Toldi és a terrorizmus? – hamisan fénylő tankönyvkritika

A TanTrend, mint az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének oktatási portálja szükségét érzi reagálni a sajtóban a közelmúltban felkapott, félrevezető tankönyvkritikákra. A hatodikos irodalomkönyv kapcsán olyan mondatoknak tulajdonítanak aktuálpolitikai szándékot, amelyek már a 2012-ben történt átdolgozás előtt benne voltak különféle előzménykötetekben.

Az, hogy Toldi sarokbaszorított, tehetetlen helyzete erőszakot szül, könnyen párba állítható a terrorizmus egyik lehetséges kiváltó okával. Ebben kormányzati, aktuálpolitikai szándékot látni kifejezetten paranoia, vagy inkább szándékos csúsztatás. Ugyanis a most kifogásolt részek 6 éve a tankönyv részét képezik, sőt, a tankönyv előzményköteteiben is benne voltak, és eddig soha senki nem kifogásolta őket. Kérdés, hogy miért?

Röviden és tömören azért, mert irodalmárok, tankönyvszerzők, szerkesztők egyöntetű véleménye alapján a Toldi kapcsán említett problémafelvetés senkit sem lep meg, aki valaha is foglalkozott irodalomtanítással.

Ennek során ugyanis egészen nyilvánvaló lehetőség adódik a mindennapi élet jelenségeit az irodalmi művek összefüggéseiben vizsgálni, sőt ez elemi összetevője mindenfajta irodalomolvasásnak. A tanulók számára az aktuális, őket körülvevő világgal való asszociáció természetes folyamat. A klasszikus irodalom gondolatai mindig kapcsolhatók az egymást követő generációkat foglalkoztató témákhoz, gyakran éppen az aktuális problémákon keresztül képes az olvasó a korábbi alkotók gondolatainak megértésére. A düh és agresszivitás különféle megnyilvánulásairól beszélgetni az irodalomórán nem felesleges, ahogyan egy lehetőség a terrorizmus veszélyeire is kitérni. Az agresszió kezelésével a pszichológusok mellett a pedagógusok, a jogászok, a médiaszakemberek is foglalkoznak.

Nem más, mint a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László – akit azzal vádolni, hogy az állami tankönyvek védőügyvédje lenne, aligha lehet – nevezte sajtó által gerjesztett műbalhénak a tankönyvkritikának is csak jóindulattal nevezhető felvetést. Arató László konkrétan így nyilatkozott róla:

„A tankönyv nem a Toldiból vezeti le a terrorizmust, hanem egy lehetséges párhuzamot exponál. Csupán arra az összefüggésre épít, amely szerint a tehetetlenség erőszakot szül, hogy az erőszak gyakran az aránytalanul erősebbnek érzett ellenféllel szembeni elkeseredett reakció. Ez a magyarázat már a cárellenes merényletek, szervezkedések idején jelen volt, sőt már Kohlhaas Mihály Kleist által feldolgozott történetében is ezzel a jelenséggel találkozhatunk. E magyarázat nem az újabb migránsválság s azzal kapcsolatba hozott terrorizmus kapcsán került előtérbe, hanem még a hetvenes évek terrorizmusának idején.”

Véleményünk szerint felelősséggel lehet, és kell is a terrorizmusról beszélni az iskolában, mivel globális problémáról van szó, melyről így is, úgy is tudnak a tanulók. A Toldi pedig kifejezetten jó kapcsolódási pont lehet ehhez.