Tanuljunk boldogságot!

2014-ben indult útjára hazánkban a Boldogságóra program, amelynek célja, hogy egy kiegyensúlyozott, önmagával elégedett, s ezáltal sikeres generáció nőjön fel. A programba bekapcsolódó magyarországi és határon túli iskolák tanulói a boldogságszintet növelő gyakorlatokkal ismerkedhetnek meg különféle játékos foglalkozások keretében.

alt


Boldogság=jobb jegyek?

Miközben a szülők és tanárok folyamatosan a diákok teljesítményén aggódnak, meglehetősen kevés figyelmet fordítanak arra, hogy vajon boldogok-e a tanulás közben. A legutóbbi, 2015-ös PISA-felmérés során a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen összefüggés van az elégedettség, a valahova tartozás érzése és az iskolai teljesítmény között. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az iskolai teljesítmény nem csak a kognitív képességek függvénye, hanem a diákok életét befolyásoló tényezők is hatnak rá.

A teszt során a diákoknak egy 0-10-ig tartó skálán kellett megjelölni, mennyire elégedettek az életükkel. Az OECD-átlag 7,3 lett, ami azt jelenti, hogy a kutatásban szereplő tinédzserek relatíve boldognak tartják magukat. A legjobb átlagot a finn, a svájci, a francia és az észt diákok érték el; a Hollandiában, Finnországban, a Dominikai Köztársaságban és Mexikóban élő tanulók közül minden második válaszolta azt, hogy nagyon elégedett (9-10) az életével, ellenben néhány, a teszteken jól teljesítő ázsiai országban (Hongkong, Tajvan, Dél-Korea) ugyanez az arány a 20 százalékot sem érte el. 

A feltett kérdésekre adott válaszok egyúttal alátámasztják azt a megállapítást is, hogy a mai diákok sokkal stresszesebbek. A megkérdezettek 59 százaléka válaszolta azt, hogy szokott aggódni a számonkérések várható nehézsége miatt, 66 százalékuk a rossz jegyektől fél, de magas (55 százalék) azok aránya is, akik akkor is tartanak egy-egy dolgozattól vagy feleléstől, ha egyébként felkészültek rá. Ez egyébként a PISA-teszteken hagyományosan jól teljesítő szingapúri diákok esetében a legmagasabb, 76 százalék.

Boldogság, gyere az iskolába

„Ha jól érzed magad, jobban fog menni a tanulás is” – állapította meg a kutatást végző OECD részéről Gabriela Ramos. De vajon ez tényleg ilyen egyszerű lenne? A kutatás egy másik fontos következtetése, hogy a boldogság nem minden esetben párosul jobb tanulói eredménnyel, ráadásul ez eléggé szubjektív fogalom, amely kultúráról kultúrára különbözhet. 

A boldogság, a boldogságra való képesség mindenesetre tanítható és tanulható – ez lenne a Boldogságóra program alapkoncepciója. A pozitív pszichológia szerint ugyanis a boldogságra való képességünk fejleszthető. A boldogságkutatások nyomán megalkotott képlet szerint a boldogságunk alapszintjét 50 százalékban a genetikai tényezők, 10 százalékban környezeti tényezők határozzák meg, a fennmaradó 40 százalék viszont viselkedésünk, akaratunk függvénye – árulta el Oláh Attila, a Boldogság Intézet tudományos szaktanácsadója, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium vezetője.

A Boldogságórákat 2014 szeptemberében indította el a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében Bagdi Bella énekesnő, az alapítvány elnöke. A program célja, hogy az „iskolások könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására adjon lehetőséget”. Fővédnöke Dr. Bagdy Emőke, aki szakmai tanácsaival segíti a programot, amelyhez eddig közel ötezer pedagógus csatlakozott Magyarországon és a határon túli magyar iskolákban.

A Boldogság Intézet szakmai csapata egy teljes programot dolgozott ki arra, hogyan lehet a diákokat „megtanítani” a boldogságra. A résztvevők 10 hónapon keresztül, 10 – egymásra épülő – boldogságfokozó stratégiát sajátíthatnak el, amelyeken a diákok lépésről lépésre ismerhetik meg, mi is kell a boldogsághoz. Ezek a következők: boldogságfokozó hála, optimizmus gyakorlása, kapcsolatok ápolása, boldogító jócselekedetek, célok kitűzése és elérése, megküzdési stratégiák, apró örömök élvezete, megbocsátás, testmozgás, fenntartható boldogság. A program minden hónapban megad egy-egy témát, amelyhez tartozik egy mese, egy dal és más segédanyagok, amelyekkel a gyakorlatok még színesebbé tehetők. 

A kutatások szerint a Boldogságórák megnyitják az elmét, a gyermekek kreatívabbak, érdeklődőbbek lesznek, nő a figyelemkoncentrációjuk, és sokkal több flow-élményt élnek át. Van egy hónap, ami a társas kapcsolatokról szól, ez az az időszak, amikor a pedagógusok elmondása szerint az osztály igazi közösséggé kovácsolódik, elkezdenek jobban figyelni a másikra, és csökken az agresszivitás. A program egy másik célkitűzése, hogy olyan feladatokat adjanak a gyerekeknek, melyeken keresztül be tudják vonni a családokat is. Ilyen például a hálakupon, amit a gyermekek készítenek, hogy az élet apró örömeit kifejezzék szüleiknek. A program honlapján mintegy 8000 feltöltött feladat és 400 videó közül lehet böngészgetni témák és korcsoportok szerint, amiből megtudhatjuk, hány és hányféle módon kérhetünk bocsánatot, fejezhetjük ki a hálánkat, vagy tűzhetünk ki magunk elé egy célt.

A Boldogságóra programba a boldogsagora.hu weboldalon, egy egyszerű regisztrációs űrlap kitöltésével lehet jelentkezni. Egy 3 napos, 30 órás akkreditált továbbképzésen készítik fel az érdeklődő tanárokat, hogyan tarthatnak iskolájukban boldogságórákat. A honlap tájékoztatása szerint folyamatosan, több helyszínen lehet jelentkezni, Budapesten kívül számos vidéki nagyvárosban is, mellyel 30 kreditet lehet szerezni a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.