Stratégiák a tanulásban

Mi a különbség a tanulási technikák, módszerek, a tanulási stílusok és a tanulási stratégiák között? Mi a szerepük a tanulás folyamatában? Milyen életkorban sajátíthatók el? Írásunkban ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ.

alt


Módszerek, stílusok, stratégiák

A tanulási stratégiákat gyakorta keverik össze a tanulási módszerekkel. Előbbiek ugyanis olyan tervek, amelyek az információk összegyűjtésére, feldolgozására és szükség szerinti előhívására vonatkoznak – szemben az ismeretek elsajátítása során alkalmazott technikáktól. A kettő közti különbség a pszichológusok szerint a metakognitív tudatosság, amely – a tanulási technikákkal ellentétben – mindenképpen szükséges a tanulási stratégiák sikeres alkalmazásához. Vagyis már a fogalommagyarázatból is kitűnik, hogy a tanulási stratégiák átfogó, rendszerszintű gondolkodást igényelnek. Ráadásul igen nagy önismeret szükséges hozzá: ha azt szeretnénk, hogy eredményes legyen a tanulási stratégiánk, szükségképpen tudnunk kell azt is, hogy személyre szabva miként valósíthatjuk meg azt.

A tanulási stratégiák nem azonosak a tanulási stílusokkal sem. Ez utóbbiak nyomán különböztetünk meg audio, vizuális, audio-vizuális és kinesztetikus típusú tanulókat – akik  az információt hallás, látás vagy mozgásos tevékenység útján dolgozzák fel legkönnyebben. A tanulási stílusokkal szemben a tanulási stratégiák elsajátíthatók.

Problémamegoldás?

A tanulási stratégiákat célszerű a problémamegoldáshoz hasonlítani – melynek lépései a következők: a probléma megértése, a tervkészítés, a terv megvalósítása, és az ellenőrzés. Ha ezeket a fázisokat a tanulási stratégiára alkalmazzuk, a következő lépéseket kell követnünk: az adott feladat megértése és a hozzá kapcsolódó tervkészítés, a terv megvalósítása, majd ellenőrzése, szükség esetén a terv módosítása.

Talán a fentiekből is kiderült: a tanulási stratégiák alkalmazása egyrészt hatékonyabbá teszi a tanulást és az ezekhez szükséges problémamegoldó készségek elsajátítása hasznos lehet az élet bármely területén. Azonban tény, hogy elvont gondolkodás szükséges hozzá, amely egy igen hosszú folyamat során alakul ki – és többnyire tudatos tevékenységek eredményeként. Vagyis nem várható el általános iskolásokról, hogy maguk jöjjenek rá a számukra ideális tanulási stratégiá(k)ra. A szakértők szerint bőven elegendő, ha a pedagógus irányítása mellett megtanulnak hatékonyan tanulni. 

Gondoljunk bele: kutatások igazolják például, hogy a gyerekek nyolc éves koruk előtt még többnyire nem tudják felmérni, hogy egy adott kérdés megválaszolásához eleget tudnak-e. Ez pedig nem „csupán” annyit jelent, hogy nem tanulnak meg (eléggé) olyan anyagrészeket, amelyekről azt feltételezik, hogy tudják, hanem azt is, hogy általuk már tudott anyagok megtanulására fordítanak aránytalanul sok időt és energiát. Csupán a serdülőkor elejétől jellemző, hogy a tanulók – ideális esetben! – egyre tudatosabban kezelik a kapott információkat.

Mindezek tanulsága, hogy a gyerekeket érdemes a tudatosság felé terelni a tanulás terén – annak figyelembe vételével, hogy alsó tagozatos korban a gyerekek többnyire még nem képesek általánosítani, vagyis például egy adott módszert egy másik feladatra alkalmazni. Vagyis a tanulás tanítása során is érdemes betartani a fokozatosság elvét a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően.

Az egyik legismertebb, Kozéki Béla és Noel J. Entwistle neve által fémjelzett, 1986-os kutatás a tanulási stratégiák három alaptípusát különböztette meg: a mélyrehatolót, a szervezettet és a mechanikusat. Ezek közül az első a dolgok megértésére épül, ebből adódóan jelentős szerepet kap benne a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek összekapcsolása a meglévő információkkal, a széles áttekintés, a következtetések levonása és a rendszerszemlélet.

A szervezett tanulás a rendszerességre, jó munkaszervezés alapkövetelményeire, míg a mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása utóbbi esetében alig kap szerepet, hiszen a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés az elsődleges célja. Ez a három fő tanulási stratégia mindegyike szerepet kaphat, „keveredhet” egy-egy tanuló tevékenységében. Nem mindegy azonban, hogy melyiké a vezető szerep…

Egy komplex tanulási stratégia

Az elemi tanulási technikák – bár önmagukban nem azonosak a tanulási stratégiákkal – rendszeréből kiindulva is létrejönnek komplex tanulási stratégiák. Számos kutatás foglalkozott ezek hatékonyságával. Az egyik legismertebb komplex tanulási stratégia az úgynevezett SQ4R, amelyről az idők során bebizonyosodott eredményes volta. Leírása Thomas és Robinson 1972-es publikációjához kötődik.

A módszer nevét adó betűszót a következőképpen oldhatjuk fel: 

Scan: letapogatás, vagyis előzetes áttekintés, melynek során a tanuló áttekintheti a szöveg bevezetőjét, alcímeit, egyes bekezdéseit, összefoglalását. Ennek során a tanuló meg tudja állapítani, hogy mi az, ami ebből ismert és mi az, ami ismeretlen számára, sőt, azt is, hogy az ismeretlen részek körülbelül milyen jellegűek, milyen már meglévő tudás mozgósítását igénylik tőle. Összességében tehát egy átfogó kép alakulhat ki benne a megtanulandó tartalomról.

Query: kérdezés, vagyis egy leírás kérdésekké alakítása. Ez részint elősegíti a passzív olvasóból az aktív olvasóvá válást segíti, részint pedig hatékonyan készíti fel a tanulót a feleléskor is előforduló szituációra.

Read: a szöveg alapos elolvasása, melynek célja, hogy az előző szakaszban megfogalmazott kérdésekre választ tudjon adni a tanuló.

Reflect: átgondolás – ennek során alakul ki a megértés, ekkor kell az olvasottakat korábbi ismereteinkkel összekapcsolni és feltárni az előforduló összefüggéseket is.

Recite: felidézés, melynek során csak az emlékezetre támaszkodva válaszoljuk meg a korábbi szakaszban megfogalmazott és az esetlegesen az átgondolás során újonnan felvetődött kérdéseket. A részleteken való végighaladás ismétlés jellegű is, így segít a tananyag minél tartósabb elsajátításában. Ebben a szakaszban arra is lehetőséget kap a tanuló, hogy ellenőrizze saját tanulása hatékonyságát.

Review: ismétlő áttekintés, melynek funkciója egyrészt a hatékonyabb rögzítés, másrészt a lényeges elemek újbóli áttekintése.