Sakkpalota – Kínában

„Kínában (…), a császár is kínai, s a császár udvari emberei is egytől egyik kínaiak” – ezt az aranyigazságot Andersen meséi óta a magyar gyerekek (és mesét olvasó felnőttek) is ismerik. Az ázsiai országban alkalmazott oktatási módszerekre azonban ez csak részben igaz. Szeptembertől kezdve a Kodály-módszer után a Polgár Judit nevével fémjelzett képességfejlesztő sakk is teret hódít Kínában. Októberben pedig újra Budapesten.

alt


Színes játék – fekete-fehérben

„A sakkfigurák hagyományosan valóban fekete-fehérek, de ne feledjük, hogy ez a játék ezerötszáz éves múltra tekint vissza. Ebből adódóan számos kulturális jelentés kapcsolódik hozzá, és motívumait is igen sok művészeti ág használta fel az idők során. Ennek a sokféleségnek sajátos módon éppen a sakk egyszerűsége, fekete-fehér volta az oka: nagyon jól lehet vele modellezni a különböző helyzeteket és jelenségeket” – fogalmazta meg egy korábbi interjúban Polgár Judit. 

Ezúttal azonban nem versenyzőként, sportolóként, hanem a Sakkpalota Program „nagyköveteként” nyilatkozott. „Programunkban számos feladatot kapcsolunk a sakkhoz a koronakészítéstől a csatajátékig. A Sakkpalotát az is színesíti, hogy az egyes elemeit sokféleképpen kötjük egymáshoz. Nem véletlen, hogy oktatási segédkönyveinkben nagyon sok kereszttantárgyi hivatkozás van. Természetesen ügyelünk arra is, hogy könyveink, eszközeink is színesek, fantáziadúsak legyenek. Azt gondolom tehát, hogy bár a sakk önmagában fekete-fehér – és ez nagyon jó, mert számos helyzetet egyszerűvé, modellezhetővé tesz –, sokszínűvé is varázsolhatja a tanulást.”

A képességfejlesztő sakknak azonban – amint ez nevéből is kitűnik – nem csupán motiváló szerepe van. Fő célja ugyanis az általános képességfejlesztés – ezen belül is kiemelten a logikus és kreatív gondolkodás, a problémamegoldó, illetve kombinatív képességek elősegítése. A szövegértési és szövegalkotási képesség, a szókincs pedig éppúgy a program fejlesztési területei közé tartozik, mint a koncentráció és a figyelem. Személyiségformáló hatásai között pedig éppúgy szerepel a lényeglátás, mint a kudarcok elviselése.

Sakkjátszótérről a Sakkpalotába

A Sakkpalota-program (mint korábbi írásunkban a tantrend.hu-n is beszámoltunk róla) 2013-ban került be a Nemzeti alaptantervbe, s az általános iskolák alsó tagozatában választható tantárgyként szerepel. Ennek tapasztalatai, sikerei nyomán indult el az iskolások Sakkpalotája után 2017-ben az óvodásoknak szánt Sakkjátszótér program. Ez utóbbiról így nyilatkozott Polgár Judit: „Amikor gyerekeink óvodások lettek, akkor gondoltam arra, hogy őket sem kellene kihagyni a sakk öröméből". 

Az öröm már csak azért is indokolt lehet a gyerekek részéről, mivel a Sakkjátszótérrel bővült koncepció révén az óvoda és az iskola közötti átmenet is egyszerűbbé válhat számukra. Ráadásul e program főbb elemei nemcsak az oktatási intézmények falain belül érvényesülnek: otthon is használhatják a gyerekek és a szülők. A Sakkpalota (és Sakkjátszótér) program rövid időn belül igen népszerűvé vált – méltán, hiszen az iskolai programban résztvevő gyerekek 40%-al jobb eredményt értek el a tantárgyi kompetenciateszteken.

„A sakk eredetileg tanítási, gondolkodásfejlesztési eszköz volt, de az évszázadok során a célja eltolódott, és inkább csak, mint játék, sport, kiemelkedő teljesítmény jelent meg. (…) A módszerében nagyon lényeges szempont, hogy nem a sakkjáték, hanem a sakk, mint szabályrendszer kerül be a tanításba. A pedagógusnak nem kell érteni a sakkjátékhoz, kizárólag a szabályait kell jól ismernie" – olvashatók Gyarmathy Éva (MTA Pszichológiai Kutatóintézet) gondolatai az egyik referenciaóvoda honlapján.

Az újabb Világsakkfesztivál előszobájában

A Kodály-módszernek első megközelítésben nincs sok köze a Sakkpalota Programhoz. De ha jobban végiggondoljuk, mindkét esetben egyszerre képességfejlesztő és örömforrást nyújtó eszközrendszer birtokába kerülnek a gyerekek. Olyan „csodafegyvert” kapnak tehát, amelynek hasznait számos más tantárgy, illetve ismeretkör elsajátításánál kamatoztathatják. Ráadásul mindkét módszer Kínában is népszerűvé vált. A Sakkpalota és Sakkjátszótér programjai ugyanis szeptembertől már az ázsiai ország iskoláiba is bekerül. „A kínai császár palotája olyan gyönyörű volt, hogy csodájára járt az egész világ: ritka fajtájú, drága porcelánból rakták a falait, legmagasabb tornya hegyétől egészen a földig” – olvasható a már idézett Andersen-mesében. Újabban tehát egy magyar palota kínai sikerében is reménykedhetünk.

Az együttműködés tiszteletére Polgár Judit júliusban Pekingbe látogatott, ahol többek között egy különleges fesztiválon is vendégül látták.  A Chess Skill = The Ability to Survive in the Future (Jártasság a sakkban = Képesség, hogy túléljünk a jövőben) elnevezésű rendezvény voltaképpen nem más, mint egy ötnapos verseny, ahol a gyerekekből álló csapatok nemcsak a sakktábla mellett, hanem a közösségi és a társadalmi problémák megoldása révén is összemérhették tudásukat. Mindez azért is lehet érdekes számunkra, mivel a rendezvény tematikája, felépítése a Polgár Judit nevéhez köthető magyar Világsakkfesztivál mintájára épült, s a verseny az októberben, Budapesten tartandó rendezvény „felvezetésének” is tekinthető. A rendezvény célja – a szervezők szlogenje szerint – nem kevesebb, mint hogy „bemutassa a sakk 1000 arcát”. A Világsakkfesztivál színes egész napos családi programjai révén „kivételes lehetőséget biztosít ahhoz, hogy kitáruljon számukra egy világ, amelyben a sakk egy közös nyelv, egy térben és időben átívelő összekötő kapocs”.