Számos recept van, ha stresszes a gyerek

Elröppent a két és fél hónapos nyár, szeptember 1-jén pedig elstartol a 2017/2018-as tanév. Az első tanítási napot ki megkönnyebbülve, ki kissé szorongva várja, azonban bárhogyan is viszonyuljon egy diák ahhoz, hogy vége a gondtalan heteknek, az addigi, már szinte megszokott napi rutin felborul, ami bizony stresszel járhat. Stresszoldó praktikákkal tele a padlás, mutatunk néhány bevált fogást a szülőknek.

A képen két nevető gyermek látható

Aggódnak a diákok a jövőjük miatt

Stressz alatt folyamatos feszültséget vagy idegességet értünk, amely a szervezet válaszreakciója egy vagy több tartós negatív ingerre. Világszerte egyre többen szenvednek e modern kori népbetegségben, amelynek súlyos egészségügyi következményei lehetnek, kialakulhat gyomorfekély, alvászavar léphet fel, de akár idegösszeroppanás, agyvérzés és szívroham is bekövetkezhet. A négy évvel ezelőtt elkészült első magyarországi ún. stressztérkép egyik megállapítása szerint a háztartásbeliek, a munkanélküliek, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálaton dolgozók, valamint a szakmunkások mellett épp a diákok tűrik a legkevésbé a stresszt.  

A nemzetközi kutatások szerint a gyermekek ugyanannyit stresszelnek, mint a felnőttek. Aggasztó tendencia, hogy az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint iskolaidőben a diákok esetében ugyanolyan kihatással van a stressz, mint a felnőtteknél, ám ők jóval inkább alulbecsülik annak fizikai és mentális egészségre gyakorolt hatásait. Az aggódó diákok sokkal kevesebbet alszanak az ajánlottnál, s ötből egy állítja, hogy másnap emiatt stresszesebb lesz. Ezeknek a diákok nagyjából 20 százaléka hetente egyszer, vagy egyáltalán nem sportol, ugyanakkor átlagosan napi három órát töltenek a számítógép előtt. Hasonlóan a felnőttekhez, a stresszes diákok is hajlamosabbak arra, hogy kihagyjanak étkezést, vagy egyenek egészségtelen ételeket.   

Az SOS Gyermekfalvak idei felmérése szerint a magyar középiskolások nagy része szorong és problémája van a testével. A fiatalok 20-25 százaléka elégedetlen, ami a rosszabb anyagi körülmények között élők körében még gyakoribb jelenség. A magukat szegénynek valló fiatalok 81 százaléka aggódik a jövőjéért, míg a gazdag családok gyermekeinél ugyanez az arány 30 százaléka. A kutatás szerint sok gyerek szeretne soványabb (40,7 százalék), vagy sportosabb (40,2 százalék) lenni, nagyjából minden harmadik pedig okosabb és szebb, s csak alig 18,4 százalékuk válaszolta azt, hogy nem szeretne másmilyen lenni.

Trükkök, tippek, praktikák

Amikor gyermekünk visszaül az iskolapadba, élete stresszesebbé válik: szellemileg és fizikailag egyaránt kimerül, s nem elég, hogy az iskolában rászakadnak a tennivalók, az a különféle házi feladatok formájában otthon sem érnek véget, nem beszélve a folyamatos megfelelési kényszerről, a sokszor túlzó szülői elvárásokról, az iskolai előírásokról, vagy ha gyermekünk zaklatásnak van kitéve.   

Mivel a fiatalok stressztűrő képessége alacsony, a szülőkre és a pedagógusokra fontos szerep hárul abban, hogy segítsék őket átlendíteni a nehéz időszakokon az egészséges, pozitív viselkedésminták felmutatásával. Aludjanak sokat, mozogjanak eleget és táplálkozzanak helyesen, s ha szükséges, keressenek fel szakembert, például pszichológust, hogy megtalálják és lemásolják a stresszkezeléshez szükséges mechanizmusokat – inkább előbb, mint utóbb.    

De nézzük, milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre szülőként. Talán az első és legfontosabb, hogy maradjunk nyugodtak. A gyerek figyeli azokat a jeleket, ahogyan a szülők reagálnak a szituációkra, s ha aggódunk, csemeténk is átveszi a szülő reakcióját, ami növeli az ő idegességét. Lassítsuk le a beszédünket, vegyünk mély lélegzetet, és dolgozzunk azon, hogy arckifejezésünk azt mutassa, nyugodtak vagyunk.

Amikor látjuk gyermekünkön a stressz jeleit, az első lépés, hogy lenyugtassuk és hogy mély lélegzetet vegyen – a legjobb, ha idegessé váló csemeténknél hasi légzést alkalmazunk. Ha megtörtént, küldjük ki a házból: menjen le a játszótérre, vagy ki a természetbe, sportolni, kerékpározzon, de az is megoldás, hogy ha szeret kertészkedni, fogjuk be a ház körüli munkákra, vagy csak ugrókötelezzen. „Insant” megoldást jelenthet egy forró bögre ital, mondjuk kakaó, vagy koffeinmentes tea is.        

A felgyülemlett feszültséget oldja, ha a stresszes gyerek alkotni kezd. A szakértők szerint a gyerekek minden korosztályára jellemző, hogy jól reagálnak arra, ha mondjuk scrapbookot vagy kollázst készíthetnek. Elég néhány magazin, matrica, filc és ragasztó, és a gyermek úgy tudja kiélni kreativitását, hogy közben enyhül a feszültsége. Ha nincs kéznél ilyen, kezdjen el festeni, de gyurmázhat, agyagozhat is.

A stresszes gyermek önmagát is képes gyógyítani: egyszerű recept, ha – az ún. szerető-kedvesség meditációt (loving-kindness meditation) alkalmazva – önmagát öleli meg, ami azonnal megnyugtatja. Kiváló mód az érzelmi stabilitás eléréséhez a jóga is: a gyerekjóga erősíti a gerincet, a felgyülemlett stresszt pedig játékos formában vezethetik le. Ha nincs a közelben foglalkozás, az is jót tesz a frusztrált gyereknek, amikor a fejét lógatja, álljon fejen például, így idegrendszere megnyugszik.

A kudarcot átélő gyerekek az adott pillanatban nem tudják felmérni, hogy az élet mikor zökken vissza a rendes kerékvágásba, ezért figyelmeztetnünk kell arra, hogy bármennyire is rosszul érzik most magukat, mindig ott van a lehetőség, hogy a dolgok talán jó fordulatot vesznek. A népszerű Psychology Today magazin szerint az egyik kulcsszó a „talán”. Például: „Még ha a matek tavaly nehéz is volt, talán idén jobb lesz a helyzet”. Ha ilyen talán-állításokat lesz képes megfogalmazni gyermekünk, a jövőben jobban fel lesz készülve, ha érzi, hogy stresszes helyzet fog rá várni.

Felnőtteknél is kiváló módszer, s a nagyobb gyerekeknél is jó szorongáscsillapító, ha ki tudják beszélni magukból problémáikat. Üljünk le velük, hallgassunk, s álljuk meg, hogy ne adjunk folyamatosan tanácsokat neki. Tanítsuk meg továbbá gyerekünket a hálaadásra. Emlékeztessük, hogy milyen nagyszerű emberek vannak az életében, illetve mindazokra a dolgokra, amiket szeret csinálni. Az ilyen „szeánszok” reggelente és esténként sokat segíthetnek: erre a gyakorlatra azonban ne a tanulás kellős közepén, vagy az igazán stresszes időszakban tanítsuk meg, hanem amikor a dolgok kicsit nyugvópontra kerültek.

A nyugodt otthoni légkör mindennek az alapja, egy jó minőségű levendula és kamilla illóolaj csodákra képes. Ha megvan, fogjunk egy kézi permetezőt, töltsük tele vízzel, s adjunk hozzá 6-7 csepp olajat, majd fújjuk tele a házat, illetve a gyerekszobát. Egy másik lehetőség, ha vizet forralunk, azt több tálba kiöntjük, majd 4-5 csepp olajat adunk hozzá, a tálakat pedig szétszórjuk a lakás különböző pontjain. Akkor se essünk pánikba, ha csemeténk nem szereti az illatát, mert stresszoldóként a bergamott vagy az orvosi macskagyökér illóolaja is kiváló választás lehet.

Egy gyermeket semmi sem lazít el jobban egy jó lábmasszázsnál. Elég tíz perc, hogy a stressz és a pánik elmúljon, a gyermek pedig leadja a nap során felgyülemlett feszültséget, s érzelmileg újra kiegyensúlyozott, nyugodt legyen. Ha bizonytalanok vagyunk a technikát illetően, ne féljük használni az interneten fellelhető „oktató” videókat. Vagy csak öleljük meg: ez csökkenti a vérnyomást, és oldja a szorongó gyerek feszültségét. És ami a legfontosabb: így érezni fogja, hogy szülőként mindig mellette állunk.