Vigyázz, kész, exponálj!

Bár fotósból (és fotósuliból) tele a padlás, az semmiképpen nem árt, ha a gyermekünk megismerkedik a fényképészet alapjaival. Mindenkinek fontos lenne megtanulni „látni”, mert vizuális neveltetésünk, műveltségünk hosszú távon kihatással lesz környezetünkre. Persze egy iskola elvégzése után még nem lesz mindenkiből varázsütésre profi fotós.

alt


Ryan McKenna ellopta a show-t. A 13 éves, massachusettsi fiú egycsapásra az internet sztárja lett, miután a hétfő hajnali Super Bowl félidejében, a halt-time showban fellépő Justin Timberlake-kel készített egy szelfit, amely aztán végigsöpört a Twitteren és a különböző képmegosztó oldalakon. Az egyébként Patriots-drukker hetedikes fiú azóta már a Good Morning America műsorában is fellépett – a 15 perc hírnév neki is járt.

Hasonló jelenetek milliószor játszódtak le az egyébiránt igen emlékezetesre sikeredett amerikaifutball-bajnokság döntője alatt, no persze a világ egyik leghíresebb férfi énekesével nem sok mindenkinek sikerült közös képet lőnie. A ’selfie’ szó egy ausztrál internetes fórumon jelent meg 2002. szeptember 13-án, azóta pedig töretlen a népszerűsége: 2015-ben csak a Google szerveire 24 milliárd „önfotót” töltöttek fel a felhasználók, Elsa Godart pszichoanalitikus Szelfizek, tehát vagyok című könyvében pedig az áll, hogy az Y-generáció tagjai életükben mintegy 27 500 szelfit fognak készíteni – és ez a szám a jövőben feltehetően csak növekedni fog.

Mindenki fotós?

A Gizmodo 2013-ban érdekes grafikont tett közzé arról, hogy az utóbbi egy évtizedben hogyan nőtt exponenciálisan azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik mindig maguknál tartják a fényképezőjüket – legyen az okostelefon vagy tükörreflexes gép. A honlap szerkesztői egyben megkongatták a vészharangot: „Az okostelefon a zsebedben megváltoztatott téged. Nem csak állandó kapcsolatban állsz vele a barátaiddal és a családoddal – most már fotós is lettél miatta. De mi igazán jó származik belőle?” 

Unalomig ismert közhely, hogy ma már mindenki fotós, ám attól még, hogy valaki egy több százezer forintos (esetleg milliós) tükörreflexes géppel a nyakában szaladgál, a szakma még nem fogja egyből a keblére ölelni és nem lesz profi (a hivatásából élő és megélő) fotográfus. Kell hozzá kitartás, elhivatottság, jó szem, (egyedi) látásmód, ami nem jár a boltban vásárolt fényképezőgép mellé, viszont lehet fejleszteni – például azzal, ha rengeteg jó fotót nézünk. 

A fotózás alapjainak elsajátítása azért is fontos, mert a közösségi oldalakon keresztül ránk zúduló vizuálisinger-tömegben nehéz kiigazodni, aki viszont megtanulja, milyen a jó kép, az tudni fogja, hogy ezt nem a lájkok száma dönti el. Mészáros Zsuzsanna, a DESIGNBPED megálmodója például azt vallja, hogy a gyermekeinknek tudatosabbá kell válniuk fogyasztóként és használóként; bárhol is vagyunk, életünk nagy részét ember által tervezett épületekben töltjük, a mindennapokban tárgyak vesznek körül bennünket, lakhelyünket, vagy később munkahelyünket mi magunk formáljuk, ezért vizuális neveltetésünk, műveltségünk hosszú távon kihatással lesz környezetünkre. 

Persze nem kell megijednünk, és elrohanni a legközelebbi szaküzletbe beszerezni mondjuk a Canon legújabb tükörreflexes gépét, ha gyermekünk meg szeretne tanulni fotózni. Vannak kifejezetten kezdődnek való DSLR gépek, a legjobb, ha cserélhető objektíves vázat veszünk, belépő szintűt, és inkább az objektív(ek)re költünk többet. A legideálisabb persze az lenne, ha gyermekünk először a hagyományos technikákat sajátítaná el, ami sokkal tudatosabb képkomponálást feltételez, és nem mellesleg sokkal olcsóbb, főleg használtan beszerezni egy analóg gépet.

Iskolák a fotózás jegyében

Az iskolai vizuális nevelésben sajnos kevés szó esik a fotográfiáról, de szerencsére egyre több olyan fotós iskola, szakkör létezik, ahol kifejezetten gyerekeknek szóló kurzusok indulnak, a legtöbb – egyelőre – a fővárosban. A Teréz körúton található Photopress például speciális tananyaggal várja a 11-15 éveseket kiscsoportos – legfeljebb 8 fős – foglalkozások keretében. Az iskola sajnos kevés választási lehetőséget kínál, mert az órák csak vasárnap vannak, és feltétele a részvételnek, hogy saját gépet kell vinni magunkkal. A kurzus a technikai alapok elsajátításával kezdődik, a második alkalommal a komponálás világába vezetik be a gyermekeket, akik a harmadik óra alkalmával megismerhetik a stúdiófotózás rejtelmeit, benne a világítás alapjait.

A Fotósképző – amelynek nyári fotós táboráról itt írtunk – már 8 éves kortól egészen 18 éves korig várja a diákokat az V. kerületi és az I. kerületi stúdiójukban. Jó hír, hogy igény esetén tudnak fényképezőgépet biztosítani a résztvevőknek, ráadásul az időbeosztás a szülőkkel történő egyeztetés nyomán alakul ki, a kurzusok pedig folyamatosan indulnak. 

Kifejezetten gyerekeknek szóló tematika nincs, de 14 éves kortól lehet jelentkezni a Károly körúti Tanoda Fotóiskolába. Itt az alap- és kiegészítő foglalkozások mellett workshopokat is tartanak, évente pedig több alkalommal fotós táborokat és fotótúrákat szervez az iskola. A saját gép hiánya a Tanodában sem akadály, bérelhetünk analóg és digitális gépeket, illetve vakukat, ráadásul az oda járók ezt kedvezményesen megkapják. Vitán felül az egyik legjobb budapesti műhely a három évfolyamos Szellemkép Szabadiskola, ahol a jelentkezés feltétele a betöltött 17. év, s ahol olyan elismert szakemberek oktatnak, mint Benkő Imre, Déri Miklós vagy éppen Pályi Zsófia.