Tinédzserek egy jobb világért

Az elmúlt napok egyik fontos híre, hogy Greta Thunberget, a tizenhat éves svéd, klímaügyben elkötelezett aktivistát Nobel-békedíjra jelölték. Malála Júszafzai után, aki 2014-ben, 17 éves korábban kapta meg a Nobel-békedíjat, Greta Thunberg lehet a legfiatalabb, aki az általa elindított mozgalmával kiérdemelheti a rangos elismerést. Cikkünkben ennek kapcsán arra szeretnénk rávilágítani, hogy egy tizenéves is tehet figyelemre méltó erőfeszítéseket a világunk jövőjéért, akár gyermekjogi küzdelemről, akár a bolygónk jövőjéért tett lépésekről van szó.

A képen egy szuperhős köpenyt viselő női alak látható.


Tinik vs Világ

Aki pedagógusként vagy szülőként nap mint nap találkozik tizenéves gyerekekkel, könnyen azon kaphatja magát, hogy megkérdőjelezze, amit önmagáról és a világról tud. A kamaszok híresek arról, hogy folyton-folyvást leleplezik a „felnőtt világ” képmutatásait, mintha külön szemüvegük lenne arra, hogy a legkisebb különbséget is észleljék az őket nevelők szavai és tettei között. Felnőttfejjel a kritikaáradattal sokszor gyötrelmes lehet szembesülni. Viszont ha mélyére nézzünk, akkor tizenéves korban fogalmazódik meg mindenkiben először az a vágy, hogy jobbak legyünk, mint az elődeink, itt születhet meg az az életre szóló elköteleződés, ami egy jobb világot teremthet. Amikor Malála és Greta példájáról beszélünk, érdemes arra is gondolni tehát, hogy ugyanolyan átlagos, de mégsem hétköznapi tinédzserek, mint a gyermekeink vagy a diákjaink, milyen nagyszerű változásokat indíthatnak el a világban. 
 

Malála és Greta

Malála Júszafzai olyan társadalomban nevelkedett, egy tálib fennhatóság alatt álló pakisztáni településen, ahol a nők semmilyen szinten nem nyilvánulhatnak meg társadalmi kérdésekben, és a lányoknak is megtiltották, hogy tanulhassanak. Malála tizenegy évesen kezdett el tiltakozni az igazságtalanságok ellen, Gul Makar (Búzavirág) álnéven blogot vezetett, küzdelme felkeltette a BBC figyelmét is, így bejegyzései a brit közszolgálati televízió honlapján keresztül eljuthattak a szélesebb nyilvánossághoz. A helyi hatalom olyannyira ellenségként kezdte kezelni a pakisztáni lányt, hogy 2012-ben tálib fegyveresek megállították az iskolabuszt, amivel Malála is járt tanulni, név szerint felszólították, hogy álljon eléjük. Társai letagadták, hogy a lány velük utazna, de a fegyveresek felismerték Júszafzait és közvetlen közelről főbe lőtték. Malála csodával határos módon túlélte a támadást. 2013-ban a nagy nyilvánosság elé lépve – már Angliában, ahol azóta is él – bejelentette, hogy alapot hoz létre annak érdekében, hogy minden gyermek és lány tanulhasson.

 

Greta Thunberg 2018 augusztusában kezdett el felszólalni annak érdekében, hogy Svédország csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását a párizsi klímaegyezményben leírtak szerint. A diáklány tavaly nyár vége óta – azóta már sokadmagával – svéd parlament előtt tüntet minden pénteken iskola helyett. Greta kezdeményezésére Iskolai Sztrájk az Éghajlatért néven mozgalom született, amihez világszerte több ezer gimnazista csatlakozott. A svéd lány a TED előadásában nyilvánosan vall arról, hogy tizenegyévesen Asperger-szindrómát és OCD-t (kényszerbetegséget) diagnosztizáltak nála, és ahogy a legtöbb autistának, neki is egy központi ügye van, ez pedig egészen kiskora óta a környezetvédelem.

 

Malála és Greta határozott és bátor kiállása egy jobb világért inspiráló lehet nemcsak a kamaszok számára, hanem motivációt adhat pedagógusoknak és szülőknek egyaránt, hogy felfedezzék, miféle tűz ég a rájuk bízott tinédzserekben. Lehet, hogy nem egyszerű megtalálni vagy megfogalmazni sem a kamasznak, sem az őt támogató felnőtteknek, hogy mi az ő harca pontosan, de ha sikerül megtalálni a tizenéveseknek a saját hangját, bár talán kisebb nyilvánosság előtt, ugyanolyan bátran tudják képviselni az ügyüket, mint a Nobel-békedíjas pakisztáni lány, vagy az arra jelölt svéd gimnazista. Ugyanúgy képesek tenni – akár csak nagyon kicsi körben – egy jobb világért, mint vezető politikusok, vagy világhírű művészek.