Szakma-e az influencer?

Mi a közös Dancsó Péterben, Hosszú Katinkában és Erzsi for Presidentben? Mindannyian influencerek, akik több tíz- vagy százezres – esetleg milliós – rajongótáborral rendelkeznek, és akiket nemcsak megszólalásaik, művészeti vagy sporttevékenységeik miatt követnek rengetegen, hanem mert a trendeket is ők diktálják.

alt


Ha tíz vagy húsz évvel ezelőtt megkérdeztünk egy óvodást, mi szeretne lenni, ha nagy lesz, akkor nagyjából a következő válaszokra számíthattunk: tűzoltó, rendőr, mentős, énekes, esetleg táncos. Ma sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki azt mondja: influencer leszek. Még ha pontosan nem is ezt a szót használják, a legkisebbek is pontosan tudják, miért népszerű az az osztályban, aki mondjuk azzal tölti a szabadidejét, hogy számítógépes játékokat játszik, azt kommenteli, kiteszi a Youtube-ra és minél több rajongóra tesz szert. Merthogy egyre többen ezt csinálják – és még pénzt is lehet vele keresni.

Faramuci helyzet, hiszen az érintettek is legfeljebb körülírni tudják, mi fán terem az influencer – ez derült ki legalábbis a szeptember 19-én a Budapest Music Centerben megrendezett influencer fesztivál résztvevőinek megszólalásaiból. Ha mégis kísérletet szeretnénk tenni az influencer (az elnevezés az angol ’to influence’/befolyással lenni szóból származik) meghatározására, akkor kijelenthetjük, hogy olyan emberekről – ezek lehetnek celebek, sportolók, közéleti személyiségek, vloggerek – van szó, akik véleményükkel, tetteikkel hatással vannak követőikre, és befolyásolni képesek azok gondolkodásmódját. Hovatovább egy olyan véleményvezér, aki nagy követőtábora miatt vásárlási döntéseket tud befolyásolni, ezáltal a cégek előbb-utóbb felfigyelnek rájuk, és megpróbálják rajtuk keresztül elérni a saját célközönségüket – állítja Dancsó Péter.

Influencerek és a Z-generáció

Ahogy a Sakkom Interaktív Influencer Magazin című kiadványában is olvasható, a közösségi oldalak térnyerésével új típusú véleményformálók jelentek meg, akik immáron nem a tömegmédián (televízió, rádió, sajtó) keresztül, hanem saját közösségi oldalaikon szólnak az Z-generáció tagjaihoz. Akiket máskülönben nem is lehet elérni, hiszen a gyerekek a tévézésre is másként tekintenek, amolyan háttérzajra a kezükben levő okoseszközzel való foglalatosság mellé. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az influencerekre nem szabad reklámplakátként tekinteni: ha nem szűri át a tartalomgyártó a saját szemüvegén a hirdető marketingüzeneteit, hiteltelenné fog válni a követői szemében – állítja Kozarek Andrea, a Sakkom Interaktív szakmai igazgatója.

Influencer kis túlzással szinte bárkiből lehet, ember és kitalált személy éppúgy, mint állat, nem véletlenül említettük a bevezetőben az „elnökasszonyi” elfoglaltságait naponta posztoló Erzsit, hazánk talán legbefolyásosabb háziállatát – bár ő biztosan tiltakozna ez ellen a megnevezés ellen. A lényeg, hogy a tartalomelőállító olyan tartalmakat osszon meg, amely követőit és gondolkodásukat befolyásolja, adott esetben – amiről az influencer marketing valójában szól – termékek, szolgáltatások megvásárlására ösztönöz. 

És hogy kik a legnépszerűbb influencerek ma Magyarországon? A marketingesek szerint az első helyen Kasza Tibor (Kasza Tibi) énekes, producer, a Crystal zenekar egykori frontembere áll, akinek több mint 1 milliós rajongótábora van a Facebookon. Őt követi a magyar játékfilmek, reklámok kritizálásával-parodizálásával befutó vlogger, Dancsó Péter, Videómánia nevű Youtube-csatornája jelenleg több mint 950 ezer feliratkozót számlál. A harmadik helyre egy szintén vlogger, Szirmai Gergely filmkritikus fért fel, aki a Hollywood Hírügynökség (HollywoodNewsAgency) nevű oldalán hetente készít filmkritikákat az aktuális filmekről. Őket követi Rubint Réka, Viszkok Fruzsina, Hosszú Katinka, Sebestyén Balázs, a TheVR, Istenes Bence és a Pamkutya. 

Hogy mennyire a képernyőváltás korában élünk, az a marketingesek influencer-kategorizálásából is kiderül. A szakma szerint az influencerek közé leginkább a Youtuberek/vloggerek (84,9%), a bloggerek (79,1%), a Facebook- (76,7%) és Instagram-sztárok (74,4%) tartoznak, míg a hagyományos médiában szereplő hírességekről csak a megkérdezettek 64 százaléka gondolja azt, hogy rájuk is igaz a megnevezés. Az érintettek közül azonban csak elenyésző kisebbség (7%) vallja magáról, hogy influencer lenne, a legtöbben a Youtuber (72%) vagy a vlogger (21%) elnevezést preferálják az önmeghatározásként.

Amikor az influencerektől azt kérdezték, hogyan mérhető szerintük a csatornáik sikeressége, a többség (55%) a tartalomra érkező reakciókat, így a kommenteket és lájkokat nevezte meg első helyen. Nagyon fontos a szponzoráció kérdése, és sokatmondó adat, hogy csak a megkérdezettek 13,8%-a vallotta be, hogy mindig jelöli a rajongóknak, ha ilyen tartalom fog következni, a túlnyomó többség csak bizonyos esetekben jár el így. Ám ez nagyrészt semmit nem von le az adott tartalom megítéléséből, legalábbis a megszondázott követők szerint: 27%-ukat nem zavarják a szponzorált tartalmak, 45%-ukat pedig csak akkor, ha nem hitelesen mutatja be azt az influencer. S hogy mennyire igaz a tétel, miszerint az influencer mára marketingeszközzé vált, arra egy tavalyi kutatás a példa: minden harmadik megkérdezett, 12% százalék pedig többször is vett már terméket csak azért, mert azt egy influencer megmutatta.

És ezzel el is érkeztünk a célközönséghez, hiszen az influencerek nem (csak) maguknak készítenek tartalmakat. Az online véleményvezérek saját bevallásuk szerint a 17-18 évesekre (72,4%) vannak a leginkább hatással, őket követik a 14-16 évesek (69%) és a 19-23 évesek (62,1%). Ezek a fiatalok azért kedvelik az influencereket, mert hitelesek, ugyanolyan hétköznapi fiatalok, akik ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe, mint a követőik. Az influencerekre felnéznek rajongóik, titkuk pedig a közvetlenségben, a személyességben és az egyediségben rejlik, ugyanakkor az sem árt, ha az általuk előállított tartalom vicces, szórakoztató.