Robotok a tanteremben!

„Tegnap egy gépgyerekkel játszottam, / a keze helyén drótok lógtak, / a szemében villanykörték égtek, / és amikor haza akarták vinni, / berregett, mint a Papa borotvája” – a Kaláka Együttes Ágai Ágnes versére írt dalát hallgatva joggal gondolhatjuk, nincs messze az idő, amikor valóban robotok lesznek a fiatal generációk legfontosabb játékai, eszközei. Ha nem is pontosan úgy, ahogyan ez az idézett gyerekdal szövegében megjelenik.
 

A képen egy robot látható.

Algoritmikus gondolkodás és kreativitás

Ma már nemcsak sci-fi filmekben találkozhatunk sofőr nélkül is működő autókkal vagy metrószerelvényekkel: a 21. század egyik vezető tudománya, a robotika napi szinten jelen van az életünkben. Ezért lényeges, hogy egyre többen megismerjék az ilyen típusú eszközök működési elvét, a robotika alapjait. Különösen igaz ez a diákokra: fontos, hogy a jövő felhasználóinak helytálló ismeretei legyenek érdemes tudni az egyes konstrukciók működését megalapozó algoritmusokról, érzékelőkről, elektronikus kommunikációs technológiáról – még akkor is, ha nem a mérnöki pályát választják.

A robotprogramozás fejleszti a problémamegoldás és az együttműködés készségeit is. A legtöbb kapcsolódó órai- vagy versenyfeladat ugyanis csapatmunkát, közös gondolkodást igényel. A műhelymunka során a diákok rendszerint új ötletekre inspirálják egymást és sokat tanulnak társaiktól. A robotprogramozás a csapatszellemet és a közösségi tudásmegosztást is erősíti.

Robotprogramozás az iskolában

Vannak, akik úgy vélik, hogy a programozást ma már az írással és az olvasással együtt érdemes tanítani a gyerekeknek, mivel könnyen elképzelhető, hogy a későbbiekben programozói alapismeretek nélkül a mindennapokban és a munkaerőpiacon is nehezen boldogulnak majd. A programozás ugyanis már nem csupán egy szakmát jelent, hanem egy olyan digitális alapkészséget is, amelyet minél több embernek célszerű lenne elsajátítania.

Természetesen nem kell mindenkinek informatikai pályát választania, de sokan vannak, akikben lenne ilyen irányú érdeklődés, mégis úgy gondolják, hogy ilyen munkakörhöz átlagon felüli képességekre van szükség. „Pedig az igazság az, hogy átlagos képességű, de nyitott emberek is rendkívül sikeressé tudnak válni a szakmában. A másik gyakori tévhit, hogy az informatika unalmas terület, aminek nincs köze a kreativitáshoz. A programozás alapjainak játékos megtanításával pont ezeket a káros sztereotípiákat lehet felszámolni” – fogalmazta meg Reményi Zoltán, a HTTP Alapítvány kuratóriumi elnökhelyettese, gyakorló informatikatanár. A szakember fontosnak tartotta a szülők figyelmét is felhívni a programozási ismeretek fontosságára: véleménye szerint előfordulhat, hogy a gyerekek informatikai érdeklődését azért nem támogatja a család, mert az idősebb generáció sem rendelkezik megfelelő információkkal a témáról.

Joggal bízhatunk azonban abban, hogy a robotprogramozás egyre inkább bekerül a köztudatba, hiszen a kerettantervben is szerepel választható tananyagként. Nem véletlenül: a sakkjátékon és a matematikai feladatmegoldás (egyenletrendezés) mellett a programozás alkalmas leginkább az algoritmikus gondolkodás, a műszaki szemlélet kialakítására és fejlesztésére. Emellett segíti a kreativitás kibontakozását – és nem utolsó sorban motiválja a gyerekeket a természettudományos ismeretek elsajátítására. 

Több mint 50 külföldi iskolában próbálták ki jó eredménnyel eddig azt a több tantárgynál is alkalmazható oktatási módszertant, amely a kormány és a Lego Manufacturing Kft. által 2016 novemberében kötött megállapodásának köszönhetően a magyar iskolák számára is hamarosan elérhető lesz. A módszertan a Lego Education különféle csomagjaitól függően több tantárgy keretén belül alkalmazható: a természettudományos tárgyakon kívül az idegen nyelvek, sőt, a magyar nyelvtan és irodalom oktatásában is segítséget nyújthat. A szakemberek elsősorban az 5–12. évfolyamon javasolják bevezetését, a gyerekek életkorához alkalmazkodva más-más tartalommal.

Magyar diákok a robotolimpián

World Robot Olympiadet 2004 óta rendezik meg, 53 ország mintegy 21 ezer csapata versenyez rajta. Több kategóriában és korosztályban lehet indulni, az általános iskola alsó tagozatosaitól az egyetemistákig – nemzeti döntők győztesei jutnak ki a nemzetközi „porondra”. Magyarország 2015 óta tagja annak a hivatalos nemzetközi szervezetnek, melynek révén teljes joggal vehet részt a rendezvényen. A nemzeti bajnokságok legjobbjai képviselhetik országukat a döntőben. Tavaly a nyolc évfolyamos kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium diákjai jutottak ki a világversenyre, ahol remekeltek: a 88 döntőbe jutott csapat közül a 15. helyet szerezték meg.

Felkészítőjük, Kiss Róbert, az iskola matematika- és informatikatanára a robotprogramozás elkötelezett oktatójaként tankönyveket írt és példatárakat is állított össze érdeklődő kollégái használatára. Az volt a fő célja, hogy ötleteket és módszertani segítséget adjon arra, miként lehet az egyes segédeszközöket felhasználni az egyes órákon és miként lehet a robotika oktatását még közelebb vinni a diákokhoz. Joggal remélhetjük tehát, hogy a robotprogramozás és az ehhez kapcsolódó ismeretek és módszertani tudnivalók elsajátítása a pedagógusok számára is új megközelítési módot, szakmai felfrissülést jelent.

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/karrier/robotszakkor_oldhatja_meg_az_informatikai_munkaerohianyt.228209.html
http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/tanitas-es-robotprogramozas-lego-val
 

Kapcsolódó tartalmak

Digitálisan, okosan

A Telekom négy évvel ezelőtt, a Digitális Tudás Akadémiával partnerségben indította el az Okosdigitális Program elnevezésű kezdeményezést azzal a céllal, hogy javítsák Magyarország digitális érettségét, illetve elősegítsék gyermekeink biztonságos, tudatos internethasználatát. 

Ezernél is több iskola vett részt a Digitális témahét programjain

Idén áprilisban a  tavalyi nagy siker után második alkalommal került megrendezésre a Digitális témahét (DTH), melynek keretében a programba bekapcsolódó iskolák egész héten elsősorban digitális tananyagot használtak. A DTH fő célja a digitális írástudás fejlesztése és a digitális pedagógia módszertanának elterjesztése a köznevelésben, s fontos törekvése, hogy a digitális világ – akár a tantervi kereteket túllépve – lehetőleg minden tanóra részévé váljon.