Tudománnyal az áltudomány ellen – az iskolában is

Évszázadok óta szedik „áldozataikat” az áltudományok, ami ellen a lehető leghatásosabb fegyvert veti be a Magyar Tudományos Akadémia: a tudományt. Az MTA bővíti repertoárját, s e célból nemrégiben népszerűsítő-felvilágosító honlapot is indított, amely a laikus érdeklődök, illetve újságírók mellett a pedagógusok számára is hasznos lehet.

alt


Alkímiától az őskori földönkívüliekig 

„Sok olyan aggasztó jelenséggel találkozhatunk, ami aláhúzza a tudomány népszerűsítésének, az új eredmények minél szélesebb körben való kommunikációjának fontosságát: az áltudományok, a kuruzslás terjedése, a diákok körében a tudományok iránti érdeklődés csökkenése, az innováció nem kielégítő üteme, a munkaerőhiány a természettudományos és technológiai tudást igénylő területeken. Az utóbbi években az Akadémia jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél több csatornát igénybe véve fokozza a tudományos ismeretterjesztés hatékonyságát, a fiatalok érdeklődésének felkeltését” – mondta Lovász László nemrégiben.

Az Akadémia elnöke korunk egyik vészesen gyorsan terjedő járványáról, az áltudományos gondolkodás veszélyeiről elmélkedett az MTA 189. közgyűlésén elmondott elnöki beszámolójában. James Pettit Andrews már 1796-ban ezzel a szókapcsolattal írta le a mágikus praktikák gyűjtőfogalmaként ismert alkímiát, de igazán csak a 19. század közepén kezdett elterjedni a „pszeudo-tudomány” mint koncepció, melynek az volt a lényege, hogy az „igazit” megkülönböztessék az „áltól”. 

A 19. század ontotta magából az áltudományos nézeteket: ebben az időben vált népszerűvé a leginkább az asztaltáncoltatással azonosított spiritizmus, az 1796-ban megfogant homeopátia, valamint a koponya alakja és a szellemi képesség összefüggéseit kereső frenológia. De ez még nem minden: ekkor kezdett terjedni az az elmélet, hogy a Marson csatornák vannak, a magyar Péczely Ignác feltalálta az íriszdiagnosztikát (más néven iridológia), valamint Ignatius L. Donnelly 1882-ben írta meg művét az elsüllyedt kontinensről (Atlantis: the Antediluvian World), ismét felkeltve ezzel az érdeklődést Atlantisz iránt. 

Később, a 20. század folyamán az áltudomány egy pejoratív kifejezés lett, amelyet olyan jelenségek megmagyarázására használtak, amelyek magukat tudományosnak kiáltják ki, de az empirikus igazolás hiánya jellemzi őket. Ebben az időben vált népszerűvé az alternatív orvoslásba tartozó reflexológia, de a 20. század hozta el a bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázaton alapuló kreacionizmus felemelkedését is, miután amerikai fundamentalista keresztények egy csoportja nyíltan nekiment az evolúció iskolai oktatásának. 

Később, az űr meghódítása elősegítette a paleoasztronautika megszületését, melynek követői – élükön  Erich von Däniken – azt állítják, hogy a prehisztorikus időben egy magasan fejlett földönkívüli civilizáció látogatást tett a Földön, és segített az ősi civilizáció felemelkedésében. A 20. század egyik legragyogóbb emberi teljesítménye, a holdra szállás is vonzotta az összeesküvéselmélet-gyártókat, aminek ma is sok követője van, a Gallup 2008-as felmérése szerint az amerikaiak 6 százaléka hiszi azt, hogy a NASA átverte az embereket az Apollo-programmal.

Harc minden fronton

Az áltudományok ellen a legjobb orvosság maga a tudomány, a tudományos eredmények népszerűsítése. Itt van például az urbanlegends.hu, amely a konteók és hoaxok ellen harcol, de hasonlóan hiánypótló kezdeményezés volt a Történelemtanárok Egylete (TTE) által néhány éve elindított tenyleg.com, amely olyan témákkal foglalkozik, mint a „japán-magyar rokonság”, a rejtélyes párthus-magyar Jézus alakja, a holokauszttagadás, vagy az 1848-as forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos legendák.

Ebbe a sorba illeszkedik az MTA legújabb kezdeményezése, a tudomany.hu. A köztestület különféle ismeretterjesztő eszközökkel (a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudomány című folyóirat, az mta.hu, valamint az Infórádió Szigma című műsora) igyekszik a legújabb a kutatási eredményeket minél szélesebb körben megismertetni, míg a tudomany.hu elsődleges célja az áltudományok elleni küzdelem. Egy-egy téma kapcsán a szakterület elismert szakértői ismertetik tudományos álláspontjukat számos forrásmunka és hivatkozás megadásával, kizárólag a tudomány jelenlegi állása szerint. A tervek szerint havonta egy-egy napirenden levő kérdést járnak körül a honlapon megjelenő írások, mint amilyen a kanyarójárvány és az oltásellenesség, a honfoglalás, vagy a legújabb, nagy visszhangot kiváltó cikk a magyar nyelv finnugor eredetéről.

Fábián István, az MTA doktora, a tudomany.hu felelős szerkesztője a TanTrendnek elárulta, a honlap célja, hogy felhívja a figyelmet a közvéleményben megjelenő tévhitekre, félrevezető megállapításokra és áltudományos tézisekre. Az egyes témakörökkel kapcsolatban a honlap közérthető formában fogalmazza meg a tudományosan igazolt tényeket, célja, hogy munícióval lássa el a sajtó munkatársait, a pedagógusokat és minden érdeklődőt az áltudományos tanokkal szembeni érvek megfogalmazásához. Hozzátette: a félrevezető és sokszor nagyon komoly károkat okozó áltudományos visszaélésekkel szemben a tudományos megismerés szigorú szabályait követve kapott eredmények terjesztésével szeretnének fellépni, mivel elsősorban a bizonyítékokon alapuló tudás megteremtésével lehet küzdeni a köznevelésben az áltudományok ellen.

http://tudomany.hu/