavatkozást, amikor egy konfliktust igyekszünk megoldani. Egy ilyen beszélgetés gondos előkészítést igényel és meghatározott forgatókönyv mentén zajlik. A sértett és az elkövető fél támogatói jelenlétében mondják el egymásnak az történtek általuk megélt verzióját, és azt, hogy milyen érzéseket keltett bennük a másik viselkedése. Ennek őszinte feltárása hozza meg azt a belátást, amit követően elkezdődhet a jóvátétel. A helyreállítás mindkét fél által elfogadott módon történik. 

Az Égő hidak című film a resztoratív konfliktuskezelés klasszikusa: fiatalok egy csoportja felgyújtja a közösség számára fontos, történelmi hidat. A közösségi megbeszélés során pedig megállapodnak abban, hogy hogyan tudják helyreállítani az elkövetett tettet. 
 

A pedagógus facilitátor szerepe

Resztoratív körök vezetéséhez szükséges a pedagógusi szereprepertoár kibővítése. Ezekben a körökben a vezető, a facilitátor egyenlő tagként vesz részt, és partneri viszonyt ápol minden résztvevővel. Fontos, hogy tárgyilagos és elfogulatlan tudjon maradni, képes legyen kíváncsian és értő figyelemmel fordulni a körben ülő diákok felé. A szükséges kommunikációs stratégia elsajátítása igényel némi gyakorlatot, viszont a befektetett energia megtérül az osztályközösség pozitív klímájában. 

A resztoratív szemlélet pozitív hatása akkor érvényesül a leginkább, ha az intézmény egészét átszövi. Így létrejön a diákok és a felnőttek szintjén egyaránt a jóvátételi megközelítés, ami minden konfliktusos helyzetben alkalmazhatóvá válik. A sok beszélgetőkör kezdetben vontatottnak és macerásnak tűnhet, azonban a fiatalok hamar elsajátítják ezt a műfaj, és a későbbiekben kevesebb erőfeszítést igényel. 

Felhasznált források és további olvasmányok: 

Fellegi Borbála, Szegő Dóra: Handbook for Facilitating Peacemaking Circles

Ez az angol nyelvű kézikönyv hasznos útmutató konfliktusrendező körök vezetéséhez. Tartalmazza a javasolt ülésrendet, és kérdéseket, így beszélgető körök tervezéséhez ideális segítség. 

Itt olvasható a resztoratív vitarendezési technika egy intézményi szintű alkalmazása (Zöld Kakas Líceum)

Kecskeméti Mária, Csomortáni Zoltán, Petróczi Erzsébet, Polyák Ferenc, Tóth Gyula Ernő: Resztoratív eljárások az osztályban

Ebben az összefoglalóban olvasható a resztoratív szemlélet hazai története, illetve különösen hasznos benne a facilitátori szerepre jellemző kommunikációs eszközök leírása.

Kalmár Margit, Nagy Éva: Resztoratív technikák egy iskola életében

Ebben a cikkben az áttekintést követően példákat és eseteket olvashatunk a módszertan használatáról