SNI-s tankönyvszemle – Játékra nevelés

Sorozatunkban az EKE OFI legújabb, SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók számára fejlesztett taneszközeit mutatjuk be, melyek pedagógiai módszertanukban a gyógypedagógia modern szemléletét képviselik. A mostani interjúban Téglásy Katalin, az értelmileg akadályozott gyermekek számára készült Játékra nevelés 1–2. című gyűjtemény szerkesztője nyilatkozott a TanTrend számára.

A képen a könyv borítója látható.

Mi a játék szerepe a gyerekek életében?

Napjainkban sokat hallhatjuk, hogy a játéknak milyen fontos szerepe van a fejlesztésben, a gyerekek tanulásában. A játék segítségével a gyerekek szinte észrevétlenül sok mindent tanulnak, tapasztalatokat szereznek a világról, a mindennapi életről. Az ismeretszerzés mellett olyan, a hétköznapokban lényeges készségeik is fejlődnek, mint a kommunikációs, a szocializációs és a manuális készségek, a finommotorika, a figyelem, az emlékezet, a téri orientáció stb. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a játék elsődleges szerepe az, hogy valódi örömforrás legyen a gyerekek számára.  

Az értelmileg akadályozott gyerekek helyzete abból a szempontból speciális, hogy rá kell vezetni őket az önálló játékra, a szabadidő hasznos és örömteli eltöltésére. Éppen ezért az értelmileg akadályozott gyerekek számára külön tantárgy a játékra nevelés, heti két órában 1–4. osztályig.

Hogyan épül fel egy ilyen különleges tantárgyhoz tartozó tankönyv?

A kiadvány szorosan követi a kerettantervet, azonban nem a benne szereplő játéktípusok szerint különülnek el az egyes fejezetek. Alapvetően az iskolai gyakorlatot, az iskolai élet körforgását állítottuk középpontba, így külön gyűjtöttük a benti és az udvari játékokat. Ezeket egészíti ki az iskolában megünnepelt ünnepekhez és jeles napokhoz kapcsolódó játékok sora, amelyek segítenek az adott ünnep megélésében (arra való felkészítésében, motiválásában).  Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek csak az adott ünnep során játszhatnak velük. Például a horgászós játékot nemcsak a Víz világnapján játszhatják a gyerekek, bármikor leemelhetik a polcról.

Ez a kiadvány nem egy klasszikus értelemben vett tankönyv, hanem egy olyan játékgyűjtemény, amely a játékeszközöket is magában foglalja.

Mi volt a legnehezebb a fejlesztés során?

Szívünk szerint egy egész játékboltnyi játékot belepakoltunk volna a kötetbe. Ezek közül kellett kiválasztanunk azokat, amelyek megfelelnek a kiadvány fizikai adottságainak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Játékra nevelés 1–2. egy statikus, csupán feladatlapokat tartalmazó kiadvány. Lehetőségünk volt olyan nyomdatechnikai megoldásokat is alkalmazni, amelyek valódi játékeszközök készítését tették lehetővé (pl. mágneses öltöztethető baba, strapabíró anyagból készült kirakók, mágneses halakat tartalmazó horgászós játék, tetszőlegesen összerakható autópálya).

A kiadványban a játékok és játékalapok sokoldalú felhasználhatóságára, kombinálhatóságára törekedtünk. Erre jó példák a kiadványban szereplő képkártyák. Amellett, hogy ezeket kellékekként használhatjuk a kép–kép, tárgy–kép egyeztetésnél, a bingó és a böngésző játékok során, az AAK kommunikáció eszközeiként is alkalmazhatjuk őket. 

A tankönyvhöz kapcsolódó tanári kézikönyvben ezeknek a játékoknak és differenciálási lehetőségeinek bemutatásán túl további foglalkozásötletek is segítik a játékeszközök kreatív alkalmazását. Ez a játékgyűjtemény jellegű kézikönyv online letölthető lesz a tankonyvkatalogus.hu oldalról. 

A Játékra nevelés 1–2. kiadvány játékötletei nem csupán a tanórán alkalmazhatók, hanem a napköziben, otthon a szülőkkel, testvérekkel együtt is játszhatók, sok-sok örömet tartogatva a gyerekeknek és az egész családnak.