Törődjön magával, hogy másokkal is tudjon – újra

Augusztus utolsó hetével kezdődik az új tanévre való felkészülés. A tanmenetek és munkatervek írása mellett gondoljunk arra is, hogy személyes munkánkat úgy tudjuk hatékonyabbá tenni, ha az óravázlatok mellett a személyiségünkön is dolgozunk. Gerencsér Dóra egy évvel ezelőtti írása ma is aktuális, minden évkezdéskor segítség lehet elgondolkodni rajta.

alt


Közhely, hogy a pedagógus, mint minden emberekkel foglalkozó szakember, a személyiségével dolgozik, munkaköre magas interperszonális stresszel jár, ami veszélyeztető tényező a kiégés szempontjából. Az oktatási intézmények rendszer szinten nem mindig támogatják a pedagógusok mindennapi munkájának gördülékenységét. A magas osztálylétszámok, adminisztrációs terhek, és a gyakori tapasztalat, hogy az egyes diákok sorsán nem tudunk segíteni erőforráshiány miatt, mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kimerültség és a fásultság érzése eluralkodjon a tanárokon. Fáradtan, kizsigerelten nehéz nyugodt, tudatos szakemberként jelen lenni az órákon és a gyerekek rendelkezésére állni. 

Egy energikus, lelkes szakember képes arra, hogy a diákjaihoz rugalmasan alkalmazkodjon, újításokon gondolkodjon, illetve elviselje a gyerekek felől érkező frusztrációt. Személyes felelősségünk (is), hogy stressz és a nehezítő körülmények ellenére olyan fizikai és mentális állapotban tartsuk magunkat, ami lehetővé teszi a hatékony munkát. 

Az öngondoskodás 

Az „öngondoskodás” az angol nyelvű szakirodalomban (self care) az egészségügyből származó fogalom, a krónikus betegséggel küzdők állapot követésének és romlásának megelőzésére szolgáló gyakorlatot jelenti. Ilyen a cukorbetegek esetében a diéta betartása, vagy a vércukorszint rendszeres ellenőrzése. Az öngondoskodás prevenciós célú, ha a beteg karbantartja magát és betegségét, saját maga meghosszabbíthatja az életét. 

A cikk folytatása itt olvasható!