Sikeres idegen nyelvi kommunikációt!

A kormány tavaly felkérte az az emberi erőforrások miniszterét, hogy a magyarországi idegennyelv-oktatás kapcsán végeztessen kutatást, illetve tegyen javaslatot egy idegen-nyelvi stratégiára. A napokban olvashattuk, hogy a kutatás elkészült. A témáról Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral beszélgettünk.

alt


Az Eurostat adatai szerint hazánkban a 25-64 év közötti felnőtt népesség csupán 42,4%-a beszél elfogadható szinten legalább egy idegen nyelvet. Ez a 2007-ben mért 25,2%-hoz képest jelentős javulást jelent, de még mindig alacsony, annak ellenére, hogy legalább egy idegen nyelv tanulása évtizedek óta kötelező Magyarországon. Az oktatási jogszabályok tehát előírják, az állam jelentős összegeket költ erre, honfitársaink mégsem tudnak idegen nyelven beszélni. 

Milyen adatok állnak rendelkezésre az idegennyelv-oktatás terén? 

Amennyiben ezt a kérdéskört vizsgálni akarjuk, az érettségi eredményekre, a nyelvvizsga adatokra vagy a 2015-ben bevezetett angol és német nyelvi kompetenciamérésre, illetve a 2014-ben elindított, csak a két tanítási nyelvű iskolákban lebonyolított célnyelvi mérések számaira támaszkodhatunk, amelyek csupán a nyelvtudás szintjéről adnak többé-kevésbé pontos információt. A Nemzeti Alaptanterv, valamint az idegen nyelvi kerettantervek a 6. évfolyam végére kimeneti követelményként az A1-es szintet határozzák meg. A rendelkezésre álló adatok szerint a nyelvi csoportok nagy többségében ez meg is valósul: a 2017-es idegen nyelvi mérésen angol nyelvből a 6. osztályos tanulók 78,1%-a, német nyelvből a tanulók 76,2%-a érte el a kívánt A1-es szintet. A 8. évfolyam végére előírt A2-es szintet angol nyelvből a tanulók 67,7%-a, míg németből 42,1%-a teljesítette. 

Ha ezt már eleve tudjuk, miért volt akkor szükség a kutatásra? 

A köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról szóló kutatással egy széleskörű, 170 intézményre kiterjedő, országos vizsgálat zajlott le. A  kutatásra alapozva szeretnénk az idegennyelv-tanítás  hatékonyságát  növelni. A kérdőívekből és interjúkból olyan adatokat és információkat nyerhetünk, amelyekre a méréseink nem adnak válaszokat. Az anyag minden betűje értékes számunkra, de főként a tanulói válaszok tanulságosak, amelyekből megtudhatjuk például, hogy bár a diákok alapvetően jól érzik magukat a nyelvórákon, sajnálatos módon minden ötödik fiatal szorongással küzd, ha idegen nyelven kell megszólalnia. Ennek az okát kell például feltárni. 

Hogyan tovább, mi történik a kutatási eredményekkel? 

Fontos, hogy a kutatás eredményeivel az érintett nyelvtanárok is tisztában legyenek, hiszen ez az elsősorban a nyelvtanítás eredményességét bemutató dokumentum legalább annyira nekik szól, mint mondjuk a Kormánynak. Azért is hoztuk nyilvánosságra a kutatás anyagát, és ezért szervezünk konferenciát a témában az érintett nyelvtanárokkal. 

Milyen javaslatokat fogalmaztak meg a kutatás készítői? 

A kutatást az Oktatási Hivatal szervezésében jeles nyelvpedagógusok készítették. A megfogalmazott több mint 30 javaslat többsége módszertani jellegű. A szakértők felvetették például a második idegen nyelv szerepének az átgondolását az általános iskolában, ami egyébként a NAT vitaanyagában is megjelenik. Javasolták a kötelező nyelvi szintfelmérő alkalmazását a középiskola kezdetekor, amely alapján az egyes tanulókat a nyelvi csoportokba besorolják. A dokumentum felveti azt is, hogy ne a 4., hanem már a 3. osztálytól kezdődjön el a kötelező nyelvoktatás, bár azt is megállapítja, hogy a magyar iskolarendszerben biztosított 936 óra az ingyenes és kötelező nyelvtanulásra magasnak számít európai viszonylatban is. Szerepel a javaslatok között az is, hogy a nyelvtanításnak sokkal inkább a sikeres idegen nyelvi kommunikációt és kisebb mértékben a nyelvtan tanítását kellene célul tűznie. Ezen javaslatok segíteni fognak abban, hogy minél átgondoltabb, megalapozottabb idegen nyelvi stratégia szülessen. 

(Az október 4-én tartott, a köznevelésben zajló idegennyelv-oktatást vizsgáló kutatás eredményeiről tartott sajtótájékoztatóról bővebb anyaggal is hamarosan jelentkezünk.)