Segítség! Kezdődik az iskola!

A nyár, mint mindig, gyorsan elrepül, és kezdődik újra az iskolai körforgás hosszabbik része, a munkával, de új élményekkel is kecsegtető tanév. Hogyan kezdjünk neki? Mit hozunk magunkkal a nyárból? Hogyan éljük túl az iskolakezdést?

alt


Milyen volt a nyár? – kérdezhetnénk, és rögtön meg is kapjuk rá a legmegfelelőbb választ: Rövid. De valóban rövid a közel három hónapos, pontosabban két és fél hónapos szünet? Mennyit lehet felejteni ennyi idő alatt? Hogyan tudunk visszatérni újra a régi kerékvágásba? Vagy érdemesebb új utakat keresni, találni?  

Az iskolai évben az a jó, hogy amíg tartanak a tanulmányok, mindig újra lehet kezdeni. Újra lehet kezdeni a tanulás tanulását, a kapcsolatok ápolását, a szokásos iskolai teendőket, és megfogadhatjuk, hogy most jobbak és ügyesebbek leszünk, mint tavaly. Pedagógus szemmel nézve megfogadhatjuk, hogy türelmesebbek leszünk, hogy időre kijavítjuk a dolgozatokat, hogy felkészülünk minden óránkra, hogy nem fogunk pikkelni senkire, és mindenkinek adunk esélyt a változásra, hogy nem fogunk kivételezni, hogy jó példával járunk majd elől, hogy a tananyag mellett megpróbáljuk nevelni is a gyerekeket, mondhatnánk azt is, hogy az életre nevelni őket. Hogy megpróbálunk motiváló és elfogadó légkört teremteni az osztályban. 

Diák szemmel pedig megfogadhatjuk, hogy nem zavarjuk majd a tanórák rendjét, kellő erőket mozgósítunk a tanuláshoz, nem közösítünk ki senkit és alapvetően megpróbáljuk jól érezni magunkat az iskolában, hiszen időnk nagy részét itt fogjuk tölteni. 

Minden kezdet új lendületet adhat. Az iskolába visszatérő diákok új képet alakíthatunk ki magukról, különösen év elején van helye és ideje a pozitív irányú változásnak. Ez a diákokra hatványozottabban igaz, mint a pedagógusokra, hiszen egy nyár alatt sokat lehet komolyodni, nőni, változni fizikailag és érzelmek terén is. Olyan élményekkel gazdagodhat nyáron egy gyerek, ami megváltoztathatja hozzáállását akár a tanuláshoz is.

A felejtés bére

Az egészen biztos, hogy sok lexikális tudást veszthet egy gyerek a nyáron, főleg, ha olyan ismeretekről van szó, amelyekhez nem kötődnek élményei, melyeket például csak bemagolt egy dolgozatot megelőző este, hogy aztán egy-két hét után törölje a felesleges ismereteket az agyából. Az előzetes tudásra építő tantárgyaknál, különösen ilyenek a természettudományos tárgyak, mindenképpen érdemes egy alapos ismétléssel kezdeni a tanévet, hiszen ha nem megy az összeadás, akkor a szorzás sem fog, és így tovább.

Szokták mondani az elcsépelt közhelyet, miszerint ismétlés a tudás anyja. De ahogy a legtöbb közhely, ez is tartalmaz némi igazságot. Azonban az is igaz, hogy az olyan ismeretek, melyeket élményként sajátítottunk el, sokkal tovább megmaradnak, nem törlődnek ki az agyunkból egy nyári szünidő alatt. Az egyre több iskolába eljutó Komplex Alapprogram pedagógiai modellje is erre az irányra rendezkedett be, szeretnék, ha az iskola élménnyé válna.      

Új utakon

Leginkább kamaszokra jellemző, hogy egy nyár meg tudja változtatni a tanuláshoz, de akár az élethez is kötődő motiváltságukat, viszonyukat. Előfordulhat, hogy az addig kiváló tanuló, szorgalmas gyerek szétszórt és motiválatlan lesz, de az is megtörténhet, hogy az eddig bukdácsoló diák táltosodik meg, egy nyárhoz köthető élmény, vagy pusztán csak a biológiai fejlődése folytán. A kamaszokkal egyébként is meglehetősen nehéz, hiszen óránként változhat a kedélyállapotuk, folyton szerelembe esnek, hajlamosak a végletes gondolkodásra, élettanilag kialvatlanok és fáradtak, és ezzel együtt lázadva próbálgatják a határaikat. Persze ez mind csak általánosítás, és nem minden egyénre, hanem általában igaz, nem lehet és nem is akarunk egy kalap alá venni mindenkit. Ha kamasz osztályt tanítunk, nem árt tudatosítani magunkban, hogy figyelmetlenségük, „kajlaságuk” sokszor élettani jelenség, melyen túl fognak jutni, nem érdemes túl komolyan venni minden megnyilvánulásukat. 

Pedagógusként érdemes néhány újítást bevezetni minden évben. Egyrészt, hogy ne fásuljunk bele a már hússzor ugyanúgy „letanított” anyagba, ez a mi szellemi frissességünket is szolgálja. Másrészt, ha jó ötletet, úgynevezett jó gyakorlatot látunk kollégáinktól, akkor annak a repertoárba illesztése nemcsak minket, de a diákok épülését is szolgálja. 

Találj örömet a suliban!

A diákoknak azt tudnánk javasolni, hogy a sok kellemetlenség és horribile dictu számukra éppen unalmasnak tartott tantárgy mellett próbáljanak találni valami örömet az iskolában, hogy könnyebben viseljék el az ott töltött időt. Egyszerűen kell, hogy legyen egy olyan dolog, ami motiválja őket arra, hogy bejöjjenek az iskolába. Ez lehet egy szakkör, egy sportkör, egy tanóra (akár az azt tanító tanár nagyszerűsége, vagy a gyereknek a tananyag iránti érdeklődése okán), vagy lehetnek a diáktársak, egy-egy barát.

Rosszabb esetben az is örömet adhat, hogy ez sem tart örökké, lesz őszi szünet, téli szünet, tavaszi szünet és végül egy újabb nyárhoz fogunk jutni. Mindig újra lehet kezdeni.