Tanítsd meg halászni!

A Pető András Főiskola rektora, Tenk Miklósné Zsebe Andrea együttműködési megállapodást írt alá a lengyelországi Zamoscban működő Krok za Krokiem (Lépésről Lépésre) rehabilitációs központ igazgatójával, Maria Króllal. Az esemény apropóján érdemes felidézni a módszer alapvető ismérveit és elgondolkodni azon, mi vezethetett nemzetközi szintű ismertségéhez, elismertségéhez.

Ki volt Pető András?

Pető András orvos-gyógypedagógus 1893. szeptember 11-én született Szombathelyen. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, majd több rehabilitációs intézményben dolgozott Ausztriában – vezetőként is. A központi-idegrendszeri sérülések terápiájának kidolgozásával 1922-ben kezdett foglalkozni. 

Hazatérését követően itthon fejezte be a konduktív pedagógiai rendszer kidolgozását, melyet Magyarországon hosszú évek küzdelme árán sikerült csak legitimálnia – annak ellenére, hogy a konduktív nevelés során elért eredményeket sok éven át csodával határosnak tartották. Pető Andrást lenyűgöző tudása és elhivatottsága mellett emberi tulajdonságai is alkalmassá tették módszerének kidolgozására és elterjesztésére: ritka, szinte emberfeletti kitartás és türelem jellemezte. Töretlenül küzdött egy-egy betege fejlődéséért, sohasem mondott le egyik – mások által gyógyíthatatlannak ítélt – kezeltjéről sem.

Pető András gondolkodásáról és módszeréről sokat elárul egy széles körben, gyakran idézett mondata is: „Adj halat az éhezőnek, és aznap megmented a haláltól. Tanítsd meg halászni. Örök életre jóllakott lesz, és sem ő, sem családja nem szenved majd hiányt.” 

Tanulni tanítani – a konduktív pedagógia eszközeivel

A Pető András által kidolgozott konduktív nevelési módszer a mozgássérültek – akiknek sérüléséhez esetenként enyhe értelmi fogyatékosság is társulhat – számára kifejlesztett komplex mozgásterápiás eljárás. Ennek során a speciálisan képzett segítő pedagógus (konduktor) a sérülés természetét figyelembe véve speciális mozgásmintákat tanít meg az érintetteknek. 

A konduktív pedagógiai módszernek az volt az alapgondolata, hogy idegrendszerünk károsodások esetén is rendelkeznek olyan tartalékokkal, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók, hasznosíthatók. Erre utal latin eredetű elnevezése is, amely rávezetést jelent. A tapasztalatok szerint még súlyos sérülés esetén is van lehetőség idegi kapcsolatrendszer kiépítésére, és a beteg aktivitása révén bizonyos fokú önregenerálódásra. 

A rendszeresen ismételt mozgásminták az idegrendszer fejlődésére hatnak és személyiségfejlesztő hatással bírnak. Ezért a konduktív nevelés alkalmazása során a diagnózis felállítását és az egyéni szükségletek meghatározását követően az egyéni és csoportos kezelések alkalmával a mozgás fejlesztése, a mozgásminták megtanítása – és egy teljesebb életmódra való nevelés és felkészítés kap hangsúlyt.

A Pető-módszer alkalmazása során tehát az érintett számára egy új, komplex életmódot kell megtanítani: hogyan aludjon, egyen, mozogjon – lényegében mindent, ami az élete része lehet. A munka során a konduktorok az otthoni körülményeket is figyelembe veszik és a családtagokat is megtanítják arra, hogy miként segítsék a beteg fejlődését. A segítő szakemberek által alkalmazott módszer egyszerű, de rendkívül finom, összetett mozgásokat épít egymásra, ezért a napi szintű ismétlés, ritmus nagyon fontos eleme a konduktív pedagógiának. 

A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a tanulási képességeket fejlessze, azaz tanulni tanítson – függetlenül az életkortól. Pető András ugyanis a gyermekek fejlesztése mellett fontosnak tartotta az érintett felnőttek rehabilitációját is. A konduktív pedagógia révén történő fejlesztés fő célja tehát, hogy a sérültek – akár felnőttekről, akár gyerekekről van szó – önellátóvá váljanak és ennek révén integrálódjanak a társadalomba. A módszer eredményességének köszönhetően komplex személyiségfejlődésen mennek keresztül azok a betegek, akiknek károsodott a központi idegrendszerük.

Itthon és a nagyvilágban

A módszer jelentős hatást gyakorolt a hazai gyógypedagógiai szemléletre és világszerte is sok változást hozott e téren – ezért vált a világon egyik legtöbbet emlegetett pedagógiai fejlesztő módszerré. Szerencsére itthon is egyre elismertebb: 2006-ban a Hungaricum Club tagja lett. Képzőintézménye, a Pető András Főiskola (Pető Intézet) 2013-ban elnyerte a Magyar Örökség Díjat, és még ugyanebben az évben a Prima-díjat is. A konduktív pedagógia világszerte keresett és elismert magyar hivatás: a módszer hazai művelői a magyarországi rászorulók fejlesztése mellett csaknem harminc nemzetnek nyújtottak szakmai együttműködést. 

Ennek legújabb dokumentuma az az együttműködési megállapodás is, amelyet a Pető András Főiskola rektora, Tenk Miklósné Zsebe Andrea írt alá a lengyelországi Zamoscban működő Krok za Krokiem (Lépésről Lépésre) rehabilitációs központ igazgatójával, Maria Króllal. A két intézmény együttműködése nem új keletű: a most aláírt dokumentum több mint egy évtizede tartó együttműködésüket teszi szorosabbá. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a magyar gyógypedagógiai módszert alkalmazó konduktorok szakmája Lengyelországban is hivatalosan elfogadott és elérhető legyen. A megállapodást támogató aláírásával látta el Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet és Andrzej Wnuk, Zamosc főpolgármestere.