Vállalkozni fiatalon?

A statisztikák szerint folyamatosan növekszik a vállalkozók száma Magyarországon, köszönhetően többek között az új, népszerű adózási formák megjelenésének. Általános igazság, hogy vállalkozásba fiatalon érdemes belefogni, ami persze nem egyszerű, ám a vállalkozói kedven nagyot lendíthet, hogy a duplájára emelkedett a katások bevételi határa. Cikksorozatunk első részében az egyéni vállalkozói formát mutatjuk be.

alt


Több az ev, kevesebb a cég

Bőrkabátos, vastag fukszot viselő, ujján slusszkulcsot pörgető figura – nem is olyan régen még ez az általános képzettársítás indult be a „vállalkozó” szó hallatán sokak számára; a vadkapitalizmus megtestesítője, aki biztosan valami rosszban sántikál. Pedig vállalkozni ma legalább annyira természetes – és elfogadott – státus, mint a munkaviszony, legyen az illető biztosítási ügynök, fodrász vagy éppen szellemi szabadfoglalkozású.  

A számok legalábbis azt sugallják, hogy a vállalkozói kedv töretlen Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint 2017-ben 69 127 egyéni vállalkozás indult, ami 20 százalékkal magasabb a 2016-os értéknél, és több mint a duplája az öt évvel ezelőtti adatoknak. Az induló egyéni vállalkozások száma más gazdasági formákhoz képest is magas: tavaly több mint két és félszer több egyéni vállalkozás indult, mint az összes többi cégformában történő alapítások együttesen – olvasható az Opten év elején kiadott közleményében.

A számoknál maradva: a céginformációs szolgáltató arra számít, hogy az egyéni vállalkozások száma akár már 1-2 éven belül felülmúlhatja a cégekét, hiszen az előbbiek száma évek óta csökken, utóbbiaké pedig ezzel párhuzamosan folyamatos növekvő tendenciát mutat. Ma mintegy 450 ezer egyéni vállalkozás működik Magyarországon, s ez kezdi megközelíteni a cégek számát. Az egyéni vállalkozások népszerűsége ágazatonként eltér, felülreprezentált terület az oktatás (itt 10 633 cégre 29 591 ev jut hazánkban), a pénzügyi-biztosítási tevékenység (12 426/ 25 803), a mezőgazdaság-erdőgazdálkodás-halászat (13 354/25 507) és a művészet (10 851/15 241).

Eva, Kata

Az Opten elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a cégbíróságra bejelentett vállalkozásokkal szemben az egyéni vállalkozások adminisztrációs szintje alacsony, ami különösen vonzóvá teszi ezt a formát a papírmunkától ódzkodó magánszemélyek számára. Méltán népszerű adózási forma a 2013 óta választható kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), amelynek előnye, hogy az adó fix összegű, így jól tervezhető, és minimális adminisztrációval jár. A tételes adó főállású kisadózó esetében mindössze 50 000 forint, ami TB- és álláskeresési ellátásra jogosít, de lehet emelt összeget (75 ezer forint) is fizetni, míg mellékállású kisadózó esetében – aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll – ez 25 ezer forint.

A katázás népszerűsége az egyszerűségében rejlik: ha ezt az adózási formát szeretnénk választani, elég egy nyomtatványt küldeni erről a NAV-nak, további nagy előnye, hogy év közben is elindítható, és bármikor kiléphetünk belőle, ráadásul évente egy hónapra fel is függeszthetjük. Bár az adminisztráció valóban csekély a többi adózási formával összevetve, van néhány szempont, amire figyelni kell. Ilyen például az adó megfizetése, amit a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell átutalnunk az adóhatóságnak (a 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén kieshetünk a katából), vagy a bevallás (minden év február 25-ig kell nyilatkozni a jövedelmünkről) és az iparűzési adó megfizetése az önkormányzatnak.

Az alanyi adómentességnek azonban bevételi határa van: ha az adott naptári évben a bevételünk meghaladta a 12 millió forintot, az afölötti rész 40 százalékát le kell adózni. Erre nagyon figyelni kell, ahogy arra is, hogy ha egy adott helyről a bevételünk meghaladja az 1 millió forintot, akkor erről – a partnerrel együtt – nyilatkoznunk kell az adóhatóságnak. Így láthatóvá válik az esetleges bújtatott munkaviszony, ami komoly ellenőrzést vonhat maga után. A hatóság hét körülményt sorol fel (például ha a bevételünk több mint fele ugyanattól a partnertől származik, vagy ha nem saját eszközzel dolgozunk, s nem kizárólag személyesen végezzük a tevékenységet), s ha ezek közül kettő megvalósul, akkor munkaviszonynak tekinti.

A katások többsége jellemzően az alacsonyabb – 50 ezer forintos – befizetést választja, amit akkor is kell fizetni, ha nincs bevételünk. Ám mivel az adónemet a korábbi bérszinthez igazították, ahogy emelkedik a minimálbér, úgy értéktelenedik el a kata után járó juttatás is. A mostani befizetés mellett alig lesz a katásoknak nyugdíjuk, táppénzük – hívják fel a figyelmet a szakértők. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László éppen ezért legutóbb négy forgatókönyvet vázolt fel, ezek egyike a befizetési kötelezettség megemelése lenne egységesen 75 ezer forintra, ám legkorábban csak 2020-tól lenne hatályos az intézkedése.

Egy időben a kevés elszámolható költséggel működő kisvállalkozásoknak megérte az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) is választani, amelyet még 2003-ban vezettek be. A 15 százalékos adó ugyanis kiváltotta a forgalmi adót, a társasági vagy jövedelemadót, illetve az osztalékadót. Azóta azonban a duplájára, 37 százalékra emelkedett az adó kulcsa, szakértők pedig elkezdték megkongatni a vészharangot felette, látva azt, hogy az adónem lassú kivéreztetésre ítéltetett. Az idén nyáron beterjesztett adócsomagból aztán kiderült, hogy már csak december 20-ig – azaz a 2019-es adóévre – lehet választani az evát – akik tehát eddig vagy korábban e mellett döntöttek, azok továbbra is az eva hatálya alatt maradnak.