Tény-LEG? – 4 színházi előadás, diákoknak ajánljuk

Megérkeztek a korán sötétedő, hűvös napok, amikor szürkébbnek látjuk magunk körül a világot, dolgozni, tanulni sincs kedvünk. Egy-egy színházi előadással azonban sokat javíthatunk hangulatunkon, hiszen különlegessé, ünnepivé tehetjük vele  a napot.

alt


Színházba járni diákként menő dolog, még akkor is, ha sok fiatal nem ismeri annyira a műfajt, kevés a tapasztalatuk ezen a téren. Hiszen volt, hogy olyan legenda, mint Jászai Mari sem tudta, mi az a színdarab, de tömören így magyarázták el neki: „színészek játsszák a színházban, felöltözik ki ennek, ki annak, oszt úgy tesz, mintha az vóna.” Ennél azért összetettebb a színház, és mára országszerte széles a kínálat, amely a fiatalokat is bevonzza a teátrumokba. Prózai, zenés, táncos – valamelyikre mindig megéri betérni. A következőkben olyan előadásokat ajánlunk a kifejezetten fiatal korosztálynak, amelyeket nem érdemes kihagyni, ha éppen egy témazáróra való készülődés során lazítani szeretnénk, vagy egy jó családi programot keresünk, netán az irodalom órán tanultakban szeretnénk más megközelítésből elmélyülni.

Einstand, Tesó! – avagy rágjuk a gittet a Vígben

1. A sort mindenképpen a legsikeresebb színházi előadással kell kezdenünk, amely nem más, mint a Molnár Ferenc regényéből készült A Pál utcai fiúk című zenés játék. Önmagában is örvendetes tény, hogy egy ifjúsági regényt – amellyel sok diák szinte kínlódik a nyári szünetekben – a színház segítségével képesek lehetünk megszerettetni a gyerekekkel. Ehhez persze olyan csillagok együttállására van szükség a szerzőn kívül, mint a zeneszerző Dés László, a dalszövegíró Geszti Péter, valamint a regény szövegét átdolgozó Grecsó Krisztián, akik munkája garantált sikert jelent, egyenrangúan természetesen a Vígszínház fiatal és tapasztalt művészeinek teljesítményével. A dallamos, fülbemászó dalokon - amelyeket már óvodások is dúdolgatnak, hála az előadás CD változatának – kívül a gyerekek közelebb kerülnek olyan egyetemes tulajdonságokhoz, mint az összetartás (Éljen a Grund!), a becsületesség, az áruló megvetése, a bajtársiasság. A rendezés ötletes megoldásokkal jeleníti meg a grundot és Rácz tanár úr tantermét: az egyik percben farakáson ugrálnak a fiúk, a következőkben már a farakásból iskolapad születik, Rácz tanár úr természetismeret órájának helyszínén. Nem marad ki a díszletek közül a Füvészkert sem, ahol Nemecseket megmerítik a hűvös tó vizében, ám vigyázzon az, aki az első sorokba vált jegyet! Meg persze siessen is, aki ott szeretne ülni, mert az előadások teltházasak, a jegyeket szinte hamarabb elkapkodják, mint ostrom idején a kenyeret.

Kamaszoknak kötelező, szülőknek ajánlott!

2. Újra látható a Budapest Bábszínházban a kortárs skandináv irodalom egyik legmegosztóbb regényéből, a Janne Teller művéből készült Semmi című előadás. A történet egy fiatal fiú kijelentésével indul: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezeket a gondolatokat a nyolcadikos Pierre Anthon, a történet elindítója fogalmazza meg, aki egy fára felülve osztja meg kiüresedésének érzését. Osztálytársai azonban nem hagyják annyiban a dolgot, ezért megpróbálnak tárgyakat gyűjteni, amelyeken keresztül bemutatják Pierre-nek, hogy ezekért érdemes élni. Kezdetben csak egy pár cipő, egy lány hajtincse, egy srác összespórolt biciklije kerül „zálogba.” A tét azonban emelkedik, a helyzet pedig bonyolódik. Mivel lehet a legjobban bizonyítani, hogy érdemes élni? Kockára tehető-e az emberi élet a bizonyítás érdekében? Kétségbeesés, útkeresés, elbizonytalanodás – csupa olyan érzések ezek, amelyek a kamaszokat életkorukból kifolyólag egyébként is foglalkoztatják. Az utóbbi idők egyik kincse ez az előadás, amely a bábok használata miatt már önmagában misztikus élményt nyújt. A Junior Prima-díjas Hoffer Károly által tervezett és zseniálisan kivitelezett bábok, tárgyak, a kiváló színészvezetés, a zeneszerző Kiss Tibi (a Quimby frontemberének) munkája, persze a színészek teljesítményén túl elgondolkodtatásra késztet.

A görögök nem a spájzban vannak! – A beavatás rejtelmei

3. Kötelező olvasmány. A kifejezés hallatára valamennyiünk eszébe jut egy-egy regény, dráma, amellyel nehezen boldogultunk, mert vagy korábban találkoztunk az adott művel, mint ahogy szerencsés lett volna, vagy nehezen értelmeztük az archaikus nyelvezetet. Ilyenkor próbálunk kapaszkodót keresni, s ha nem találunk a filmes palettán adaptációs lehetőséget, megpróbálhatjuk a színházban megérteni a cselekményt, a figurákat, a mű mozgatórúgóját. Egyre népszerűbb jelenség a beavató színház, amelynek keretében egy szakember a színészek instruálása nélkül a közönségnek próbálja elmagyarázni a történetet. Karsai György neve ókori görög színdarabok olvasásakor nem véletlen: a klasszika-filológus, színháztörténész szakember újrafordításai próbálják meg közelebb hozni, modernizálni a szöveget. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán, az színésznövendékek közreműködésével megtekinthető Szophoklesz tragédia, az Antigoné is arra tesz kísérletet, hogy pontosabban megismerjük a figurák motivációját: mi vezérli Antigonét és Kreónt. Mi az, ami fontosabb? Az istenekbe vetett hit, vagy a családi kötelék? Mindenképpen érdemes megtekinteni középiskolásoknak (is), hiszen Karsai György magyarázatával válaszokat kaphatunk arra, hogy az ókorból, – ahol egészen már tulajdonságok, értékek, erények kerültek előtérbe – hogyan menthetőek át értékek, gondolatok aktualizálva a mindennapjainkba.

Nyomás a balettba! De nem ugrálni: nézni! 

4. Nem múlhat el a karácsonyi várakozás időszaka Hoffmann Diótörő meséje nélkül. Ugyan a balett sokak számára még mindig viszolygást idézhet: ki kell öltözni, feszengünk a nézőtéren, nehezen lehet érteni a tánc nyelvén kifejezett érzelmeket, cselekményt,  de az előítéleteket érdemes levetkőzni  főként olyan előadásokért, mint amilyen Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreográfiáján alapuló, Csajkovszkij zseniális muzsikáját felvonultató A diótörő mesebalett.  Ugyan szerepelt már a Magyar Állami Operaház repertoárjában a Csajkovszkij-balett, azonban az egy másik koreográfiát mutatott meg a nézőknek. A jelenlegi balettelőadás látványvilágában (jelmez-, és díszlettervezői munka), valamint a táncművészek magas technikai tudásában egyaránt lenyűgöző, s így elvarázsol kicsiket és nagyokat. A Karácsonyeste, Marika álmában megjelenő történetben jó (a Diótörő herceg) és rossz (az Egérkirály) csatája, a hó birodalmába vezető úton látott hópehely tánc, a Hókristálypalota, a mesebirodalom lakóinak tánca (spanyol, orosz, arab), a Rózsakeringő mind-mind elrepítik a nézőt egy különleges mesevilágba, amelyben nem érzékeljük az időt, csak a balett adta szépséget, eleganciát, kellemet. A szépséget, amelyre – valljuk be – mindannyiunknak szüksége van. Az Operaház felújítási munkálatai miatt az Erkel Színházban látható balett kortól és nemtől függetlenül kellemes kikapcsolódás az ünnepre való készülődés közben, amikor a lelkünket is öltöztetjük.

4+1. Ajánlónkat rengeteg előadással tudnánk folytatni. Hiszen nem írtunk még a Nemzeti Színházban látható János vitézről, vagy a Budapest Bábszínházban műsorra kerülő Háry János és Holle anyó történetéről, az Experidance Hamupipőkéjéről, az Örkény Színház Anyám tyúkja I-II. előadássorozatról, az Arany János emlékévhez is kapcsolható Toldiról a Vígben, vagy épp a Magyar Színház A muzsika hangjairól. Válogatásunk megpróbált a fiatalok több korosztályának érdekes vagy épp szórakoztató előadásokat ajánlani – reméljük sikerrel.