Szakma, szakképzés, hiány

Írásunkban Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj kapcsán – a névadó munkásságának rövid ismertetésén kívül – a hiányszakmák és szakképzések néhány aktuális kérdésével is foglalkozunk.

alt


A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj és névadója

A szakképzésben részt vevő tanulókat tanulmányi eredményük alapján Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj illeti meg, ha a hiány-szakképesítések körébe tartozó államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű képzésben vesznek részt.

Az ösztöndíj névadójáról Szabóky Adolf piarista szerzetesről a következőképpen emlékeztek meg halálakor, 1880-ban: „életében idejét és tehetségét s rendkívüli munkásságát önfeláldozó buzgósággal a közügyeknek szentelte, mint a kegyesrend tagja és tanár, a nevelésügy terén szép eredménnyel működött, s mint a főváros polgára s a Törvényhatósági Bizottság tagja a közoktatási ügyekben és a szegények ellátása és segélyezése ügyében fáradhatatlan erőt és hasznos tevékenységet fejtett ki, s mindent fölülmúló buzgósággal fáradozott és igen sokat tett a hazai ipar emelése és az iparosok erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása ügyében, kitűnő és jeles érdemei őt általános tisztelet és szeretet tárgyává tették, sőt, azokért a legmagasabb Trón is elismerésében részesítette.”

Munkássága szoros kapcsolatban állt Adolf Kolping tevékenységével. Utóbbi német katolikus lelkész (eredetileg cipészsegéd) ugyanis 1845-46 telén az iparostanoncok és segédek művelődése, erkölcsnemesítése céljából megszervezte az első katolikus legényegyletet, amely mozgalom a későbbiekben  világszerte elterjedt. Magyarországon az első egyletet Szabóky hozta létre, Kolping személyes támogatásával 1856-ban.

Hiány-szakképesítések

A hiány-szakképesítések köréről évente dönt a kormány. A 2019/2020. tanévre a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 81. §-ában meghatározott fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján készítenek tervezetet. Az aktuális lista alapján megtudható például, hogy Pest megyében  a következők számítanak hiány-szakképesítésnek: gépi forgácsoló, ács, szerszámkészítő, asztalos, ipari gépész, festő, mázoló, tapétázó, szociális gondozó és ápoló, gyakorló mentőápoló, gyakorló ápoló, szoftverfejlesztő, hegesztő, épület- és szerkezetlakatos, elektronikai műszerész, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, gépgyártástechnológiai technikus, elektronikai technikus, pék, lovász, eladó, kereskedő, gazda, dísznövénykertész, mezőgazdasági gépész, erdészeti szakmunkás.

Arra a kérdésre, hogy miért alakulnak ki a hiány-szakképesítsek, számos magyarázat lehetséges (illetve az egyes esetek függvényében egyedi helyzetek is előfordulhatnak). Tény, hogy manapság egyre többen érdeklődnek a pályamódosítás iránt. Egyre több kutatási jelentés számol be arról is, hogy nő azok száma, akik érettségi után inkább szakmát tanulnak, és nem kezdenek (legalábbis azonnal) további négy-öt évnyi tanulásba.  Ennek hátterében a növekvő felsőoktatási költségek éppúgy állhatnak, sőt, akár azok a negatív tapasztalatok, illetve hírek, amelyek arról tudósítanak, hogy bizonyos friss diplomás szakmák esetében túlkínálat áll fenn, bizonytalan az elhelyezkedés.

A munkaerő-piaci helyzetről a KSH adatai alapján egyértelműen megállapítható hogy sok esetben éppen a szakmunka az, amire nagy szükség lenne. De – egy ugyancsak idén publikált felmérésükből az is kiderül, hogy ezek presztízse nem a legnagyobb. (Igaz, nem is a legalacsonyabb.) Jelen cikkünk szempontjából igencsak tanulságos adat, hogy a társadalmi megítélés szerint a pékeké az ötödik a leginkább alulfizetett szakmák között. Ebből adódóan nem meglepő, hogy hiány-szakképesítésnek minősül… Vagyis ezekben az esetekben érdemes tekintetbe venni a társadalmi megítélést is – tudva azonban azt is, hogy az „utca emberének” véleménye nem feltétlenül tükrözi a valós adatokat. (Vagyis esetünkben érdemes utánajárni – például különböző szakmaleírások segítségével –, hogy valóban van-e alapjuk az ilyen típusú vélekedéseknek.)

Kék gallér, fehér gallér

Nem véletlen, hogy a fentiekben következetesen hiány-szakképesítésekről és nem hiányszakmákról beszéltünk. Ugyanis – természetesen – nem csupán a szakképzéshez kötődő foglalkozásokból lehet hiány. A legkeresettebb szakmákat hagyományosan két nagy csoportba osztják. A kékgalléros munkakörök, vagyis a fizikai, kétkezi munkák közül általánosságban a következőket jelöli meg az Új Nemzedék Központ tájékoztatása: ács, asztalos, épület- és szerkezetlakatos, gázszerelő, gázterv készítő, gépgyártás-technológiai technikus, gépi forgácsoló, ápoló, kőműves, hegesztő, ipari gépész, pék, szerszámkészítő, női szabó, villanyszerelő, virágkötő és virágkereskedő. (A kapcsolódó cikk szerzői azt is kiemelik, hogy a felsoroltakon kívül meg lehet nevezni azokat a területeket is, amelyek különösen fontosak e tekintetben: „A logisztikai iparágban és főként a kamionosoknál olyan mértékű a munkaerőhiány, hogy az már az ágazat nemzetközi versenyképességét is akadályozza, gátolja. Emellett a vasúttársaságok és személyszállítási cégek is komoly utánpótlás problémákkal küzdenek. Ezen a hiányon és problémán képzéssel és jogszabályi változtatásokkal igyekeztek javítani. Ezért évek óta 21 éves kor helyett már 18 éves kortól meg lehet szerezni a C kategóriás vezetői engedélyt belföldi forgalomra. Ez pedig bővíti a munkaerőpiaci kínálatot ebben a szegmensben.”) (Forrás: http://www.ujnemzedek.hu/melo/hianyszakmak-toplistaja-2018-ban-es-2019-ben) A fehérgalléros munkakörök, vagyis a szellemi munkák közül a mérnök, az informatikus és az orvos foglalkozásokat jegyzik ma hiányszakmaként.