Tény-LEG? – Három fontos film tanórai használatra

Mit tehet hozzá egy ismeretterjesztő film a tanórai munkához? Kitekintést ad? Új szempontokat vet fel? Beszélgetésre ösztönöz? Valóságossá teszi a tananyagot? 3 olyan filmet választottunk, amit mindenképpen érdemes elővenni az iskolában is.

alt


Özönvíz előtt (rendezte: Fisher Stevens)

„A Föld csupán egy kis hajó: ha süllyed a hajó, mindannyian együtt süllyedünk vele.” (Ban Ki -moon, az ENSZ főtitkára)

Elsőként le kell szögezni: ez a film több időt igényel, mint egy 45 perces tanóra, ám mindenképpen nagy jelentőségű a mai tizenévesek környezeti nevelésében, hiszen ők azok, akik a globális felmelegedés hatásait a jelenleginél markánsabban fogják érezni. Az ismert Hollywood-i sztár, Leonardo di Caprio két évet szentelt annak, hogy a Föld több pontját bejárva tapasztalja meg bolygónk klímájának észlelhető változásait. A dokumentumfilm a színész számára Oscar-díjat hozó A visszatérő című film forgatása közben készült el, amelynek során DiCaprio maga is megtapasztalta, hogy az olvadó hó miatt Kanadából Argentínáig (Ushuaia) kellett elutazniuk a megfelelő helyszínválasztás miatt. A dokumentumfilm kiváló dramaturgiával próbálja bemutatni, hogy a hétköznapok során minden egyes ember, hogyan járul hozzá a CO2 kibocsátáshoz. A közlekedési eszközök működéséhez, az energia termeléséhez szükséges természeti kincsek kizsákmányolása, a legtöbb élelmiszerben megtalálható pálmaolaj előállításához kiirtott borneoi esőerdők, a tönkretett korallzátonyok megdöbbentő erővel hatnak a nézőre, csakúgy, mint a klímaváltozás megítéléséhez való hozzáállás: az amerikai republikánusok tudomásul sem akarják venni a tényeket, míg a bolygó másik oldalán élő kínaiak életük igen nagy részét töltik maszkban a torkukat irritáló, szennyezett levegő miatt. A dokumentumfilmben megszólaló szakértők (Ban Ki-moon ENSZ főtitkár), tudósok, politikusok (Bill Clinton, Al Gore, Barack Obama) legtöbbje, sőt Ferenc pápa szerint talán még megállítható a végzetes változás, ehhez azonban együttgondolkodásra van szükség, és az életmódunk radikális megváltoztatására. A film a mai tizenévesen számára népszerűnek tartott gyorséttermekben elfogyasztott hamburgerekben megtalálható marhahúst fogyasztást is átértékeli: a szarvasmarha tenyésztés jelentős metángázt termel, amely sajnos szintén a klímaváltozás mellett dolgozik. 


A teljes film elérhető a NatGeo Magyarország YouTube csatornáján:

 

Vad Balaton (rendezte: Mosonyi Szabolcs)

A 2017-ben készült, ötven perces film páratlan képekkel ejti rabul a nézőt a magyar tengernek is becézett Balatonról. Mosonyi Szabolcs neve garancia a minőségi természetfilmre, hiszen a Vad Magyarország – A vizek birodalma (2011), a Vad Szigetköz – A szárazföldi delta (2013) és a Vad Kunság (2016) című filmek után Európa legnagyobb tavának életét dokumentálta a tavaszi jégolvadástól a tél újabb beköszöntéig. Az évszakok változásával az egykori vulkánok lábainál kialakult tó vízi világában történő „jövés-menést” is átélhetjük: a költöző gyurgyalagok érkezését, költését éppúgy, mint a balinok ívását, a mannakabócák harcát, miközben arra a kérdésünkre is választ kapunk, hogy mi adja a tó titokzatos türkizkék színezetét, hogyan pótolja a természet a vizet, mekkora hullámok tombolnak egy-egy vihar során. A film különösen érdekes epizódokkal nemcsak a természeti értékeket igyekszik a nézőnek bemutatni, hanem a tó kínálta szabadidős lehetőségeket is: csodálatos képeket láthatunk például a Kékszalag pillanatairól. Akár földrajz órához, akár biológia órához, de mindenképpen javasolt a film levetítése, amelyből a Balaton összetett működését ismerhetjük meg.

Békebeli Budapest (rendezte: Kocsis Tibor)

Az 1867-es Kiegyezés - amelynek során létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia – az akkori Magyarország legdinamikusabb fejlődési szakaszát indította el. Az 1873-ban létrejövő Budapest életében ebben az időszakban következnek be mai szóval élve olyan nagyberuházások, mint az Andrássy út kiépítése (amely az UNESCO Világörökségének része), a Városliget rendezése, a napjainkra igen jelentős turisztikai kínálatot jelentő gyógyfürdők kiépítése, kulturális intézményeink megépítése (például a Szépművészeti Múzeum). Kocsis Tibor filmje a Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejövő Budapest megszületésétől tárja a nézők elé azokat a változásokat, amelyeket fővárosunk fejlődésének köszönhetően a mai napig élvezhetünk, legyen szó kirándulásról, közlekedésről, kulturális élményről. Joggal merül fel a kérdés olvasóinkban, hogy miért a fővárost emeljük ki ebben a felsorolásban, miért ennyire főváros centrikus ez az ajánló. A válasz – anélkül, hogy kényelmesen mögé bújnánk – egyszerű: ezek a változások, fejlődési pontok, amelyek a filmben bemutatásra kerülnek, a mai napig meghatározzák létünket, magyarságunkat. Ezek azok a helyszínek, amelyet iskolásként meglátogatunk, majd később visszatérünk, már családos emberként, hogy megmutassuk gyerekeinknek: az Országház, a Fővárosi Állat-és Növénykert, a Mátyás-templomként ismert Nagyboldogasszony-templom, a Hősök tere, Szépművészeti Múzeum. A Békebeli Budapest egyaránt ad történelmi, művészettörténeti, művelődéstörténeti, sőt irodalmi áttekintést is az első világháború előtti félszáz év sikertörténetéről, amely közben olyan kérdésekre adja meg a választ, mint például mitől Mátyás-templom a Mátyás-templom, miért nem egyenes a Margit híd, honnan és kitől érkezett az akkori Állatkertbe az első zsiráf. Az ötven perces film hűen rekonstruálja a millennium kezdetének hangulatát is a főváros harangjainak egyszerre megkonduló harangszójával, Ferenc József magyar királlyá történő koronázását, az Operaház átadásának ünnepélyes pillanatait – egy olyan kor pillanatait, amelyben egy monarchia részeként, ám mégis más európai nagyváros méltó párjaként élte át a fejlődést Budapest, az első világháború és az azt lezáró területvesztés felé haladva.