Szemlélőből védelmező – A Békés Iskolák program szemlélete (1.rész)

Az iskolai bántalmazás valamilyen formában minden oktatási intézményben jelen van, ami komoly veszélyt jelent a fiatalok lelki egészségére nézve. Pedagógusként, fegyelmezési eszközökkel sziszifuszi küzdelmet vívunk a gyerekek egymás között vívott csatáival szemben. A Békés Iskolák program szemlélete segít minket abban, hogy rendszer szintű változást tudjunk elérni az osztályközösségekben.

alt

A Békés Iskolák program elméleti alapköve Twemlow és Sacco Miért nem működnek az iskolai bántalmazás-ellenes programok? című könyve, aminek hazai adaptálását Horgász Csaba, pszichológus kezdte meg. Úgy látta, hogy az egyéni terápiával nem lehet megoldani a bántalmazás okozta pszichés nehézségeket, ezért keresett egy olyan módszert, ami nem az egyénben, hanem a közösségben gondolkodik. 

Mára, közel 4 év munkát követően, a Szupervíziós Békítő Team közel 50 tagja dolgozik ennek az amerikai programnak az adaptációján. Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus és a Szupervíziós Békítő Team tagja mutatja be a következő interjúban a Békés Iskolák program szemléletét, alkalmazását és folyamatát. Az interjút két részletben olvashatják. 

Milyen mértékben jelenik meg a bántalmazás az iskolákban? 

Pedagógusok erre a kérdésre gyakran válaszolják azt, hogy az ő iskolájukban nincsen bántalmazás. Ez rámutat arra, hogy sokféleképpen definiálják ezt a fogalmat, és sokan csak a látványos, fizikai agressziót tekintik bántalmazásnak. A verekedésen kívül rengeteg más forma is előfordul, ami kevésbé észrevehető.
Bántalmazásnak tekinthetünk milyen olyan helyzetet, amikor az egyik fél szándékosan és ismétlődően árt a másiknak, azáltal, hogy visszaél erőfölényével. A bántalmazó célja, hatalmat szerezzen a közösség felett. A bántalmazás 3 típusát különböztetjük meg: a verbálist, a fizikait és a kapcsolatit. Ez alapján bántalmazásnak tekinthető az, ha valakit rendszeresen csúfolnak vagy kizárják az osztály facebook csoportjából. A bántalmazás ott tud megjelenni, ahol azt a közösség aktívan vagy passzívan, de megengedi, eltűri. Ezért a mai modern bántalmazás ellenes programok a közösség egészét célozzák és nem csak a bántalmazót vagy az áldozatot.

Milyen alapelveken nyugszik a Békés Iskolák program szemlélete? 

A Békés Iskolák elsősorban egy szemléleti keret, nem pedig egy kész program. A hangsúly azon van, ahogy a bántalmazás megelőzéséről és kezeléséről gondolnunk. Az elméleti keret, gyakorlati megvalósítását minden intézmény saját igényeire, jellemzőire és erőforrásaira szabhat. 
A tapasztalatok alapján nem bizonyult hatékonynak, ha csak a bántalmazóval, vagy az áldozattal foglalkozunk. Ez nem csökkenti a későbbi esetek előfordulását. Kézzel fogható példa erre, hogy ha eltávolítjuk az osztályból valamelyik szereplőt, előbb vagy utóbb valaki átveszi helyüket, hiszen a csoportdinamika az, ami létrehozza magát a bántalmazást. 

Ebből fakadóan a Békés iskolák szemlélete rendszerben gondolkodik és a közösség minden tagjával számol. A bántalmazás szereplői között nem csak a bántalmazót és az áldozatot látjuk, hanem a szemlélőket is, akik tétlenségükkel megerősítik a bántalmazás létjogosultságát. A szemlélet fő üzenete az, hogy a bántalmazás a közösség minden tagjának a felelőssége, és hogy ez ne történhessen meg, azt normát kell képviselnünk, mely elutasítja a bántalmazás minden formáját. Ezért a program a közösség többségét jelentő szemlélőkre helyezi a hangsúlyt, és őket igyekszik mozgósítani, hogy védelmezőként fellépve aktívan kommunikálják: nem tűrik el a bántalmazást.

Az egyik győri, békés iskola a gyakorlatba is átültette ezt a szemléletet: miután a pedagógusok kiképződtek, az osztályfőnökök minden osztállyal megismertették a szemlélők szerepének jelentőségét. Így történhetett, hogy amikor az egyik gyerek viselkedése miatt az igazgató elé került, akkor visszamentek az osztályba, és az intézményvezető azt kérdezte a többiektől: „Ti mit tetettek annak érdekében, hogy leállítsátok a bántalmazó viselkedést? Legközelebb mit tehetnétek másképp?” A szemlélet szerint ugyanis a békés légkör biztosítása nem csak a pedagógusok, hanem az osztályközösség felelőssége is.

A bántalmazás dinamikájának ismerete mellett a békítő szemlélet másik alapelve a mentalizáció fontosságát hangsúlyozza. Dióhéjban megfogalmazva a mentalizáció azt a pszichés működést jelenti, ami során saját magunknak és másoknak mentális állapotokat tulajdonítunk, tehát azon gondolkodunk, hogy egy adott viselkedés mögött milyen érzelmek, gondolatok lehetnek. Röviden: a másik fejével gondolkodunk. A mentalizáció olyan alapkészség, ami hozzájárul a konfliktusok megoldásához, hiszen használatával érthetővé válik, hogy mi motiválja a másik viselkedését, illetve közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy lássuk, viselkedésünk milyen hatást gyakorolt a másikra. A mentalizáció a resztoratív konfliktuskezelés feltétele, ezekre mind épít a békítő szemlélet. Ez a készség különösen fontos a tanár-diák kapcsolatban, hiszen a gyerekek felől rengeteg frusztráció érkezik a pedagógusok felé. Ha ők látják ezek hátterét, könnyebben tudják ezt elviselni, tartalmazni, ami építi a kapcsolatot és modellként szolgál a gyerekek előtt. Az nem használ a békés légkörnek, ha a tanár is dühöng, ha egy mérges gyereket lát. 

A Békés iskolák program célja tehát mentalizáló légkör kialakítása az intézményben. Ez biztosítja azt, hogy a közösség tagjai (beleértve nemcsak a gyerekeket, de a pedagógusokat és a szülőket is) békésen tudják kifejezni a szükségleteiket és azokra érzékenyen, empatikusan reagáljanak a többiek. 

Hogyan sajátítható el a békítő szemlélet? 

A program több, szemléletformáló tréningből épül fel, amiknek mind az a célja, hogy átadják a békítő szemlélet elméleti hátterét. A szemlélet azonban az elköteleződés mentén tud meggyökeresedni egy iskolában. Úgy láttuk, hogy az alkalomszerűen, külső szakemberek által végzett képzések, vagy programok nem tudnak hosszú távon hatást gyakorolni az iskolák életére. A Békés iskolák szemlélete egy tág gondolkodási keret, amin belül minden intézmény a saját programját valósítja meg, támogatás és facilitálás mellett. Ez a kezdeményezés elindulhat egy lelkes vezetőtől, pedagógustól vagy iskolapszichológustól, akik megoldást keresnek az iskola problémáira. Valamennyi szenvedésnyomás, küzdelem motiváló ebben, azonban ha túl sok nehézséggel állnak szemben, akkor gyakran nincs türelmük kivárni a program kibontakozását. Tapasztalataink szerint a Békés iskolák akkor válik fenntarthatóvá, ha a vezetőség egésze és a tantestület 75%-a elköteleződik és részt vállal a program működtetésében. 

A Békés Iskolák program elérhetőségei
Honlap http://www.bekesiskolak.hu/
Facebook oldal https://www.facebook.com/bekesiskolak/
Youtube csatorna

Az interjú folytatásában a program működéséről és eredményeiről lesz szó.