A tanulás tanulásának tanítási és tanulási lehetőségei

Miről szól a tanulás tanulása nevű kompetencia? Miért fontosak a jó gyakorlatok? Hogyan kapcsolódik az EKE OFI a LELLE2 projektbe? Imre Annával, az EKE OFI tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

alt


A LELLE2 a Let’s Learn How to Learn elnevezésű nemzetközi, ERASMUS+ projektnek a rövidítése, amelyben a Pannon Egyetem vezetésével felsőoktatási intézmények, oktatáskutatók- és fejlesztők, valamint középiskolák képviselői azon dolgoznak, hogy hozzájáruljanak a középiskolás diákok tanulási képességeinek a fejlesztéséhez. Mivel járulnak hozzá a LELLE2 projekt sikeréhez az EKE OFI munkatársai?

Eddig elsősorban  az előkészítő munka történt meg, a vonatkozó szakirodalmak áttekintése, majd ezt követően a jó gyakorlatok gyűjtése érdekében megtörtént az iskolák kiválasztása, interjúk felvétele és a felvett interjúk feldolgozása. Ez volt az a szorosan vett feladat, amivel én foglalkoztam. Az eddigi munkából már kirajzolódnak a legfontosabb kérdések, maga a ’tanulás tanulása’ azaz a ’Learning to learn’ kompetencia és a jó gyakorlatok lehetőségei. Ezek alapján pontosabban látjuk, hogy mit jelent a tanulás tanulása, miért fontos ez a kompetencia, és a gyakorlati oldalt érintően mik a kihívásai, súlypontjai. 

Mit  jelent a tanulás tanulása, mit kell ez alatt pontosan érteni?

A tanulás tanulása tulajdonképpen egyike az Európai Unió által meghatározott kulcskompetenciáknak, melyeket a kétezres évek elején fogalmaztak meg, a nyolc kulcskompetencia egyikeként. Már akkor úgy fogalmaztak, hogy ez az egyik legátfogóbb kompetencia terület, mert önálló kompetencia bár,  de egyben úgynevezett transzverzális kompetenciának is tekinthető, aminek a lényege az, hogy az összes többi kompetenciával kapcsolatban van, mindegyikre hatással tud lenni, mindegyik kompetencia fejlesztését érinti, ha ezt a területet fejlesztjük. Azt is lehet mondani, hogy kiemelt fontosságú, mert a hatása tulajdonképpen szétsugárzik. 

Azóta 2018-ban az Európai Unió egy átfogó konzultációt követően kicsit átalakította a kulcskompetenciák keretrendszerét, az eddigi tapasztalatok és javaslatok alapján újrafogalmazta a kompetencia területeket. Az új referenciakeret megfogalmazásában ez a terület még bővült is, a „Tanulás tanulása” helyett „Személyes, társas és tanulási kompetenciá”-nak nevezik most. Úgy is fogalmazhatunk, hogy míg korábban elsősorban egy kognitív területen, a tanulási stratégiákon, a tanulási út és a karrier alakításán volt a hangsúly, addig most az átfogalmazott kompetencia átfogja a kognitív területen kívül a személyes fejlődéshez és a társas kapcsolatokban való eredményes működéshez szükséges készségeket is.
 
Milyen attitűdök, képességek tartoznak ide?

Fontosak a kognitív képességek (például az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges tanulási stratégiák, de ide kell érteni a tanulási út és a saját pályaút tervezési, alakítási és menedzselési képességét), de legalább ennyire fontosak az úgynevezett soft skillek, a társas és érzelmi képességek.  Az attitűdök oldaláról a legfontosabb a tanuláshoz, tanulási környezetekhez való pozitív viszony kialakítása.

Tehát ha kikerül valaki a közoktatásból, (és jól fejlesztettük ezeket a kompetenciákat) akkor a birtokában lesz azoknak a tanulási képességeknek, amelyekkel a felsőoktatásban vagy egy munkahelyen el tudja majd sajátítani az akkor fontos ismereteket?

Igen, erre is felkészít, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem csak akkor válik ez fontossá, amikor kikerül valaki a közoktatásból, hanem már onnantól kezdve fontos, amikor bekerül a közoktatásba. Amire még szerencsés esetben ténylegesen felkészít a tanulás tanulása, az nem más, mint az élethosszig tartó tanuláshoz igen fontos az önálló tanulás. Ez már a iskoláskorban is nagyon fontos és hasznos, hiszen mindenki másként tanul, a saját tanulási preferenciák megismerése igen hasznos, de nem csak a formális iskolarendszerben tanulhatnak a tanulók, hanem azon kívül is. Ha ezt a tanulók tudatosítani tudják és ismerik a saját erősségeiket, gyengeségeiket, lehetőségeiket, ki tudnak alakítani saját tanulási stratégiákat, akkor fokozatosan egyre jobban tudják önállóan később is képezni magukat.

Miért fontosak a jó gyakorlatok?

A kompetenciák fejlesztését nem mindig könnyű  a gyakorlatban megvalósítani. Ennek számos oka van, ilyen az időkeret szűkössége,  merevsége, nem beszélve a tanárok attitűdjeiről, akik abban a kedvezőtlen helyzetben vannak, hogy bár ők maguk ilyesmit nem tanultak, és mégis nekik kell segíteniük ebben a tanulóiknak. A jó gyakorlatok azért hasznosak, mert segíthetnek a tanároknak megkönnyíteni a tanulás tanulásának tanítását. Egy jó gyakorlat, ami már valahol bevált, valószínűsíthető, hogy máshol is működni tud. 

A tanulás tanulása kompetencián belül a LELLE projekt három három területtel foglalkozik: a kritikai gondolkodással, a problémamegoldással és a saját tanulás menedzselésével. Mi konkrétan e három részterülethez kapcsolódó jó gyakorlatot kerestünk.

A témával összefüggésben ugyanis az volt a feladat, hogy oktatási intézményekben már működő jó gyakorlatokat gyűjtsünk. Ehhez olyan iskolákat kellett találni, ahol valószínűsíthető volt, hogy ezen a területen ők kiemelkednek és jó gyakorlatot fogunk tudni találni náluk. Öt iskola vállalkozott a feladatra, nekünk végül három iskolára esett a választásunk, két alternatív és egy állami iskolára. A választott iskolák képviselőivel – iskolavezetőkkel és pedagógusokkal – fókuszcsoportos megbeszéléseket szerveztünk.
 
Milyen jó gyakorlatokat tud már most hozzátenni az EKE OFI a projekthez?

Az interjúk során nagyon sok ötlet elhangzott, ezek alapján mi három jó gyakorlatot javasoltunk, most kettőt emelnék ki.  Az egyik, a ’problémamegoldás’ részterülethez tartozó, általunk gyűjtött jó gyakorlat egy vállalkozói készségek kialakítását célzó program volt. A saját tanulás menedzselése területhez pedig egy pályaorientációt támogató jó gyakorlatot gyűjtöttünk. 

A vállalkozói készségek kialakításával foglalkozó projekt érdekessége, hogy egy csoportos tanulási formáról van szó. Az iskolában a tanulók egy-egy csoportjának kell egy vállalkozást kiépíteniük a nulláról, az ötlettől indulva az üzleti terven át a megvalósításig. Mindezt együttműködve kell megoldaniuk a tanulóknak, egy tanév alatt. Ehhez nemcsak a célokat, stratégiákat kell átgondolni, de azt is, hogy konkrétan milyen lépések mentén tudnak a végére egy üzleti tervig eljutni. Ha ez jól működik, akkor ez egy nagyon összetett, komplex feladat. Év végén a csoportok bemutatják egymásnak a tervezett projekteket. A prezentáció alapján a társaik és a tanárok is értékelik a munkájukat.  

A pályaorientációs jó gyakorlat részeként a tanulóknak 16 éves korukra nagyjából meg kell határozniuk, hogy a későbbiekben milyen irányban szeretnének elindulni, hogy milyen pályát képzelnek el maguknak. A 11. évfolyamon az iskolában működő munkacsoport a megfogalmazott elképzelésekhez illeszkedően olyan lehetőségeket keres a környezetében működő cégek, vállalatok körében a tanulók számára, ahol hogy egy napra fogadják az adott szakma iránti érdeklődő tanulót, és ahol a tanulók egy szakmát közelről, a valós gyakorlatban is meg tudnak ismerni a munkahelylátogatás során. Ehhez az iskolának sok partnerrel kellett kapcsolatot kialakítania, és fogadókészséget nyerni a látogatásokhoz. Az eddigi tapasztalatok alapján a látogatások jó hatással vannak a tanulókra is, akik így megalapozottabb döntéseket tudnak hozni pályájukkal kapcsolatban.

(fotó: Kaliczka Gabriella)