TanTrendi Tavaszi koncertajánló

A zene nemesíti a kedélyt – írja Márai Sándor, és minden bizonnyal igaza lehet az írónak, hiszen egy-egy vidámabb, klasszikus zenemű szinte feltölti az embert, hallgassuk azt mobiltelefonon, vagy koncertteremben. Ezúttal tavaszi koncertlehetőségeket gyűjtöttünk olvasóinknak.

alt


God save the Queen!

Miközben a britek és a nemzetközösség tagjai minden várakozást felülmúlva tekintenek Walesi Henrik Károly Albert Dávid herceg – közismertebb nevén Harry herceg – és Meghan Markle esküvője elé, az Óbudai Danubia Zenekar többek között az angolszász komolyzenei világ csemegéivel várja a klasszikus zene szerelmeseit május 1-én, a Művészetek Palotájába. A felcsendülő zenei csemegék között találjuk Händel művét (Zadok, the priest), amelyet II. György angol király koronázási ceremóniájára írt a mester – és amelyet ezután valamennyi angol uralkodó koronázása előtt elénekelnek. Másik érdekes műve az estnek Benjamin Britten Fiatalok zenei kalauza, amelyet a zeneszerző a brit Nevelésügyi Minisztérium megbízásából írt, abból a célból, hogy egy dokumentumfilmben a fiatal korosztállyal ismertesse meg a szimfonikus zenekar összetételét hangszerenként, működését, a szimfonikus zenekari művek hangzását. Britten elkészítette a kalauzt, amelyhez egy kétszázötven éves Henry Purcell darabot választott témául. Hámori Máté vezényletével Mendelssohn Hebridák-nyitányát is meghallgathatja a közönség, azt az érdekes zeneművet, amelyet egy barlang ihletett.  (A nyitány bemutatója után valóságos turisztikai zarándokhellyé vált ez a bizonyos skót barlang). Az Óbudai Danubia Zenekar estjén nemcsak kimondottan brit születésű zeneszerzők művei hangzanak el, hanem az angolszász világhoz köthető alkotások, így Haydn London-szimfóniája valamint Strauss Mozart kompozíciói.

Sztravinszkij és a bécsiek 

Sztravinszkij és a bécsiek címmel a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar ad koncertet 2018. május 14-én a Vörösmarty Színházban, Halász Péter karmesteri pálcája előtt, három érdekes zeneművel. Mozart C-dúr szimfóniáját salzburgi látogatása után írta meg, amikor is apját próbálta kiengesztelni, és elsimítani a feszült viszonyt felesége és édesapja között. A látogatás után a fiatal pár Thun grófék linzi házában szállt meg, ahol az ifjú Mozart koncertet adott. Ám nem volt nála egyetlen szimfóniájának kottája sem, így kénytelen volt egyet azonnal megírni, amely a gróf koncertjén hangzott el elsőként, és kapta meg a C-dúr (linzi) szimfónia nevet. Műsoron szerepelnek továbbá Sztravinszkij két nagyobb művéből keletkezett szvitjei is: a Három könnyű darab című művét két zongorára komponálta, és többek között az orosz balett híres impresszáriójának, Szergej Gyagilevnek ajánlott. A másik, Öt könnyű darabot pedig gyermekeinek ajánlotta, zenepedagógiai, nevelési célzattal. E két műből készült az a két szvit, amelyet az Alba Regia Szimfonikus Zenekar bemutat. 

Nemzetközi portrék

Glinka, Dvorak és Liebermann zenei névjegyét jelenítik meg a Szolnoki Szimfonikusok május 14-én Nemzetközi portrék címmel, a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Glinka hatása az orosz zeneművészetben igen markáns, hiszen Csajkovszkij többször hivatkozott elődjére, amikor kiadójának azt írta: „Glinka teremtett engemet.” Glinka Ruszlán és Ludmilla című operáját Puskin műve alapján írta meg öt év alatt, ám a munkát megakasztotta Puskin párbajban bekövetkezett halála. Ez az előjel nem oszlatta el a sötét felhőket az opera körül, ugyanis az a közönség tetszését sem nyerte el. Így a csalódott és lehangolt Glinka európai utazással próbálta feledni sikertelenségét. Dvorák Újvilág Szimfóniáját is külföldi tapasztalatai ihlették, melyben az indián zenei motívumok éppúgy megtalálhatóak, mint az afroamerikai hatások, mindemellett a zajos, amerikai élet elemeit is igyekezett művébe belekomponálni. A harmadik program pedig a kortárs Lowell Liebermann koncertje fuvolára és hárfára, amelyet James Galway rendelt, és amely a klasszikus tonális hangzásvilágot hívta alapul.

Honvágy és beteljesülés

Honvágy és beteljesülés címmel várja közönségét a Kodály Filharmonikusok május 8-án, a debreceni Kölcsey Központban, ahol Beethoven Esz-dúr zongoraversenye és Bartók Béla Concertója hangzik el. Előbbit Beethoven legnagyobb szabású versenyművének tartják, amelyet egyébként angolszász területen Emperorként ismernek, utalva ezzel a francia forradalomra és Napoleonra. Az élet furcsasága, hogy a bécsi zseni épp akkor írta meg Esz-dúr zongoraversenyét, amikor a francia sereg bevonult Bécs területére. Bartók Concertója nehéz körülmények között született. A magyar zeneszerző és felesége, Pásztory Ditta kimerülten érkezett Amerikába, Bartók egészsége ráadásul ekkor nem volt teljesen jónak mondható. Kórházi tartózkodása során kapta a felkérést a bostoni szimfonikus zenekar vezetőjétől, bizonyos Serge Koussevitzkytől. Bartók tőle szokatlan módon igen hamar megírta a művet, amelynek bemutatójához ő maga írt néhány sort a műsorfüzetbe. Ebben a dokumentumban írt le először, hogy nem szimfóniát igyekezett komponálni, hanem concertot, hiszen a mű előadása az egyes zenekari tagoktól valódi virtuozitást igényel.

Don Pasquale

Könnyed tavaszi szórakozást ígér Donizetti Don Pasquale című vígoperája, amelynek bemutatását két, a műfaj autentikus szakértője, Dinyés Dániel karmester, zeneszerző és Göttinger Pál, rendező vállalta. Donizetti hatvannegyedik operája a bel canto stílusában született azután, hogy – a magas udvari karmester ajánlattal járó fizetség ellenére – elhagyta az osztrák császár udvarát.  Így került sor a Théâtre Italien felkérésére, amelynek eredményeként Donizetti megírta a Don Pasqualet. (Érdekesség, hogy Bellini: A puritánok című operája ért el hasonlóan nagy sikert – nyolc évvel korábban –, mint a Donizetti-mű. Május 13-án, a Művészetek Palotájában két alkalommal olyan neves magyar művészek közreműködésével szólal meg az opera, mint Kolonits Kálra (Norina), Gábor Géza (Don Pasquale), Horváth István (Ernest) és Cseh Antal (Malatesta).