SNI-s tankönyvszemle – Ének-zene

Sorozatunkban az EKE OFI legújabb, SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók számára fejlesztett taneszközeit vesszük sorra, melyek pedagógiai módszertanukban a gyógypedagógia modern szemléletét képviselik. A mostani interjúban Fenyődi Andrea, A Hangok játéka – Ének-zene 1–2. című tankönyv szerkesztője nyilatkozott a TanTrend számára.

alt


Miben más ez a könyv korábban kiadott SNI-s ének-zene tankönyvekhez képest?

Ebben az új fejlesztésű tankönyvünkben elsősorban a gyerekek világához közel álló, könnyen megtanulható és énekelhető gyermek- és játékdalokra építjük a tanulást. Kodály Zoltán és Lajtha László szerint ezek sajátossága az, hogy kétütemes ismétlődő, univerzális, ősi dallammotívumokat alkalmaznak, inkább énekelt mondókák. Roar Björkvold norvég professzor kutatásai kimutatják, hogy a játék- és gyermekdalok motívumai, hangterjedelme és témái hasonlóak bárhol a világban. A mozgásos játékok, az egyszerű, érthető szövegek, az ismétlődő dallamok serkentik a tanulási képességeket. A népi hagyomány így gondoskodik a gyermekek széles alapokon nyugvó fejlesztéséről. 

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára az ének-zene tantárgy tanulásának legfőbb célja az, hogy megismerkedjenek a dalolással és a zenével mint élményforrással, mint közösségszervező eszközzel és mint az önkifejezés eszközével. A gyermekek egységben tudják befogadni és kifejezni a dallamot, a szöveget, a mozgást, a játékot, a hangszerek hangjait, mindezt úgy, hogy részben saját világukhoz kötik, részben ennek révén újabb ismereteket szereznek a világról és az emberi közösségről, saját vagy mások kultúrájáról. 

A teljes zenei élmény azt is jelenti, hogy a kezdetektől bátorítjuk azt, hogy a tanulók reagáljanak a tanult vagy meghallgatott zenei elemekre: mozogjanak, táncoljanak, játsszanak, kísérjék őket valamilyen módon, például ritmushangszerrel, tapssal. A zene által keltett belső képeket fejezzék ki rajzban, színekkel. Ezért készítettünk színezhető munkalapokat. Szinte minden leckében javasoljuk valamilyen zenemű meghallgatását és feldolgozását. A kisgyerekek nem kategorizálják vagy minősítik a zenéket: a jól megválasztott érdekes klasszikusok, népzenei feldolgozások vagy kortárs művek a dallam, a ritmus, a hangzás útján hatnak rájuk. A tankönyv vidám színei, ábrái, tanulást segítő képi elemei szintén vonzóak lehetnek. A tanítók bizonyára hasznosnak találják majd a kínált zene- és hanganyagot és a játékleírásokat.

alt


Mik voltak a fejlesztés alapelvei, lépései?

A spontán és egyedi zenei élmény mellett tudatos zeneelméleti építkezés is zajlik a tankönyvben. Megismertetjük a fő ritmuselemeket, és bevezetjük a szolmizálást. Törekedtünk a játékos fogalmi alapozásra és a fokozatos ismeretszerzésre. A dalok tanítását nem kötjük szorosan a szolmizáció szerinti haladáshoz, ellenkezőleg: szélesebb hangterjedelmű és ritmuskészletű dalokat tanítunk, melyeket, mikor már jól ismerik a tanulók, a zenei tudatosításhoz használhatunk. Sokféle fogalmat, zenei elemet mutatunk be a tanulóknak, ám az első két évfolyamon még alapozás zajlik, mindezeket újra ismételjük-elmélyítjük a későbbi évfolyamokon. 
Mindezt azonban megelőzi és megalapozza a szerzőnk, Antal-Lundström Ilona professzor által kidolgozott és kipróbált módszertani anyag, mely a hallás, az akusztikai érzékenység fokozatos és tudatos fejlesztésével kezd: a hangok tulajdonságaira, a hangszín, a hangerő, tartam, tempó, hangsúly, szünetek és a hang irányának azonosítására, felismerésére koncentrál, és mindezt megerősíti a testi, mozgásos és vizuális kifejezéssel. A megfigyelt elemeket azonnal reprodukáljuk is. Ebben a szakaszban már kezdünk a hanghoz kapcsolt jeleket is írni, majd ezt fejlesztjük tovább addig, amíg bevezetjük az egyezményes zenei kódrendszer egyes elemeit. Mindezzel természetesen az anyanyelvi nevelést is komplex módon segítjük.

alt


Hogyan épül fel a tankönyv?

A tankönyv két évfolyamra szól, három fejezetet, ezen belül 66 leckét tartalmaz. Kiegészíti a 43 fekete-fehér, színezhető munkalap, melyek közül három kártyákká vágható szét. Ezek segítségével többféle módon kombinálhatunk ritmus- vagy dallamelemeket, a tanulók ebből a “kottából” adhatnak elő hangokat, zenét.
A tankönyvön belül nem különítjük el a két évfolyamot, ezt a tanító rugalmasan kezelheti, a csoportnak megfelelő tempóban haladhat. Az 1. fejezet egyoldalas leckéket tartalmaz, mindegyikhez kapcsolódik munkalap, hanganyag. Dalanyaga könnyen tanulható, mégis izgalmas dallammal és szöveggel rendelkező európai gyermekdalokból tevődik össze. A 2. fejezet kétoldalas leckékből áll, ezekhez nem tartozik munkalap. Címe, A látható dallam jelzi, hogy a hangok lejegyzése kerül központba. Bevezetjük a szolmizálást, a kottaelemek felismerését, a kézjeleket. A daltanulást a magyar gyermek- és népdalkincs dalaival szélesítjük. Folytatjuk a zene jellegzetességeinek megfigyelését is. A 3. fejezet kétoldalas leckékből és munkalapokból áll. Folytatódik a zenei építkezés új szolmizációs hangok és ritmuselemek megismerésével. Megkezdődik a kottaírás, elsősorban azonban még a megfigyelést, fókuszálást gyakoroltatjuk. A munkalapok itt elsősorban a zenei élményhez, zenei befogadáshoz kötődnek. A 2. és 3. fejezet záróleckéi ismétlést és szintetizálást kínálnak: zenés előadást alapozhatnak meg. A leckék és fejezetek tematikus címeket kaptak.
Mind a tankönyvhöz, mind a munkalaphoz gazdag hanganyagot kínálunk: ez tartalmazza például a környezet hangjait, a kevésbé ismert dalok dallamát, klasszikus zeneművek részleteit. A hanganyagot letölthető, elektronikus formában biztosítjuk. Készül tanítói segédlet is.

Miért használható jól ez a könyv integrált osztályokban?

Úgy gondoljuk, hogy a tankönyv gyermekekhez közel álló tartalma, a zenei élmény és önkifejezés középpontba helyezése, a zeneelmélet fokozatos, értelmező bevezetése és a komplex, nem csak zenei jellegű fejlesztés az általános és speciális nevelési igényű tanulók számára egyaránt megfelelő és motiváló.

Kiadvány: A hangok játéka. Ének-zene 1–2. (NT-98710)

Kapcsolódó tartalmak

SNI-s tankönyvszemle – Önkiszolgálás

A képen a gyűjtemény címlapja látható.

Sorozatunkban az EKE OFI legújabb, SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók számára fejlesztett taneszközeit mutatjuk be, melyek pedagógiai módszertanukban a gyógypedagógia modern szemléletét képviselik. A mostani interjúban Velkey György, az Önkiszolgálás 1–2. című gyűjtemény szerkesztője nyilatkozott a TanTrend számára. A taneszközök a jelenleg hatályos, középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv (11.2.06.) szerint készültek.

SNI-s tankönyvszemle – Olvasás-írás

Sorozatunkban az EKE OFI legújabb, SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók számára fejlesztett taneszközeit vesszük sorra, melyek pedagógiai módszertanukban a gyógypedagógia modern szemléletét képviselik. A mostani interjúban Méhes Edit, az Olvasás-írás 1–2. című gyűjtemény szerkesztője nyilatkozott a TanTrend számára. A taneszköz a jelenleg hatályos, középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv (11.2.) szerint készült.