Szociopoly – A mélyszegénység játéka!

Sokan el sem tudjuk képzelni, hogy milyen érzés lehet a periférián lebegni, amikor nem tudjuk eldönteni, hogy ételt tegyünk az asztalra, vagy a nagy fagyok miatt a gázszámla befizetése élvezzen prioritást. A Szociopoly társasjáték és az abból készült színházi nevelési előadás kaput nyit, hogy két órára kipróbáljuk, milyen is a mélyszegénységben „élni”. Mi visszaléphetünk a saját miliőnkbe, de vannak, akiknek ezek a mindennapok. 

A képen társasjáték-bábuk láthatók.

Mi is az a Szociopoly? 

A Szociopoly először társasjáték formájában született meg. Ötletgazdája Bass László szociológus, aki egy civil szervezet felkérésének tett eleget a játék megalkotásával. 2010-ben, a Sziget Fesztiválon a szervezet sátrában tárult a publikum elé. A játék elkészítését hosszas kutató- és terepmunka előzte meg: Bass László a Ferge Zsuzsa, neves szociológus által vezetett akadémiai kutatócsoport gyermekszegénység elleni stratégia kidolgozásában vett részt 2004-ben. Az empirikus szociológiai kutatásra alapozva hozta létre a társasjátékot, a mélyszegénységben élő magyar családok helyzetét reálisan mutatja be.

Fábián Gábor, az egykori Szputnyik Hajózási Társaság (független színházi társulat) színészének ötlete alapján keltették életre a játékot. Az így létrejött színházi nevelési előadásban kitűnően ötvöződik a „Gazdálkodj okosan!” társasjáték és az interaktív színház. A közönség nem csupán néző, hanem aktív részese a történetnek. Sok múlik azon, hogy mennyire forgatja jól a lapokat, mennyire hoz jó döntéseket – vagy inkább kevésbé rosszakat – a nehéz helyzetekben. Az előadás  gazdája a Szputnyikból kivált Mentőcsónak Egység elnevezésű színházi nevelési csoport lett, akik azóta már több társadalmi témát is feldolgoztak produkcióikban, ilyen a menekülthelyzetről szóló „Menekülj okosan!”, vagy a politikai szélsőségeket középpontba állító „Újvilág” című darab. 

A háttértörténetről

Egy tetszőleges Borsod megyei faluban vagyunk, ahol a lakosság többsége szegény, és napról napra tengeti életét. A faluban viszont él néhány olyan karizmatikus személy is, akiknek szinte korlátlan hatalma van a többség felett; ilyen figura a polgármester, a boltos, a tanárnő, az uzsorás és a védőnő. Tőlük függ, hogy a szegényebb réteg mindennapjai, jövője hogyan is alakul: lesz-e munka a faluban; ha igen, akkor azt ki kapja meg; vásárolhatnak-e a boltban; vagy maguk nevelhetik-e a gyermekeiket. 

A magasabb ranggal rendelkező személyeket, és néhány szegényebb sorban tengődő alakot színészek testesítenek meg, de a falu lakosságának zömét a közönség teszi ki, akik családokat alakítanak.
 

A képen szociopoly-val játszók láthatók.
A kép forrása: www.juranyihaz.hu


A darab négy hetet, azaz nagyjából egy hónapot visz végig. A résztvevőknek egy dolguk van: valahogyan meg kell élniük a játék adta keretek között. A darab elején minden család megkapja az összes olyan segélyt, támogatást, amihez ma Magyarországon egy kétgyermekes család hozzájuthat. A felnőttek munkanélküliek, esetleg közmunkára vagy alkalmi munkára számíthatnak. Az így befolyt összeget kell beosztaniuk, hogy a heti bevásárlást követően maradjon pénz a rezsire és az esetlegesen felmerülő egyéb kiadásokra is. Hogy milyen szituációba kerül a néző, azt a szerencse dönti el. 

A játékból az kerül ki nyertesen, akinek a hónap végén a legtöbb pénze marad – de a gyakorlat azt mutatja, hogy leginkább az lesz a győztes, akinek a legkevesebb adóssága halmozódik fel. Adósságként jelentkezik a játékban, ha nem fizetünk rezsit, ha uzsorakölcsönt veszünk fel, vagy ha hitelre vásárolunk a boltban. A havi kiadás mindenkinek ugyanannyi. A bevételek összege annak függvényében növekedhet, hogy csupán a támogatásokat kell-e beosztani, vagy esetleg van lehetőség közmunkát, alkalmi munkát vállalni. 

Mire nevel a játék? 

A játék két órája alatt sok esetben az önfeledt nevetés koronázza a műsort, de a legtöbb jelenet mégis rossz szájízt hagy az emberekben, hiszen az itt olykor groteszknek, lekezelőnek tűnő személyiségjegyek sajnos a kis települések valóvilágában mindennaposnak mondhatók. 

Nyomasztó végigélni a boltosok gúnyolódó megjegyzéseit, vagy a közmunkát kérő fiatalember viaskodását a polgármesterrel. Ezekből a játékos helyzetekből jobban megérthetjük, hogy mi vezeti el az embereket a feketemunkák elvállalásáig, a hitelig vagy legrosszabb esetben az uzsorakölcsönig. A nyomorban nehezen tud mérlegelni az ember, hogy mi is lenne az igazán helyes, hiszen a kilátástalanság csupán a túléléshez ad elég erőt.

A képen szociopoly-val játszók láthatók.
A kép forrása: www.juranyihaz.hu


A fiatalok érzékenyítése nagyon hasznos folyamat, hiszen a szegénység még napjainkban is tabu témának számít. Az iskolai kiközösítéseknek, a bullyingnak is táptalaja, ha valaki szerényebb körülmények közül jön. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a szegényebb sorban élő embereket alsóbbrendűnek tekintsük. A színházi nevelési előadáson résztvevők beleláthatnak a borsodi települések világába, s nagyobb esély van rá, hogy érzékenyebben fognak a szegénységhez viszonyulni. 
 

A képen szociopoly-val játszók láthatók.
A kép forrása: www.juranyihaz.hu


Már több iskolában is sikeresen előadták a darabot, amely a tanulókra nagy hatást gyakorolt. A www.szociopoly.hu oldalon budapesti gimnazisták gondolatait olvashatjuk a játékról: 

„Szemfelnyitó hatása volt. Nagyon sok embernek ajánlanám, hogy jöjjenek ide játszani!”

„Szerintem nem a valóságot tükrözte a játék, mert több pénzből kellett volna gazdálkodnunk.”

„Így diák fejjel eddig nem gondoltam bele, milyen nehéz egyes emberek élete. Az embereknek több lehetőséget kellene nyújtani állások terén, hogy ne kelljen feketemunkát vállalniuk.” 

„Nekem nagyon tetszett a játék, az árak, a bevételek elég reálisak voltak. Jó játék volt, fordulatos és – a valósággal ellentétben – szórakoztató.”

Az előadások alkalmával Bass László is jelen van, aki szaktudására és empirikus tapasztalataira támaszkodva igen érzékenyen tudja bevezetni a diákokat a falusi élet valóságába, hogy saját lehetőségeiket is megismerhessék. A magyar valóság és jogrend sűrítménye drámai, de a diákok saját kezükben tudják tartani az eseményeket, és a csapatok közös döntéseket hoznak. Ezáltal a fiatalok is közelebb kerülnek egymáshoz, jobban megismerik egymás gondolkodását, és közös ötletelésre sarkallja őket. 

Forrás: www.szociopoly.hu 
             www.juranyihaz.hu