Tény-LEG? - Tizenéves zsenik és találmányaik

Fontos problémákra választ adó, világunkat megváltoztató találmányok létrehozásához korosztálytól függetlenül mindig is kellett egyfajta gyermeki kíváncsiság és lelkesedés. Cikkünkben olyan feltalálókat mutatunk be, akik igen fiatalon alkottak valami előre mutatót. Elsősorban  a kortársainkból válogattunk, de visszatekintünk a múltba is.

A képen egy Braille-írásos atlasz egyik oldalpárja látható.
Kép: Wikimedia Commons


Ujjbeggyel olvasni

Valószínűleg kevesen tudják, hogy a látását három évesen elvesztő Louis Braille a róla elnevezett írást tizenöt évesen fejlesztette ki. Az ötletet egy korabeli katonakapitány, Charles Barbier kísérlete adta, aki Napóleon kérésére a hadsereg számára kifejlesztette az éjszakai írást. Ez 12 domború pont alkalmazásával abban segítette volna a katonákat, hogy az éj leple alatt is képesek legyenek titkosan kommunikálni egymással. Azonban a kód meghaladta a többnyire tanulatlan hadi állomány képességeit, így nem alkalmazták sohasem. Charles Barbier viszont egy alkalommal előadást tartott az ifjú Braille iskolájában a módszerről. Louis elgondolkodott a titkosírás kudarcán, és meglátta a lehetőséget benne, hogyan segíthetné egy ilyenfajta írás a vak sorstársait. Kapóra jött, hogy az édesapja szabómester volt, és a korabeli varrógép hat ponton varrta meg az anyagot, ez ébresztette rá Braille-t, hogy elég egy fél tucat pont ahhoz, hogy egy teljes ABC-t kifejlesszen, és külön előnye az írásnak, hogy a hat apró domborulat kitapintható egyetlen ujjbeggyel is.

Akit felvillanyozott az elektromosság

Egy utahi, egyszerű mormon farmer fia, Philo Taylor Farnsworth mindössze tizennégy éves volt, amikor feltalálta a televízió elődjének számító szerkezetet, ennyi idősen tervezte meg ugyanis részletesen azt a gépet, amely képes elektronikus úton továbbítani egy képet. Farnsworthék első otthonában még nem volt bevezetve az áram. A kis Philo először akkor találkozott az elektromossággal, amikor a család elköltözött Idahoba, ahol ez az új csoda a fiút teljesen lenyűgözte. A hobbija lett a villamos készülékek javítása, helyrehozta az otthoni, rosszul működő generátort, megszerelte az elektromos motorokat. Természetesen az iskolai tanulmányaiban is megmutatkozott természettudományos tehetsége, ez az elszántság vezetett oda, hogy ilyen fiatalon álmodta meg annak azt a gépet, amely képes áram segítségével képeket közvetíteni. Az ötlettől a megvalósításig azonban viszonylag hosszú út vezetett, ugyanis az első működőképes készüléket Farnsworth csak hat évvel később, 1927-ben fejlesztette ki. Mégis elhanyagolhatatlan a tény, hogy a fizika és kémia tudománya iránt elköteleződött Farnsworth már diákkorában is csodákra volt képes. 

Fénnyel gyógyítani a bőrrákot

Amy Chyao személyével elérkeztünk korunk ifjú zsenijeiig. A fiatal amerikai tehetség egyébként 2010-ben, tizenhat évesen megnyerte az Intel International Science and Engineering Fairt, az Intel Nemzetközi Természettudományos és Mérnöki Versenyét, mely megmérettetés egyébként a 21 éven aluli feltalálók „olimpiája”. A richardsoni lány találmányával egy, a klinikai fotodinamikus terápiákban már ismert eszközt fejlesztett tovább. A szerkezet egy speciális fény kisugárzásával bőrbetegségek és rákos bőrelváltozások gyógyulásához járul hozzá. Az ifjú kémiazseni sikere természetesen nem volt előzménynélküli, Amy már tizenhárom éves kora óta sorra nyeri a versenyeket kémiai és mikrobiológiai fejlesztéseivel. 

Nigériai lányok bizarr találmánya

A tini kvartett (a találmány idején tizennégy éves Duro-Aina Adebol , Akindele Abiola és Faleke Oluwatoyin, valamint a tizenöt éves Bello Eniola) olyan bizarr generátort hoztak létre, mely egy liter vizeletből képes annyi elektromos áramot  termelni, mely egy átlagos, helyi háztartás hat órányi fogyasztását fedezi. Az innovációjukat 2012-ben mutatták be Lagosban a Maker Faire Afrika szervezet rendezvényén. A találmányuk olyan szempontból nem egyedülálló, hogy a vizeletből való áramfejlesztés ötlete – bármennyire is furcsán hangzik – már másokat is foglalkoztatott, és több eszköz is létrejött addigra, ami ezt az átlagosnak nem nevezhető üzemanyagot használja fel. Viszont sok afrikai háztartásban jó szolgálatot tehet egy ilyen generátor, ahol gyakoriak az áramkimaradások. A lányok fejlesztése így a hétköznapi életben is hasznosítható lenne, és a nem ipari megközelítésük találmányukat újszerűvé is teszi.

Rajzolj 3D-ben, mint Da Vinci

Természetesen nem feledkezhetünk meg a magyar tehetségekről sem, elsőként Rátai Dániel találmányát ismertetnénk, aki 19 évesen hat díjat kapott találmányáért a 2005-ös Intel ISEF-en, mégpedig a következőket:

•    I díj számítástechnika kategóriában (3000 USD)
•    a kategória legjobbja (5000 USD)
•    Intel Foundation Achievement Award (5000 USD)
•    IEEE Computer Society első díja (700 USD)
•    Patent and Trademark Office Society első díja (200 USD)
•    részvétel a Nobel-díjátadó ünnepségen, 2005 decemberében.

A Leonar3Do egy integrált hardver és szoftver platform, amely virtuális valóság környezetet képes teremteni. Az ötlet születéséről és a Leonar3Do lényegéről így vall Rátai Dániel Gerhardt Máténak adott interjújában: „Még 18 évesen ötlött fel bennem a Leonar3Do ötlete. Ez okozta később azt az óriási felfordulást az életemben, ami miatt egy „átlagos” középiskolai diákból cégtulajdonos és fejlesztő lettem. A Leonar3Do lényege, hogy egy PC-t ki tudok egészíteni 3D-sé úgy, hogy a számítógép előtt 3D-ben látunk, és egy ceruzával 3D-ben rajzolunk, manipulálunk. Ez az ötlet szintén az autó-formatervezés miatt jött, ugyanis úgy akartam autókat formázni, ahogy a lelki szemeimmel látom: térben és nem síkban, papíron. A rendszer lényege, hogy a monitoron elhelyezett szenzorok észlelik a szemüveg és a térbeli egér, vagyis a „madár” (az eszköz neve, amivel alkotunk – szerk.) mindenkori helyzetét, és így mindig a felhasználó és a madár LED-jeinek tényleges pozíciójához igazított, ezért valós benyomást keltő, térbeli kép keletkezik. A megoldás költségigénye töredéke a hasonló feladatra szánt más berendezésekének.”

Életmentő drón és Jedi-kütyü

Imets Tamást, az idén tizennyolc éves erdélyi feltalálót már évek óta lenyűgözi az elektronika és a robotika. Tamás a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolában végzi a tanulmányait, architektúra szakon. Saját bevallása szerint az innovatív ötleteinek megvalósításához szükséges tudást angol, román és magyar nyelvű honlapok segítségével, autodidakta módon sajátította el. Első komolyabb projektjének a 12 éves korábban létrehozott DaVinCsirkét tartja, ami természetesen nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen a reneszánsz polihisztor tervrajzai ihlették a találmányt. A DaVinCsirke egy röpképes madármodell, mely a szárnyai mozgatásával képes a levegőt szelni. Tamás bevallása szerint, ez a robot még nem igényelt komolyabb áramköröket és programozást, nem úgy mint későbbi találmányai, melyek között van arcfelismerő szoftverrel felszerelt, emberek felkutatására alkalmas drón, illetve olyan kütyü is, amely kézmozdulatok segítségével, távolból képes olyan háztartási eszközöket vezérelni, mint például a kenyérpirító vagy a televízió. Ez utóbbi „Jedi-elmetrükkel” működő szerkezet komoly segítség lehet mozgáskorlátozott embertársaink számára.