Tény-LEG? – 20 Érdekesség az oktatás világából

Melyik országban a legboldogabbak a gyerekek? Mennyi házit kapnak a finn diákok? Mikor kezdődik a suli Brazíliában? Hány analfabéta van Észak-Koreában? Mit tudnak az észtek?

A képen egy iskolabusz látható.


1. A világ legrégebb óta működő iskolája Canterbury-ben található. A kenti The King's Schoolt i.sz. 597-ben alapították, így idén ünnepelte fennállásának 1420. évfordulóját.

2. A nyugati országok közül Írországban tanul a legtöbb diák nem koedukált intézményben: az általános iskolások 17 százaléka, a középiskolásoknak pedig a harmada jár fiú-vagy lányiskolába.

3. A CIA World Factbook statisztikája szerint az alfabetizmus aránya a világon Észak-Koreában a legmagasabb: 100 százalék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenki tud írni-olvasni a kommunista diktatúrában. Erre azonban azért ne vegyünk mérget, mert az adat önbevalláson alapszik.

4. Érdekesség, hogy Észak-Koreát e téren a három balti állam követi az UNESCO Statisztikai Intézet (UIS) adatai szerint: Lettországban ez az arány 99,9 százalék, míg Litvániában és Észtországban 99,8 százalék. (a lista nem teljes, mert számos ország van, amely nem szolgáltatott adatot az UIS-nak)

5. Egy ország oktatási rendszerét nagyban meghatározza, hogy az állam a bruttó hazai termék hány százalékát fordítja erre a területre. A legbőkezűbb e tekintetben a dél-afrikai Lesotho, ahol minden hetedik-nyolcadik lesothói loti megy az oktatásba – ez a GDP 13 százalékát jelenti. 

6. A világon a holland gyerekek a legboldogabbak – legalábbis az UNICEF szerint. A legifjabb hollandusok 95 százaléka mondta magát boldognak a szervezet 2013-as felmérésében. Tény, hogy a stresszmentes iskola sokat segít ebben, amely egyébként 4 éves kortól kezdődik, de csak harmadikban, 6 éves kortól zajlik strukturális keretek (olvasás, írás, aritmetika) között az oktatás.

7. A világ legkisebb iskolája a piemonti, alig 300 fős Alpette nevű községben található. A 2013/2014-es tanévben ide mindössze egy diák járt, az akkor 8 éves Sofia Viola. Osztálytársa nem lévén, a kislány hetente kétszer elment egy közeli iskolába, szociális kapcsolatait erősítendő.

8. Sok külföldi megdöbben, hogy Japánban milyen sok gyerek megy nagyon fiatalon egyedül, felnőtt kísérő nélkül iskolába, száll fel a buszra vagy a vonatra. Erre a japánoknak egy bölcseletük is van: Kawaii ko ni wa tabi o saseyo, azaz: „küldd a szeretett gyermeked az útra”. Az iskolások önállóságát jelzi, hogy a távol-keleti országban minden osztálynak ki kell takarítania saját tantermét, illetve további másik két helyiséget.

9. Az UNESCO adatai szerint a legtöbb diák Nigériában nem kap oktatást, összesen 10,5 millióan. A világon minden hatodik, iskolából kimaradt gyermek nigériai.

10. A sokat csodált finn oktatási rendszer egyik fontos alapköve, hogy a gyerekek alig kapnak házi feladatot: ez egy 15 éves diáknál legfeljebb napi 30 percet vesz igénybe, ráadásul különórákra sem kell jellemzően járniuk a tanórákat követően.

11. Brazíliában egyes iskolákban már reggel hétkor megkezdődik a tanítás, és délig tart, így a gyerekek már otthon ebédelhetnek szüleikkel. 

12. A leghosszabb nyári szünetet az olasz (14 hét) és az (általános iskolás) bolgár gyerekek (15) élvezhetik Európában, míg egyes német tartományokban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Liechtensteinben a vakáció mindössze 6 hétig tart.

13. A legnagyobb osztályok átlagosan Szingapúrban vannak (35,5 fő), amelyet Mexikó (33) és Dél-Korea (32) követ. Ugyanez a mutató Észtországban mindössze 17,3.

14. A Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsora szerint a világ második legjobb oktatási rendszere a svájci. Az alpesi országban csak a diákok 5 százaléka jár magániskolába, az oktatási rendszer pedig – ahogy a tanítás nyelve (német, francia, olasz) is – kantononként változó.

15. Finnországban nagyon vonzó a tanári szakma: minden meghirdetett általános iskolai állásra tíz jelentkező akad, holott a pedagógusi bér (30 587 dollár) alig magasabb az OECD-átlagnál (28 854 dollár). Ráadásul a skandináv államban csak 10-15 százalék közé tehető a pályaelhagyók aránya a tanárok között, ami szintén irigylésre méltó szám.

16. Iskolai köpenyt, egyenruhát számos országban viselnek a diákok Ausztráliától kezdve Burundin és Lengyelországon át egészen Venezueláig. A világon a londoni Christ Hospital School (1552) volt az első iskola a történelemben, amelynek növendékeit uniformis viselésére kötelezték – egyenruhájuk („kék kabátosok”) a mai napig ugyanaz.

17. Ahogy a nyári szünetek hosszát, úgy a tanítási napok számát tekintve is változatos a helyzet Európában. Franciaországban 162 napot járnak iskolába a gyermekek (kivéve a lycées-ben), a másik véglet Dánia és Olaszország, ahol 200-at.

18. A világ egyik legjobb oktatási rendszere az észt. A PISA-eredmények folyamatos javulásának egyik oka az iskolák és tanárok által élvezett nagyfokú autonómia, valamint az, hogy az iskolarendszer nem szelektál. A PISA-tesztekben itt volt a második legkisebb különbség a szegény és a jómódú diákok teljesítménye között a résztvevő országok közül. Az állami iskolákban az étkeztetés ingyenes, ahogy a főiskolai képzés is.

19. A tankötelezettség nagy szórást mutat a világ országaiban: hazánkban 2012-ben szállították le 18-ról 16 évre, amellyel az OECD-átlagba kerültünk, de például Hollandiában, Belgiumban, Kanadában ez továbbra is 18 év, ellenben Haitin mindössze 11 – középiskolába mindössze a haiti gyerekek alig több mint ötöde megy.

20. A 2015-ös PISA-teszten a szingapúri diákok vitték el a pálmát, hiszen matematikában, természettudományban és szövegértésben is az övék volt a legjobb eredmény. Mindazonáltal a szingapúri oktatási rendszert sok kritika éri, amiért túl merev, elitista, specializált és kevés hangsúlyt fektet a kreatív gondolkodásra, ráadásul már fiatalon komoly stressznek teszi ki a diákokat.