Vakegér a vaktérképen

A Google Maps szolgáltatásaira épülő Antipodes Map segítségével egyszerűen, szórakoztató formában tudhatjuk meg például azt, hogy mit találhatunk Budapest ellenpontján – azaz hová jutnánk, ha a fővárosban addig ásnánk (egyenes vonalban, kitérők nélkül), míg a Föld túloldalán nem kötnénk ki. Ha ezt Kolombusz is ismerte volna, talán másképp alakul a világtörténelem…

A képen egy földgömb részlete látható.

Vaktérképek 1885-ben

A vaktérképek használata jó pár évtizede ismert és elismert gyakorlata a hazai földrajzoktatásnak. A soproni evangélikus Egyházkerületi Líceum és Tanítóképezde 1885-ös értesítőjében például a következőket olvashatjuk a földrajzórai szemléltetésről: „A haza vidékenkint való tárgyalásánál, keletkeztetésénél egy nagy ív papírt függesztünk ki a táblára, melyre előre felrajzoljuk vékonyan az ország térképét. Ezen vaktérképen mindig annyit rajzolunk, azaz vastagítunk ki puha irónnal, a mennyit tárgyalunk, míg így az egész ország térképét keletkeztetjük a gyermek szeme előtt. Egy-egy óra anyagát a gyermekek is lerajzolják. Az átismétlés és csoportosítás alkalmával elővesszük a nyomtatott térképet, s a jegyek megmagyarázása után állandóan azt használjuk.”
A korabeli szemléltetés technikai feltételei természetesen egészen mások, mint napjainkban – de érdemes felfigyelni arra, hogy az idézett leírás alapján a vaktérképekkel kapcsolatos alapelvek a mai napig nem változtak (sőt, úgy tűnik, mostanában újra felfedezik a régi elveket): a vizualitás fontosságára, a diákok – önálló rajzok révén megvalósuló – aktivizálására, a saját kezűleg gyártott tanulói eszközök pedagógiai értékére láthatóan már a 19. század végén is nagy hangsúlyt fektettek. 

Elvek és gyakorlatok 1952-ből

Jó pár évtizeddel később – a korábbitól gyökeresen eltérő pedagógiai rendszerben – a tanulók vizuális nevelését a 19. századi, soproni adatokhoz igen hasonló elvek alapján képzelték el. Az 1952-es Pedagógiai Közlönyben a következők olvashatók a témáról: „A tanévvégi ismétléseknél az átfogó egységek tárgyalásával kapcsolatban fontos a tanulók topográfiai ismeretének gyakorlása és elmélyítése is. Ennek egyik eszköze a falitérkép és a tanulók kéziatlasza. Ezek egy összefoglaló órán sem hiányozhatnak. Segítségükkel nemcsak a tanulók névanyag ismeretét, a térképen való tájékozódási készséget ellenőrizzük, hanem azt is, hogyan tudják a térképet a földrajzi gondolkodás szolgálatába állítani.” Láthatóan ebben az időszakban is fontosnak érezték a topográfiai ismeretek vizuális szempontjait, különösen az összefoglaló órákon.

A vaktérképeket ugyancsak az 1885-ös gyakorlattal összhangban használták az 1952-es forrás szerint: „Ebben [t. i. a vaktérképen] a puszta határokat a tanulók töltik ki, különböző megadott szempontok szerint, (Pl. a Szovjetunió iparának ismétlésekor a fontosabb ipari központok, kombinátok, összekötő vasútvonalak berajzolása. Változatossá tehetjük az órát rajzok készítésével. A rajzzal párhuzamosan csináltathatunk táblázatos kimutatásokat is. (Pl. Eurázsia folyóiról: neve, eredete, torkolata.) Ezek a kimutatások különösen a névanyag gyakorlására szolgálnak. Fontos az, hogy az ismétlési órákat színessé, változatossá tegyük. Már előzőleg közöljük a tanulókkal a feldolgozandó anyagot, hogy arra ők maguk is felkészülhessenek, így fogjuk elérni azt, hogy probléma megoldásába valamennyien bekapcsolódnak.”

A feladatötletek mellett a leírás érdekes szempontja a vaktérképes feladatok játékos voltának, „óraszínesítő funkciójának” hangsúlyozása és az esetleges önálló tanulói felkészülés említése. Ebben az időszakban – és később is, egészen a 80-as évek végéig – a vaktérkép népszerűségét versenyfeladatok is segítették. Rendkívül sok vetélkedőben kaptak ilyen típusú feladatot a résztvevők. (Sőt, egy országos televíziós „tudáspróba” során egyenesen egy vaktérkép hibáit kellett kijavítania a döntőbe jutott versenyzőknek.)

Internetes vaktérképes játékok

Azért is érdekes ez, mert úgy tűnik, napjainkra megint népszerűvé váltak a vaktérképek – és éppen a játékosság, a szórakoztatás szempontjából. Tény, hogy a technikai változások – gyorsaság, újfajta értékelési szempontok – rendkívül dinamikussá és játékossá teszik az ezekkel kapcsolatos feladatokat. Nagy népszerűségnek örvend a http://www.varoskereso.eu/, amely külföldi mintára készült „gyorsteszt”: egy-egy játékkör öt város felismerését kéri. A tipp helyességét a grafikus ábrán a technikai lehetőségek révén meglehetősen pontosan és szemléletesen adja meg. Az ötödik kör végén azt is megmutatja, hogy összesen hány kilométer eltéréssel oldotta meg a feladatot a játékos az ideálishoz képest.

A vizuális megvalósításon kívül ebben az esetben a megoldások „értékelési szempontja” érdekes: a játékot nyilvánvalóan érdekessé teszi az eltérések átlagos kimutatása. Ez sajátságos motiváló tényező: a feladat megoldója úgy érzi, ha nem is tudja egészen pontosan, hol van Kiskunfélegyháza, Budaörs bejelölésével javíthat összesített eredményén. Az ilyen módon sajátos „versenyhelyzetet” teremtő játék népszerűségének másik titka valószínűleg rövidségében rejlik: bárki úgy érezheti, hogy „azt a pár percet” rá tudja szánni erre. 

A http://magyarorszagjatek.hu -n másféle vaktérkép is található: például olyan, amelyen a bejelölt várost kell helyesen felismerni a felkínált lehetőségek közül. Ezen a weboldalon tartalmi tekintetben „emelik a tétet”: hasonló alapok mellett akár népességi adatokkal, irányítószámokkal, vagy akár az 1881-es vármegyékkel kapcsolatos ismereteinket is tesztelhetjük – különböző erősségű feladatsorokon. Az imponálóan sokféle tesztgyűjtemény a földrajzi ismeretek, információk gazdag tárházára is felhívja a figyelmet.

Netszközkészlet és Vakegér

A játékok mellett egyre több olyan internetes oldal ismeretes, amely az iskolai oktatást tudatosan kapcsolja össze a technikai lehetőségekkel.  Simonné Dombóvári Eszter néhány évvel ezelőtt összegyűjtötte és típusokba sorolta a témához kapcsolódó térképes játékokat, majd ezzel párhuzamosan elkészített egy topográfiai ismeretek gyakorlását szolgáló vaktérképes weboldalt is. (Vakegér – vaktérképes játék, http://vakeger.elte.hu/). Ezt a későbbiekben további alkalmazások is követték: 3D Vakegér – vaktérképes játék, http://vakeger.elte.hu/, Geolearn – topográfiai gyakorló és vaktérképes gyűjtemény a földrajz érettségire, http://geolearn.fw.hu/.

Pajtókné Tari Ilona hozta létre a FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLETet (http://netszkozkeszlet.ektf.hu/). Ezen a felület elsősorban pedagógusok számára készült szemléltetőeszközöket tartalmaz, de hiperhivatkozásai révén különböző tudásbázisokba is elkalauzolja az érdeklődőt. Ebből adódóan a diákok számára is lehetővé teszi az önálló ismeretszerzést. Mindemellett számos módszertani ötlettel, feladatjavaslattal gazdagítja az érdeklődőt. 

A Pajtókné Tari Ilona és Simonné Dombóvári Eszter által létrehozott weboldalakat és a közölt tartalmakat egyaránt alapos módszertani kutatás és egy-egy doktori disszertáció alapozta meg. Mindketten folyamatosan bővítik, fejlesztik oldalaikat és számítanak a felhasználók aktív részvételére, visszajelzéseire is.