Tehetséges gyerekek tipikus nehézségei

A törvényi rendelkezés alapján a tehetséges gyerekek is különleges bánásmódot igényelnek az iskolákban. Ezt a tapasztalat is alátámasztja: időnként ugyanúgy plusz figyelmet kell fordítani azokra, akik felfelé térnek el az átlagostól, mint azokra, akik lefelé. Ahhoz, hogy reagálni tudjunk a tehetségesek szükségleteire, érdemes átgondolnunk, hogy milyen nehézségekkel küzdenek.

alt


Azt, hogy mi nevezhető tehetségnek, komplex modellekben fogalmazzák meg a szakemberek. Vannak olyan kiemelkedő fiatalok, akik teljesítménye könnyen észrevehető, de vannak köztük olyanok is, akik annak ellenére, hogy átlag feletti adottságaik vannak, mégsem tudnak kibontakozni az iskolai keretek között. Az intellektuális, mozgásos, vagy művészi képességek egy tényezőjét jelentik a tehetségnek, amik kreativitás és erős belső motiváció nélkül, önmagukban, nem feltétlenül hoznak létre jelentős eredményeket. Ezek változó, személyiségtől függő faktorok, melyek igénylik a környezeti megerősítést és inspirációt. Egy gyerek tehetsége akkor tud kibontakozni és teljesítményben megmutatkozni, ha támogatást kap, nem csak a szülők, hanem a tanárok részéről is. A következő pár pont rámutat olyan tipikus helyzetekre, amiket pedagógusként érdemes felismerni, annak érdekében, hogy segítsünk átlendülni a nehézségek okozta holtpontokon. 

Egyenlőtlen fejlődés(1)

A képességek fejlődése nem egyenletesen történik, időnként az egyes területek más-más ütemben érik el a következő fejlődési állomásokat. Ez a jelenség teljesen átlagos, mindannyian érintettek lehetünk benne. A tehetséges gyerekek esetében fokozottan elfordul, különösen akkor, ha a kognitív képességek meghaladják az életkori átlagot, amik fejlődését a többi képességterület nehezen követi. Ha az eltérés jelentőssé válik, bizonyos tüneteket hozhat létre. Például élettani dadogást, ha a nyelvi működés nem éri utol a gondolatok sebességét. 

A magas intellektuális képességgel rendelkező gyereknél markáns jellemző, hogy a kognitív és érzelmi érés távolodik el egymástól. Emiatt előfordulnak olyan helyzetek, amikor a világ információiból sok mindent megértő, időnként meglepő összefüggéseket átlátó diák érzelmileg megérintő helyzetekre nem úgy reagál, ahogy az intellektusa alapján elvárnánk tőle, hanem úgy, ahogy az életkorának megfelelő érzelmi érettsége megengedi. Ez az eltérés értetlenséget hoz létre a felnőttekben, akik más elvárásokkal fordulnak a fiatal felé. 

Ennek a jelenségnek egy másik vetülete, hogy a tehetséges gyerekek, jellemzően alsó tagozatban, nem értik, hogy másnak miért nehéz az, ami nekik nem jelent megerőltetést. Érzelmi téren a mentalizáció képessége még nem tart ott, ahol az intellektus. Ez áll annak a hátterében, ha diák türelmetlen, lekezelő társaival, ami megnehezíti a közösségbe való beilleszkedést. 

Unalom

A fejlődési jellegzetességeken kívül gyakran előforduló nehézség, hogy ezek a tanulók nehezebben tűrik el a szükséges, de monoton feladatokat, vagy az olyan tananyagot, ami nem tartozik érdeklődési körökbe. Nehezen motiválhatók ezek elsajátítására, ami vitákhoz és konfliktusokhoz vezet. Kihívást jelent a tanárok számára, hogy megtalálják azt az utat, ahogy egy matematikában jeleskedő diáknak érdekessé válik a verselemzés, és ne tartsa teljesen hasztalannak. 

Problémamintázatok(2) 

A tehetség kibontakoztatása című könyv(2) egy olyan kutatást dolgoz fel, amiben elmélyülten foglalkoztak a tehetségek pszichológiai jellemzőivel. Az eredmények 5 különböző jellegzetes problémamintázatot rajzoltak ki. Ezek a típusok nem feleltethetők meg tisztán minden egyes fiatalnak, és egyik sem jobb a másiknál, viszont elgondolkodtatóak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy saját magunk számára kidolgozzunk olyan támogatási utakat, amik segítenek azoknak a diákoknak, akikkel együtt dolgozunk. 

Az első típust Perfekcionistáknak nevezték el. Ezek a gyerekek szorongóak, és szeretnének mindenben a lehető legjobban teljesíteni és függnek a környezetből jövő, szülői, tanári elismeréstől. Mindemellett jellemzően kitartóak, összeszedettek, és gyakorlatiasak. Nehezen lépnek át a kudarcon, megkérdőjelezik magukat és képességeiket egyaránt. Sokat jelenthet számunkra, ha azt hangsúlyozzuk, hogy nem várunk el tőlük minden egyes esetben tökéletes teljesítményt. 

A Zárkózottak nehézsége a szociális kapcsolatok létrehozásában rejlik. Szorongásuk inkább társas területen nyilvánul meg, nehezen fogadják el önmagukat. Ugyanakkor ügyesen osztják be idejüket, könnyebben elfogadják a külső iránymutatást. Esetükben az elfogadó környezet létrehozása, az elismerés és a biztatás jelenthet segítséget. 

Az Útkeresőkre széleskörű érdeklődés jellemző, kevésbé tudják körvonalazni maguk számára, hogy mely területre érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk. A vizsgálat tanulságai szerint ők öntörvényűek, nem fogadják el az irányítást. Hangulatukon néha eluralkodik a szomorúság. Önbizalmuk és identitásérzetük azonban erősebb a többiekénél. Számukra segítséget jelent, ha többféle területtel is megismertetjük őket, és van türelmünk megvárni, amíg maguk köteleződnek el egy-egy téma mellett. 

A Problémákkal teliek több területen egyszerre, például a kapcsolatok, az önértékelés, és a motiváció terén, küzdenek nehézségekkel. A szétszórtság és a kitartás hiánya is előfordul náluk. Nekik egy bizalmi kapcsolat adhat támpontot, amin keresztül megtanulhatják a konfliktusok kezelését és megkapják a szükséges érzelmi stabilitást. 

A Reziliensek abba a csoportba tartoznak, akik kevesebb érzelmi nehézséggel találkoznak. A lelki egyensúly mellett a kamaszkori problémák náluk is megjelennek a kapcsolatok, vagy a szociális készségek terén. Ha háttérből biztosítjuk őket arról, hogy hozzánk fordulhatnak, ha valami történik velük, az elegendő támaszt jelent nekik. 

Tehetséges diákot tanítani és mentorálni kihívásokkal teli, viszont hálás feladat. Friss szemléletük, egyediségük azt kívánja tőlünk is, hogy új eszközökkel és rugalmas szemlélettel forduljunk feléjük. Ha nem csak a képességeikkel, hanem a személyiségükkel is foglalkozunk, tehetségük kibontakozása nagyobb lendületet kap. 

Felhasznált és ajánlott irodalom: 

(1)Herskovits Mária, Ritoók Magda, szerk. (2013) Tehetségek vonzásában. Kézikönyv. Letölthető innen.

(2)Bagdy Emőke, Kövi Zsuzsanna, Mirnics Zsuzsa (2014) A tehetség kibontakoztatása Helikon Kiadó, Budapest
Gyarmathy Éva (2010) Hátrányban az előny. A szociokulturálisan hátrányos tehetségek.  Letölthető innen.

(A szerző tanácsadó szakpszichológus)