Van-e Magyarországon tanárhiány?

Európai uniós összehasonlításban Magyarországon viszonylag kevés tanuló jut egy tanárra. Az Eurostat adatai szerint a 2015/2016-os tanévben a magyar általános iskolákban 10,9 tanuló jutott 1 pedagógusra. Ugyanez az adat uniós szinten 13,9 tanuló, a V4-es átlag 12,6 tanuló, Belgiumban 11,2 tanuló. A magyarnál kedvezőbb adattal rendelkezik például Ausztria 10 tanulóval, vagy Lengyelország 10,6 tanulóval.

alt


Magyarországon az egy pedagógusra jutó tanulói létszám 2010 után enyhe emelkedést követően folyamatosan csökken: a teljes tanulói életpályára nézve (óvodától egyetemig) 2010-ben 12,2 volt a mutató értéke, ami 2016-ra 10,6-ra csökkent.

A felsőoktatási képzés nélkül számítva a KSH adatai szerint 2016-ban 97 pedagógus jutott 1.000 diákra, a felsőoktatási képzéssel együtt számítva e mutató értéke 94 fő.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2016-ban az üres pedagógusi álláshelyek a létszám 2,9%-át tették ki.

A pedagógusok utánpótlásában is kedvező folyamatot láthatunk, hiszen némi ingadozás mellett 2017-ben több mint 500 fővel több személyt vettek fel az egyetemek pedagógusképzésre, mint 2010-ben:

alt
Forrás: felvi.hu



Egyúttal megemelkedett a pedagógus szakokra jelentkezők száma, ami a tanári pálya társadalmi megbecsültsége mellett a 2013-ban bevezetett Klebelsberg Képzési Ösztöndíj sikerére is visszavezethető. 2018 elején mindösszesen 2.132 hallgató részesült Klebelsberg ösztöndíjban. 2017-től az ösztöndíjat kiterjesztette a Kormány a gyógypedagógus képzésen résztvevőkre is, elősegítvén ebben a szakmában is a megfelelő létszámú utánpótlás biztosítását.

Fontos, hogy a pedagógusképzésre felvettek valóban tanárként végezzék is el az egyetemet, majd pedagógusként helyezkedjenek el. A Klebelsberg ösztöndíj mellett ezt célozza az osztatlan, 5 éves képzés visszaállítása a pedagógusképzésben.

Összegzésül elmondható, hogy országos tanárhiány nem mutatható ki, azonban nagyobb területi és szakmabeli eltérések mutathatók ki az üres álláshelyek betöltési idejében és sikerességében.