A tanulást átható félelem: a teljesítményszorongás

A teljesítményszorongás áthatja a diákok egész iskolai létét. Első osztálytól érettségiig folyamatos számonkérésékkel néznek szembe, dolgozatok, felelések, de akár egy órai felszólítás is olyan helyzetet hoz létre, amikor jól kell teljesíteni. Ennek eredménye nem csak a tudástól függ: a tanuló hiába tudja a helyes választ, ha nem képes azt visszaadni. Ebből fakadóan pedagógusként nem csak a tananyag elsajátítását kell segítenünk, hanem fontos figyelembe vennünk a teljesítés pszichés feltételeit is.

alt


A számonkérési helyzetekre természetes módon válaszolunk megemelkedett stressz szinttel. Egy kis izgulás még segít is koncentrálni, mert érezzük általa az eredmény fontosságát. Selye János stressz elmélete eustressznek nevezi azt a feszültséget, ami még serkenti a teljesítményt. A stressz mértéke azonban olyan szintre is emelkedhet, ami már gátolja a jó eredmény elérését. Ez a distressz. A Yerkes-Dodson törvény szerint optimálisan akkor tudunk teljesíteni, ha a kihívás mértéke és az aktivitási szint közel közepes értékű, sem a túl magas, sem a túl alacsony stressz szint sem kedvez annak, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Egyéntől függő, hogy kinek mi jelent megfelelő nehézségű feladatot és kellő mértékű eustresszt. 

alt

(A kép forrása

A teljesítményszorongás tünetei 

Ha a stressz szintje meghaladja az optimálist, azt általában szorongás érzéseként éljük meg, ami testi, gondolati és érzelmi szinten egyaránt hatást gyakorol ránk. Fizikailag jelentkezhet tenyérizzadás, heves szívverés, gyomorgörcs, ami kitolódhat egészen súlyos tünetekig, mint a hányás vagy az alvási problémák témazárót megelőzően. A kognitív képességeket is kevésbé tudjuk hasznosítani nagy teljesítményszorongás esetén: a figyelem szétszórttá, fáradékonnyá válik, a memória kapacitása is szűkül. Szélsőséges helyzetben teljes leblokkolás is történhet, amikor semmit nem vagyunk képesek előhívni a korábban megtanultakból. Érzelmileg félelmet, szorongást élünk át. Ez a három szint kölcsönösen hat és egymást erősíti, tehát minél inkább gyengülnek a gondolkodási funkciók, annál inkább szorongunk, ami fokozza a testi reakciókat is. 

Hajlamosító tényezők

Korábban utaltunk rá, hogy jelentős egyéni különbségek lehetnek abban, hogy ki mennyire értelmez szorongáskeltőnek egy adott számonkérési helyzetet. Pár szempont segíthet minket abban, hogy meglássuk az egyéni különbségeket diákjaink között a szorongás tekintetében. 

Egyes gyerekek alaptermészete szorongóbb, mint más társaiké. Az ő optimális stressz szintjük általában van alacsonyabban, mint másoké, ezért érzékenyebben reagálnak a teljesítési szituációkra is. A részképesség problémák miatt a tanulási nehézséggel küzdők is sokszor szembesülnek teljesítési kudarcokkal, amik hatására már negatívabb hozzáállással fognak bele a következő dolgozatba. A teljesítményszorongásba szociális eredetű félelmek is vegyülhetnek, amikor a tanuló nem csak a tanulmányi kudarctól tart, hanem attól is, hogy rossz teljesítménye miatt megszégyenül osztálytársai előtt. Ez feleléskor okozhat különösen nehéz pillanatokat. 

A teljesítményszorongás hatása

A szorongás lényege leírható egy ördögi körként: egy kudarc hatására a gyerek következő alkalommal már nehezebbnek értelmez egy adott feladatot. Emiatt stressz szintje megnő, meghaladja az optimális szintet, és szorongássá alakul. A szorongás megvilágít több, eddig háttérben maradó gondolatot: „nem fog sikerülni, múltkor sem ment”. A fokozott szorongástól gyengül a kognitív teljesítmény, így az érdemjegy sem éri el a kívánt mértéket. Legközelebbi alkalommal a fiatal már elővetíti a kudarcot, hiszen korábban meggyőződött róla, hogy nem járhat sikerrel. A körök ismétlődése egyre fokozza a szorongás mértékét, ami hozzájárul ahhoz, hogy a gyerek kezdi elkerülni a teljesítési helyzeteket, illetve egyre súlyosabb tüneteket produkál. Átalakul a kihívások értelmezése is, már nem látja reálisan saját képességeit, és a teljesíthető feladat nehézségét. 

A teljesítmény szorongás kezelése pedagógusként

A fentiekből láthatjuk azt, hogy tanárként fontos segítenünk tanítványainkat a szorongás kezelésében. Ezt megtehetjük azzal, hogy kontroláljuk a kiadott feladatok nehézségét. Ha egy szorongóbb diák számára kisebb, éppen megtehető részekre bontjuk az adott feladatot, esélyt teremtünk arra, hogy az sikerüljön. Lényeges, hogy a sikert hogyan értelmezi az adott diák: emeljük ki erőfeszítéseinek és képességeinek értékét, mivel lehet, hogy ő véletlen külső körülmények tulajdonítja az eredményt. Dolgozat előtt felidézhetjük a korábban teljesített kihívásokat, utalhatunk a saját magához viszonyított előrelépéseire. A jegyek kiosztását érdemes olyan fejlődés fókuszú visszajelzéssel (link: http://tantrend.hu/hir/fejlodeskozpontu-szemlelet-az-iskolaban) kiegészíteni, ami a megváltoztatható képességekre koncentrál. 

A teljesítményszorongás társas vonatkozását kezelhetjük úgy, hogy lehetőséget biztosítunk a négyszemközti felelésre, vagy más feladatot adunk közben az osztálynak. Ha szükséges, hogy az osztály kövesse a feleletet, megfigyelési szempontként azt adjuk nekik, hogy gyűjtsék össze azokat a dolgokat, amiket a felelő jól csinált akár tényanyag, akár a felelet stílusa szintjén.