Szülői dilemma: Megéri-e később kezdeni az iskolát?

Az óvodában eltöltött plusz egy év előnyére válik a gyereknek, vagy éppen hátráltatja? Megoszlik a vélemény: Egyes szülők úgy gondolják, hogy gyermekük „már mindent tud” és „csak unatkozik az óvodában”, ezért előnyösnek tartják, ha minél hamarabb elkezdi az iskolát. Mások viszont azért harcolnak, hogy „hadd maradjon még egy évet az óvodában”, ezzel is könnyítve a gyermekre nehezedő terheken.

A képen óvodások láthatók

 

A 2013-ban hatályba lépett új szabályok alapján be kell íratni iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig (korábban június 1.) betöltik a hatodik életévüket, és iskolaérettnek nyilvánítják őket. Eddig az iskolakezdésről a szülő hozhatta meg a döntést, ami a törvény alapján az óvoda kezébe került, tehát akit iskolaérettnek nyilvánítanak, annak el is kell kezdenie azt.

Abban az esetben maradhatnak még egy évet az óvodában, ha a szakértői vizsgálat alapján nem találják alkalmasnak a gyermeket az iskolai életre. Sok szülő viszont szeretné visszatartani gyermekét még egy évig, hogy a felmerülő nehézségeket – a lassabb feladatmegoldást, a lemaradást a sportokban, tanulási nehézségeket – elkerülje.

A túl korai iskolakezdés hosszú időre meghatározhatja a gyermek tanuláshoz való viszonyát. Kudarcélmények esetében, vagy ha a követelményi rendszer teljesíthetetlen számára, elmegy a kedve az iskolától. Mindemellett az indokolatlan halasztásnak is megvannak a veszélyei, hiszen az óvodában unatkozó gyerek feszültebbé válik, és nehezen talál barátokra a nála kisebbek körében.

Ki lehet iskolaérett?

Az EMMI-rendelet alapján az óvodák a gyermekek ismeretében egy igazolást állítanak ki arról, hogy megszerezte a megfelelő fejlettséget az iskolába lépéshez, illetve olyan döntést is hozhatnak, hogy maradjon még egy évet az óvodában. A szülők, ha nem értenek egyet a határozattal, kezdeményezhetnek iskolaérettségi vizsgálatot.

A vizsgálaton minden gyermek megfelel, akinek nincs valamilyen ismert, kezelt betegsége, rész-képességzavara, mentális elmaradása. Ritkább esetben figyelembe veszik a szociális éretlenséget is, ilyenkor az utolsó óvodai évben még több energiát fordítanak a szükséges fejlesztésekre. Ebben a helyzetben szerencsés és indokolt az óvodai visszatartás.

Mi a jó döntés? Menjen, vagy maradjon?

A legnagyobb fejtörést éppen az okozza, ha a gyermek életkora és képességei alapján iskolaérett, azonban a szülő mégis azt szeretné, hogy maradjon még egy évet az óvodában. A leggyakoribb érv az, hogy egy augusztusban a hatodik életévét betöltött gyermek még túl fiatal az iskolához, és valószínűleg nem fogja jól érezni magát a nála fél, vagy egy évvel idősebb kisdiákok között.

A szakemberek álláspontja sem egyértelmű. Vannak, akik támogatják, vannak, akik viszont úgy gondolják, hogy nem minden esetben lehet csak pozitív hatása, s a legtöbben a mérlegelésre buzdítják a szülőket.

Szegleti Gabriella gyermekpszichológus szigorúbb szűrési feltételeket javasolna és fontosnak tartja, hogy egy független szakértői csapat végezze el a vizsgálatokat

A halasztás pozitív hatásai

A Defacto egy vizsgálatot végzett a halasztott iskolakezdés hatásaival kapcsolatban, amely a 2013-ban hatályba lépett határozat előtti időszakra irányult. A májusi és júniusi születésű nyolcadikos gyermekek eredményeit elemezte a szülők iskolázottságát is figyelembe véve. A kutatás során kiderült, hogy azok a tanulók, akik hétévesen kezdték el az iskolát jobb eredményeket értek el a szövegértési feladatokban, s kevesebb volt azoknak a száma, akik évet ismételtek.

A Defacto eredményeiben is megfigyelhető, hogy a halasztott iskolakezdés elsősorban azoknál a családoknál lenne kifejezetten hasznos, ahol hátrányos szociális környezetben nevelkedik a gyermek, alacsonyabb az iskolázottság, nagyobb a tájékozatlanság.

A kutatási eredményekről részletesebben itt olvashatnak: http://blog.defacto.io/post/141419647795/meglep%C5%91-mennyit-%C3%A9r-a-halasztott-iskolakezd%C3%A9s

Mindemellett Vekerdy Tamás pszichológus is úgy véli, hogy a gyermek nem veszít, hanem nyer, ha még egy évet marad az óvodában, ugyanis egy hatéves számára a szabad játék, a mese, és az ének sokkal fejlesztőbb terület, mint maga a tanulás. 

Lehetnek negatív következményei is?

Vajda Zsuzsanna pszichológus véleménye szerint igen, ugyanis a hat év körüli gyerekek nagy része képességei alapján alkalmas lenne az iskolakezdésre. Az így visszatartott gyerekek önértékelése romlik, mivel a helyzetet sikertelenségként éli meg.

Figyelembe kell venni azt is, hogy milyen feltételekkel maradhat az óvodában. Sok intézmény összevont csoportot alakít ki a nagyobbaknak, ilyenkor előfordulhat, hogy megváltozik az óvónő személye. Kedvezőtlenebb esetben a kisebbekhez kerül, ahol egy új közösségbe kell beilleszkednie, s lehet, hogy a fiatalabbakkal való játék visszaveti a tanulását is.

Érdemes mérlegelni azt is, hogy hány kisgyerek megy iskolába az adott óvodai csoportból. Amennyiben a barátok többsége nem marad még egy évet, kudarcként élheti meg, hogy neki maradnia kell.