Szakmák – egy új generáció számára

Újabban nemcsak az egymást követő emberi generációkról esik szó – egyre gyakrabban jelennek meg (természetesen elsősorban a pályaorientáció során) az újgenerációs foglalkozás leírásokról szóló híradások is. Miért van szükség rájuk? Mitől „újgenerációsok”? Írásunkban ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ.

alt


Ács és helpdesk agent

Régebbi (de nem az ősidőkből származó) vicc az interneten:

„Fiú: Mi a foglalkozásod?
Lány: Az EDS Hungary EMEA North-Central HUB Központjában az ABN AMRO Team-hez tartozó Workplace Services - Service Deskjén vagyok Helpdesk Agent. És neked?
Fiú: Ács.”

A vicc poénja látszólag nyelvészeti: a bonyolult és egyszerű (könnyen érthető) foglalkozásnév különbségéből ered. Ennek ellenére joggal gondolkodhatunk el azon, vajon hogyan folytatódhatna a beszélgetés: mit csinál, hogy él ma egy ács, illetve ügyfélszolgálati munkatárs? Persze, lehet, hogy van elgondolásunk mindezekről, de vajon helytállók-e elgondolásaink – és ami fő: változtak-e ezek a szakmák az elmúlt tíz év során? Nyilvánvaló ugyanis, hogy más típusú problémákat kell manapság megoldani egy ügyfélszolgálaton, mint egy évtizede – és az ácsok munkája sem maradhatott érintetlen a változásoktól. Arról nem is beszélve, hogy változott az egyes szakmák megítélése és anyagi elismertsége is – arról nem is beszélve, hogy számos olyan új szakma, szakterület, vagy éppen elhelyezkedési lehetőség jelent meg, amelyet a múlt évtizedben még elképzelni sem tudtunk.  Egyre nagyobb szükség volt az újgenerációs foglalkozás leírások megjelenésére – különösen a pályaválasztás előtt álló fiatalok, s természetesen családjuk és tanáraik számára is.

Kiadványok a pályaválasztás szolgálatában

A legismertebb pályaorientációs kiadvány az 1980-as évektől kezdve a felvételi tájékoztató volt, ami elsősorban a felsőoktatási iskolakínálatot és az ezzel kapcsolatos tudnivalókat (ponthatárokat, felvételi követelményeket) rögzítette – vagyis foglalkozások szűk szegmensét érintette (azokat, amelyekhez felsőoktatási intézmény elvégzésére volt szükség) és azokat elsősorban a felvételi „adminisztratív” szempontjából. A felvételi tájékoztatók tehát jellemzően nem foglalkoztak az elhelyezkedési vagy a kereseti lehetőségekkel – jellemzően semmi olyasmivel, ami az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdéseket érintette volna. 

Tény azonban, hogy időnként voltak ilyen irányú kísérletek is, például 1977-ben, amikor is a VI. Országos Diákparlament Oktatási Minisztériumnak szánt javaslatai között szerepelt az a kitétel is, hogy a kiadvány arról is tájékoztassa a továbbtanulókat, „hogy az egyes felsőoktatási intézmények milyen arányban várják a fiúkat és milyen arányban a lányokat”. (A javaslat semmiképpen sem a hátrányos megkülönböztetést célozta – sokkal inkább az elhelyezkedéssel kapcsolatos gyakorlati szempontok felé igyekezett terelni a pályaválasztási tanácsadókönyvek ismertetőit.) Ugyanezen tanácskozás résztvevői az általános iskolásokról sem feledkeztek meg: szükségesnek tartották azt is, hogy az illetékes minisztérium felelősei „javítsák az általános iskola 8. osztályosainak szóló pályairányítási propagandát”. Ez a két – látszólag egymástól távol álló igény azonban egyaránt arra vonatkozott, hogy ne csak a felsőoktatásra vonatkozzon a pályaorientáció és szerepet kapjanak a tájékoztatásban a gyakorlati szempontok is.

Új generáció a pályaválasztásban

A pályaválasztással kapcsolatos „gyakorlati” kérdésekre vonatkozó igények tehát korántsem újkeletűek, de (amint azt az ács/helpdesk agent példa is érzékelteti) egyre sürgetőbbé váltak a könnyen és általánosan hozzáférhető (sőt, akár aktualizálható) szakmaleírások. Annál is inkább, mivel a hatékony, döntéseket megfelelően előkészítő pályaorientáció (vagyis a témát érintő, minél szélesebb körű információszolgáltatás) javítja a munkaerőpiaci esélyeket is.

Az ilyen típusú igények hívták életre a Nemzeti Pályaorientációs Portált (NPP) is, melyre a TÁMOP 2.2.2 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” kiemelt program keretében került sor. A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium pályaorientációs és életpályatanácsadási fejlesztéseire, illetve szolgáltatási tapasztalataira épül. Fő célja, hogy segítse a tanulással és a munkavállalással kapcsolatos döntéseket – és ennek érdekében minél több érintetthez eljuttassa pályaorientációs eszköz- és szolgáltatáskészletét.

Ennek megfelelően az oldalon – hasznos tanácsok és más kapcsolódó információk mellett – több mint 500 interaktív foglalkozás leírás található, melyek igen részletesen mutatják be a különböző szakmákat. Kiderül belőlük, hogy az egyes szakmák gyakorlásához milyen intézménytípusban kell képesítést szerezni. Információkat adnak arról, milyen feladatokat, tevékenységeket látnak el a szakemberek az adott területen, hány órát és milyen körülmények között dolgoznak, illetve mennyi pénzt keresnek havonta. A leírások gyakorlat-orientáltak (az is szerepel a leírásokban, hogy a munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba az, aki az adott szakmát választja, sőt a leírások rövidtávú előrejelzést adnak a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről is) és segítenek a kapcsolódó adatok értelmezésében is. („Más foglalkozásokkal összehasonlítva ez a foglalkozás jó keresetet biztosítónak számít, így a munkáltatóknak nem kellett változtatniuk az elmúlt években a kínált kereset mértékén, ami ugyancsak hozzájárulhat a bérek változatlanságához, stagnálásához.”) Ezen alapinformációkon túl a leírások számtalan egyéb érdekességet, sőt szakmabemutató kisfilmeket is tartalmaznak, amelyek a fenti információk mellett befolyásolhatják a pályaválasztás (vagy pályamódosítás) szempontjait.