TÉNY-LEG? – 5+1 épület a tanítás jegyében

Miközben öntudatlanul nap-nap után elsétálunk mellettük, gyakran vágyakozunk arra, bárcsak láthatnánk a filmekből jól ismert létező vagy mozivászonra álmodott helyszíneket. Egykor szebb napokat látott kastély, barokk épület, híres építész palotája, neogót tanoda bőven akad Magyarországon, amelyek ma vagy régen kapcsolatban állnak/álltak az oktatással. Ezek közül válogattunk olvasóinknak, a rangsor felállításának műveletét szigorúan elkerülve.

alt

 

1. Eszterházy Károly Egyetem– a híres Líceum

Az egri főszékesegyházzal szemben álló Líceum első pillantásra puritán látványt nyújt, de semmiképpen sem érdemli meg, hogy a látogató elsétáljon mellette. Hiszen a város központjában álló „ékszerdoboz” a barokk stílusjegyeken túl az Egyházmegyei Könyvtárnak ad otthont, melynek gyönyörű freskóját A tridenti zsinat címmel Kracker János és későbbi veje, Zach József festették. Az épület tetejében csillagászati múzeum található, melyben a csillagászati dél átlós irányban áthaladó márványcsíkon jelenik meg. A Líceumot Eger egykori püspöke, Barkóczy Ferenc kezdte építtetni, egyetemnek helyet adó célzattal.

alt


Barkóczy Ferencet azonban Esztergom püspökévé választották, így utódja, a mai egyetem névadója, Eszterházy Károly püspök folytatta az építés körüli ügyeket: utasította az építészt, hogy emeletes épületet tervezzen. Kezdetben csak egy emeletet kívánt a püspök, azonban a papneveldében kialakult zsúfoltság és a jogi iskola (a Foglár György-féle Collegium Iuridicum) állapotának romlásából adódóan még egy emelettel bővült a Líceum. Az építész Jozef Ignaz Gerl nem nézte jó szemmel a püspök kívánságait, így – kártalanítva ugyan, de – elvették tőle a munkát. Az újonnan választott építész, Fellner Jakab azonban teljesítette a püspök kívánalmait, igaz, hogy húsz év kellett a ma is álló épület felhúzásához. A főbejárat feletti díszteremben Franz Sigris freskója alatt egykoron vitavizsgákat rendeztek, ma az iskola ünnepségeit, köztük az oklevélátadó ünnepségeket tartják, méltó körülmények között.

2. Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest – egy decens angol úr

Öt évvel az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc után, Ferenc József császár Budai Császári Királyi Főreáltanoda elnevezéssel iskolát alapított, az ekkor még egyesítés előtt álló Budán. Az iskola az Osztrák-Magyar Monarchia oktatási rendszere szerint a népiskola és a műszaki főiskola között helyezkedett el. A ma is gyönyörű látványt adó épület a pesti reáliskola – ma Eötvös József Gimnáziumként ismert intézmény – rajztanárának, Petschnig Jánosnak tervei alapján épült 1857 és 1859 között, neogót stílusban, sárga és vörös nyerstéglák felhasználásával. A kastélyra emlékeztető iskolát az akkori Neue Gasse (később Toldy Ferenc utca) és a Donáti utca közötti területre állították. Csak később, az első világháború és a tiszavirág életű Tanácsköztársaság után vette fel Toldy Ferenc nevét, aki mellesleg az utcához közel élt.

alt

Botanikus kertje négyszáznál is több növényfajtának adott otthon, az első világégés során azonban sajnos teljesen elpusztult. Központi elhelyezkedésével a második világháborút sem élte túl épségben: egy bombatalálatban az északi szárny teljesen kiégett, tízezer kötetes könyvtárából csupán annak töredéke maradt meg. A csapások ellenére neves tanárokat és diákokat vonultathat fel az iskola, hiszen Magyarország néhai miniszterelnöke, Antall József is tanított az épület falai között. Nemcsak a pedagógusok, de a diákok közül többen méltán megérdemlik a hírnevet, hiszen a Toldy Ferenc Gimnázium padjait koptatta a híres építész, Hauszmann Alajos, az olimpiai bajnok Csapó Gábor vízilabdázó, a költő Petri György, de ugyancsak itt tanult Soltész Rezső énekes, Balázs Péter színművész, dr. Matos Lajos kardiológus.

3. Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános, Szakgimnázium és Szakiskola -  a szecesszió ékköve

Az osztrák-magyar kiegyezés után prosperáló időszak köszöntött Magyarországra, amelyben számos, ma is látható, szemet gyönyörködtető épületet állítottak fel, Budapest városképének modern arculatot adva. A szecesszió egyik képviselőjének, Hegedűs Árminnak (a Gellért Hotel és Gyógyfürdő szülőatyjának) tervei alapján épült fel az Erzsébetvárosban álló iskola. A Lechner Ödön stílusát idéző intézmény tetején játszóteret alakítottak ki fiúk számára, de nemcsak emiatt kelt érdeklődést az épület. Külső díszítése ugyanis pazar: a téglaszalagok mellett mozaikok keltik fel a figyelmet, a lépcsőházat pedig Zsolnay-kerámiával burkolták. A tervek nem szűkölködtek a gyakorlati megoldásban sem, hiszen a bejáratok rizalitjait előre hozták, míg az épület homlokzatának fennmaradó részét visszahúzták, így teret nyertek az épület előtt, amelynek köszönhetően végül több fény került a tantermekbe. A szép karriert magáénak tudható, híres üvegfestő, mozaikművész Róth Miksa munkájának köszönhetőek az épületet díszítő mozaikok, melyek a gyermeki létezés jeleneteit, a közös játékot, tevékenységeket jelenítik meg: a katonás játékokat űző, földgömböt fürkésző fiúkat és az éneklő, hímző, virágot szedő lányokat. Az iskolának helyet adó épület elkerülte a XX. század pusztításait, így Rejtő Jenő, Karinthy Frigyes, Presser Gábor alma materében megmaradtak a szecessziós teremajtók, a Zsolnay csempék, a terrazzo padlóburkolatok.

Képeket itt talál róla!

4. Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium – a Horthy kastély

1857-ben Horthy István (Horthy Miklós édesapja) feleségül vette egy kenderesi birtokos lányát, Halassy Paulát, így a család egy nagy területű birtokra (négyszáz katasztrális hold szántóföld és öt hold rét) költözött. A késő barokk stílusban épült kastélyt a bécsi barokk jellegzetességeivel egészítették ki – egyes források szerint – Horthy Miklósné ténykedésének köszönhetően, így kapott érdekes perspektívát az épület. A későbbi kormányzó, Horthy Mikós csupán nyolcéves koráig élt Kenderesen, utána már inkább pihenni járt ide, bár születésnapján és kinevezésének napján fáklyákkal ésszínes villanykörtékkel kivilágított ünnepséget rendeztek tiszteletére a kastély parkjában. A kormányzó családjának rendelkezésére állt a budai vár, a gödöllői kastély (mint nyári rezidencia), felesége Purgly Magdolna azonban Kenderesen érzete igazán otthon magát.

alt


Az 1919-es kommunista hatalomátvétel idején és az Erdély visszavételéből adódó háborús helyzetben a román csapatok megszállásából kifolyólag a kastélyt kifosztották, a megsemmisült épületet ekkor tervezték újra a korábban írtak szerint, Horthyné „tervei” alapján. Az U alakú főszárnnyal és T alakú mellékszárnnyal újraépült kastélyban a tornácok jelenítették meg a vidéki életet, a kupolán pedig a család címere látható. A II. világháború végéhez közeledve a Horthy családot a németek elvitték a kastélyból, az ott maradó értékeket elhordták, a könyveket elégették, az épületet a szovjet időkben istállónak használták. A manapság mezőgazdasági szakiskolaként funkcionáló, és esküvői fotózások helyszínét adó kastély épülete azonban megmaradt, benne a termeket díszítő stukkókkal és a bábos falépcsővel. A látogatók az eredeti állapotban megmaradt pipázóban a családról és a régi időkről láthatnak képeket.

5. Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola

Budapest forgalmas csomópontjában, a Dózsa György út és a Lehet út kereszteződésében egy – elhelyezkedéséből adódóan – nem túl feltűnő, de mégis annál szebb iskola mellett zötyög el a villamos. Budapest korábbi polgármesterének, Bárczy István iskolaépítő programjának köszönhetően épült fel az intézmény, Balázs Ernő tervei alapján. A szecessziós jegyeket viselő épület kivitelezési munkálatait hátráltatta egy asztalosok és lakatosok által indított sztrájk, ennek köszönhetően az átadása is átcsúszott az 1911-es évre. Ma is látható a felirat, mely szerint fülön bejárattal rendelkeztek a leányok és a fiatalurak, akik időként biztosan felpillantottak a Nyolcak művészcsoport megalapításában is tevékenyen részt vevő Kernstock Károly által tervezett mozaikokra. A ma is kiváló állapotnak örvendő mozaikok a kisiskolások tanszereit és a gyermekkor attribútumait ábrázolják: virágot szedő, abakuszon számoló lányok és zászlót lengető, pillangót kergető fiúk jelennek meg. Az első világháborúban hadikórházként funkcionáló épület a második világháborút sem úszta meg érintetlenül – ekkor ugyanis több belövés érte a tetőkertet, az osztálytermeket, valamint az apró kilátótornyot. Az 1945 utáni időszakban ének-zene tagozat indult az iskolában, 1991-ben pedig az épülettel szemben elhelyezkedő Budapest Honvéd Sportegyesülettel közösen a testnevelés tagozat. A ma is jó állapotnak örvendő iskola épülete 1994-ben felkerült a főváros helyi védettségű értékeinek jegyzékére.

Kép itt! 

+1 Palota balettművészeknek? 

Fővárosunk egyik ékköve az egykoron szebb napokat látott, az Operaházzal szemben álló Drechsler-palota. A Lechner Ödön által tervezett, korai francia reneszánsz stílusú épület a földszintjén működő kávéház tulajdonosáról kapta ragadványnevét. A kávéház egykori vendégei, mint Puccini vagy Mahler nem is sejtették még, hogy a későbbi balettművész képzés helyén hörpintik fel feketéjüket. Az Andrássy út 25. szám alatt álló, egykoron MÁV Nyugdíjintézetének bérházaként induló épület 1949-től ugyanis 2001 októberéig Állami Balettintézetként működött, ahol a honi táncművészet olyan kiválóságai tanultak, mint Orosz Adél, Dózsa Imre, Pongor Ildikó és sokan mások (például a Magyar Nemzeti Balett jelenlegi igazgatója is.) Lechner Ödön 1883-ban így vallott az építési engedély megszerzése után: „Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”