UNESCO cikk az ökoiskolai kezdeményezés elterjesztéséről Magyarországon

Magyarországon az ökoiskolák annyira sikeresek, hogy a program a tanulók lendületéből táplálkozik. Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetében létrehozott rugalmas program egy 2000-ben, 40 iskola részvételével indult kezdeményezésen alapul. A fenntarthatóság alapelveit egésziskolás megközelítéssel a gyakorlat és a tantárgyi tartalmak segítségével is tanítják. Az alábbi cikk az unesco.org-on jelent meg (angol nyelven) a magyarországi ökoiskolákról.

alt


Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetében létrehozott rugalmas program egy 2000-ben, 40 iskola részvételével indult kezdeményezésen alapul. A fenntarthatóság alapelveit egésziskolás megközelítéssel a gyakorlat és a tantárgyi tartalmak segítségével is tanítják. 

Az ökoiskolákról 

Az ökoiskolák kiemelt jelentőséggel bírnak a fenntarthatósági célok elérésében. A fenntarthatóság eszméjének központi szerepét Magyarország Alaptörvénye rögzíti, és a Nemzeti alaptanterv az összes köznevelési pedagógiai folyamat egyik kiemelt fejlesztési területeként és nevelési céljaként határozza meg. 

A fenntarthatóságra nevelés a környezeti nevelés jó gyakorlatai mentén kialakult, nemzetközi és hazai szinten is folyamatosan fejlődő, a kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodó pedagógiai terület. A 2004-ben létrehozott Ökoiskola Program célja, hogy az iskolák „egész intézményes” megközelítésben foglalkozzanak a fenntarthatóságra neveléssel. Jó ökoiskolának lenni! – vallja mintegy tízezer tanító és tanár, közöttük számos szakképzésben dolgozó pedagógus, hiszen évről évre több pedagógusnak fontos a fenntarthatóságra nevelés, és folyamatosan bővül az ökoiskolák száma.

2017 szeptemberétől már közel 1000 intézmény (többsége általános iskola, néhány művészetoktatási intézmény és kollégium, negyede középiskola és szakiskola) hordozza büszkén az Ökoiskola vagy az Örökös Ökoiskola Címet az ország minden szegletében. A diákok negyede tanul ezekben az iskolákban.

Varga Attila központvezető tudományos főmunkatárs szavait idézzük: „A legkellemesebb meglepetés az, amikor azt találjuk, hogy amit felülről lefelé irányuló kezdeményezésnek tartunk, az olyan gyerekekhez visz el, akik maguktól akarnak csatlakozni. A Fenntartható Fejlődési Célok elfogadása óta a magyar társadalom egyre zöldebb, ami óriási segítséget jelent, hiszen egyre több iskola szeretne aktív lenni ezen a területen. A Köztársasági Elnöki Hivatalban környezetvédelmi fenntarthatósági igazgatóság is van!”

Magyarországnak sajátos környezeti kihívásai vannak. Jelenleg a rossz levegőminőség áll a középpontban, mely gyakran nagyobb probléma a falvakban, ahol fát és szemetet is égetnek fűtési céllal, mint a városokban.

Az ökoiskolai program az oktatási intézmények világát fenntarthatóbbá teszi, az iskolai munkatervekbe környezeti kérdéseket vesz fel. Ide tartozik már a magyar iskolák egynegyede, azaz pontosabban 1134 magyar iskola viselt Ökoiskola Címet 2017 végén, 350 012 tanulóval és 34 890 tanárral.

Az iskolák a hálózathoz önkéntes döntéssel csatlakoznak, és az iskolai környezet és pedagógia teljes körű és részletes értékelése után, önkéntes munkával dolgoznak a Címért.

„Az iskolák számára, amelyek a körülményeiktől függően nyilvánvalóan különböznek egymástól, rugalmas keretrendszert és pontrendszert biztosítunk. A falusi iskola pontokat szerezhet iskolakert létrehozásával, miközben egy városi iskola a víztakarékos technikáival kaphat pontokat” – magyarázza Varga.

Mindannyiuknak készíteniük kell éves cselekvési tervet, majd folyamatosan értékelniük kell saját rendszerük sikerét. A tanulókat a kezdetektől bevonják; attól a döntéstől kezdve, hogy milyen programok valósuljanak meg, egészen az (ökoiskolai) önértékelésben is feladatot vállaló zöld diákönkormányzat kialakításáig. 

Az iskola jövőképének kialakításában munkatársi szinten az iskola minden alkalmazottja részt vesz. A program tanítási segédeszközei és szakmai továbbképzései a tanárok képzése révén támogatják a diákok részvételét a tapasztalati alapú tanulási környezet megteremtésében.
A tevékenységek a kirándulásoktól a környezeti projektekig, vagy a helyi közösség számára készített kiállításokig terjednek, amelyeken bemutatják például az iskolai energia járőrszolgálatot, amellyel a diákok ellenőrzik és gyűjtik az energiafogyasztás adatait, vagy akár a települési zöld parlamentekig, ahol a diákok valódi döntéshozatalban vesznek részt a városházán. A program túlmutat az iskolai kapukon. 2015-től a címek kritériumai magukba foglalják a közösségi szolgálatot, amely felkészíti a tizenéveseket arra, hogy magukat és közösségüket alakítsák.

„Megkerülhetetlen, hogy az iskolák folyamatosan fejlődjenek. Azt mondjuk, hogy egyetlen iskola sincsen „készen” a fenntartható fejlődési feladataival” – mondta Varga. 

A program sikeressége miatt azt kiterjesztették, Zöld Óvodai Programként, valamint elérik vele a felsőoktatást és a tanárképzést is. 

„Valóban van egy kistestvére az ökoiskolai hálózatnak, amely mintegy ezer óvodát foglal magába” - mondta Varga. „Ezt segíti, hogy az óvoda a 3-6 éves korosztály számára kötelező Magyarországon, és az óvodai nevelés a kültéri tevékenységekre nagy hangsúlyt helyez. Bizonyos értelemben még könnyebb is a fenntarthatóságra nevelést a kisgyermekekkel való munkába illeszteni, mivel az ő tanulásuk rugalmasabb és szabadon alakítható.”

A fiatalabb gyermekekkel kapcsolatos tevékenységek közé tartoznak az erdei óvodák, ahol a kicsik több napot töltenek a szabadban, és ismerkednek a növényekkel, állatokkal. A fesztiválokon a helyi hagyományokhoz kerülnek környezetbarát módon közelebb. Ilyen, amikor karácsonyi ajándékot készítenek, miközben a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekkel ismerkednek a gyermekek.

„Habár a program sikeres, még mindig sok feladat van előttünk. A hosszú távú cél az összes magyar iskola elérése. A legfontosabb, hogy a fiatalok pesszimista gondolkodását optimistára cseréljük. Például azzal, hogy elmondjuk, a jövőt nem döntötték el, az rajtad múlik” – mondta Varga Attila.

A cikket Könczey Réka fordította.

További tudnivalók a Fenntarthatóságra Nevelésről az UNESCO-tól.