Újabb 4 történelmi tévhit, ami még napjainkban is megosztó lehet!

A különböző legendák, mítoszok és tévhitek átszövik mindennapjainkat. Tény, hogy van valóságalapjuk, de valamilyen oknál fogva másképpen interpretáljuk őket, mint ahogy a „valóságban” megtörténtek. Ezekből gyűjtöttünk össze egy újabb csokorra valót. 

A képen egy lovas íjász látható.

Honnan erednek az „urban legend”-ek? 

Az „urban legend”-ekkel, azaz a városi legendákkal nap, mint nap találkozunk, s gyakran fogalmunk sincs róla, hogy téves információk birtokában vagyunk. Ezek a tévhitek nagyban befolyásolják gondolkodásunkat, mindennapi életünket, és általuk reagálunk a világra, s éppen ezért nehéz feladnunk, átformálnunk a véleményünket, ha újabb változatot ismerünk meg. 

Bár az iskolapadban már a 19. század óta tanulunk történelmet, de az ott megkapott információ sem tekinthető kizárólagos forrásnak, hiszen a szociokulturális közeg – és napjainkban egyre inkább a média és az internet – is jókora ismeretanyagot zúdít ránk. 

A történelemmel kapcsolatos tévhitek kialakulása több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy az emberek hajlamosak bonyolult összeesküvés-elméleteket gyártani, de ezzel ellentétben kedvelik a leegyszerűsített sémákat is. Sok esetben könnyebbnek bizonyul, ha keresünk egy bűnbakot, aki elviszi a balhét, mint hogy nekilássunk fejtegetni a kibogozhatatlan szálakat. Egyes politikai korszakok is kialakíthatnak bizonyos téves elképzeléseket, ha azok az adott korszak ideológiai nézeteivel nem egyeztethetők össze. Ezek a típusú gondolatok mélyen beépülhetnek az emberek tudatába, amit a tudományos vélemények, álláspontok már nehezen tudnak megtörni. 

Korábbi cikkünkben már felvázoltunk néhány történelmi tévhitet, amely napjainkban is megosztja az embereket. Jelen írásunkban újabb négy legendát ismertetünk. 

A „kalandozó” magyarok legendái

Őseinkről szép számmal maradtak fent olyan hiedelmek, amelyeknek valóságalapja igencsak megkérdőjelezhető. Egyik legismertebb ősi szokás, hogy a nyers húst a nyereg alatt puhították, majd jóízűen falták be derék harcosaink, pásztoraink. Sokáig fel sem tűnt senkinek, hogy a ló izzadságával átitatott hús szúrós szagot áraszthatott, sőt nagy valószínűséggel a lovak sem nagyon tűrték volna, ha a csomókba összeállt húsdarabok feltörték volna a hátukat. 

Ma már minden történész tudja, hogy a magyar katonai zsákmányszerző vállalkozásokat helytelen „kalandozásoknak” nevezni. Ez a kifejezés viszont olyan mélyen gyökeret vert a köztudatban és irodalmunkban, hogy aligha van értelme megváltoztatni. Azt is érdemes kiemelni, hogy amikor ezt a fogalmat elkezdték alkalmazni a történészek, még egészen máshogy értelmezték a hadjáratokat. Sokan csupán a magyar virtus megnyilvánulásait látták bennük, ezzel szemben szomszédjaink a német Raubzüge (rablóhadjáratok) kifejezéssel illették tevékenységünket. 

A korábban európai utazók által elterjedt mítosz, miszerint a magyarok nagyon alacsony termetűek voltak, az 1900-as évek második felében megdőlni látszott. Az őseinket nagy valószínűséggel azért tartották „apró termetűnek”, mert az ázsiai nomád népek többsége valóban kis növésű volt. Szathmáry László, a modernkori régészet adataira támaszkodva, egy 1982-ben közreadott közleményében leírta, hogy a 10. századi sírok embertani adatai szerint a férfiak átlagmagassága 168,89, a nőké 161-162 centiméter volt. Ezzel a testmagassággal abban az időben nemhogy alacsonyak, hanem inkább kifejezetten magasnak számítottak. 

Homlokon csókolta-e Lisztet Beethoven?

A legenda úgy tartja, hogy Liszt első bécsi hangversenyén jelen volt Beethoven is, és az elsöprő sikerét egy atyai homlokcsókkal jutalmazta. 

Liszt Ferenc első bécsi fellépésére 1822. december 1-én került sor, a városházán. A korai életrajzi írások viszont nem ehhez a koncerthez kötik a híres „Beethoven-csókot”, hanem a következő év áprilisi előadásához. Julius Kapp 1909-es Liszt-művében részletesen írja le a jelenetet. 

Egyes kutatások viszont arra adnak bizonyítást, hogy ez az eseménysorozat ott, abban az időben nem valósulhatott meg. Egyrészt: Beethoven ekkorra már teljes mértékben siket volt, és nemhogy koncertekre, még emberek közé is alig járt. Másrészt: a korabeli kritikák alapján (főleg azért, mert nem is igazán írtak róla a lapok) Liszt Ferencnek ez a fellépése nem volt túl sikeres. 

A maják világvége-jóslata

A 2012. december 21-ére ígért állítólagos világvége kultusza arra alapult, hogy a maja naptár egy mintegy négyszáz éves ciklusa ezzel a nappal ért véget. Azt a tényt mindenki – még sok tanult, világlátott ember is – figyelmen kívül hagyta, hogy ez csupán egy ciklus lezárását jelöli, s ezt követően egy újabb időszak veszi kezdetét. 

2012-ben az egész világ hasznot szeretett volna húzni a mítoszból: világvége-körutakat, rendezvényeket szerveztek, amit nem nézett jó szemmel az Oxlaljuj Ajpop maja szövetség sem. Hiszen a maják úgy tartották (és tartják ma is), hogy a 2012-es év végén kezdődő ciklus nagy személyes, családi és közösségi változásokat hoz, amelyek az emberiség és a természet harmóniájához és egyensúlyához vezetnek. Ezeknek a várakozásoknak is született egy alternatív értelmezése, a nullsík elmélet. 

Hogyan lett Adolf Hitler szobafestő és mázoló? 

Jean Effel francia karikaturistának két rajza is ismert 1938-ból, amelyeken Hitler pemzlivel és festékes vödörrel felszerelve Európa barnára festésén munkálkodik – írja Hahner Péter 100 történelmi tévhit című könyvében. A hiedelemmel ellentétben viszont ki kell jelentenünk, hogy Hitler soha nem volt szobafestő – a mindennapos munka iránti megvetése még a Sztálinét is felülmúlta. 

A legenda nagy valószínűséggel arra vezethető vissza, hogy Hitler fiatalkorában festőművész szeretett volna lenni, de kétszer is sikertelenül felvételizett a képzőművészeti akadémiára. Életműve mintegy két-háromezer darabos lehet, amelyből hétszáz művet tartottak számon különböző gyűjteményekben. 

Művészeti tevékenysége 1935-ben vált köztudottá: az emberek a már megismert erőszakos diktátor figuráját nehezen tudták összeegyeztetni a szépművészeti alkotóval, ezért terjedhetett el róla, hogy szobafestő-mázolóként kereste kenyerét „politikai karrierje” előtt. 
 

Kapcsolódó tartalmak