„Vívmány és felelősség is a mindennapos testnevelés”

Ritka egyetértés övezte öt évvel ezelőtt a mindennapos testnevelés bevezetését, ám már a fogantatás pillanatában sokan rámutattak az infrastruktúra hiánya jelentette problémákra. Nem kizárt, hogy a tantárgy tartalma felpuhul a jövőben, de a cél ugyanaz marad: megszerettetni a mozgást a diákokkal, hiszen a gyermekkori elhízás továbbra is égető gond hazánkban.

A képen labdákat tartó kisgyerekek láthatók.
 

Kevés, a magyar közoktatást érintő cikk tudott akkora hullámokat vetni az utóbbi időben, mint az Abcúg január végén megjelent írása. Az Örökre megutáltatja a mozgást a testnevelésóra című cikk szerzője azt írta, hogy a magyarországi iskolákban tanuló diákok utálják a tesit, mert folyamatosan megalázzák őket az órán, a tantervi követelmények pedig teljesíthetetlenek. Régóta ugyanazokat a gyakorlatokat, sokszor szadista módszerekkel oktatják, s bár a kerettanterv – amely a mozgást a labdajátékokkal próbálja megszerettetni – ad mozgásteret az iskoláknak, nincs pénz az alternatív sportok tanítására, mint amilyen a vitorlázás vagy a lovaglás. A cikk a budapesti Közgazdasági Politechnikumot hozza fel ellenpéldaként, ahol testnevelésórán nincs osztályozás, és teret adnak a diákok ötleinek is.
    
A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE), a Magyar Rektori Konferencia Sporttudományi Bizottsága és a Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégium közös közleményben fejezték ki tiltakozásukat a cikkben olvasható általánosítások és tárgyi tévedések miatt. Mint írják: „A gyerekek szeretik a testnevelésórát ott, ahol jó a tanító és a tanár, de ezt a közhelyes kijelentést bármely más tantárgyra vonatkozóan is megtehetjük. És fordítva is igaz: nem szeretik a tantárgyat, ha nem jó a pedagógus. Az egész tevékenységháló középpontjában a pedagógus áll, annak személyisége, elszántsága, hivatástudata és szakmai felkészültsége”. Prof. Hamar Pál MTTOE-elnök, a Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettese a TanTrendnek adott nyilatkozatában megismételte a közlemény egyik megállapítását, miszerint már a cikk címe is hibás, mivel a testnevelésóra egy szervezeti keret, amely önmagában nem teheti se jobbá, se rosszabbá az ott folyó munkát.  

Ismertek voltak a hiányosságok, de be kellett vezetni

Az Abcúg cikke nem tesz említést a mindennapos testnevelésről, amelyet öt évvel ezelőtt vezettek be felmenő rendszerben. Az ötlet egyébiránt már egy 1999-es MTTOE-konferencián felmerült, ennek „motorja” az egyesület korábbi elnöke, örökös tiszteletbeli elnöke, a tavaly elhunyt Prof. Istvánfi Csaba volt – tudtuk meg Hamar Páltól. Mint ismert, a 2015/2016-os tanév óta az általános és a középiskola összes évfolyamának heti öt testnevelésórája van, ám két óra kiváltható diáksportköri tevékenységgel, illetve versenyszerű sporttal. 
    
A mindennapos testnevelés bevezetéséről szóló döntéskor az is elhangzott, hogy létesítményfejlesztési program indul, melynek keretében négy régióban, összesen nyolcmilliárd forint értékben írnak ki létesítményfejlesztési pályázatot, ugyanis kiderült, hogy 335 olyan alap- és középfokú tanintézmény van az országban, amely nem rendelkezik sportinfrastruktúrával, s mintegy 400 tornaterem hiányzik összességében. A döntést akkor pártoktól függetlenül az összes képviselő üdvözölte, de többen arra intettek, hogy képzett, motivált testnevelők foglalkozzanak a diákokkal, olyanok, akik megszerettetik a mozgást. 
    
Azt tudni lehetett, hogy az infrastruktúra hiánya jelentette problémák nem fognak máról a holnapra megoldódni. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakorlati akadályokkal szembesültek a bevezetés során, a tanintézmények vezetőinek 58,9 százalék azt mondta, hogy nincs elegendő tornaterem, illetve sportpálya, 30,85 százalék, hogy nincs megfelelő tornafelszerelés, illetve eszköz, míg 12,71 százalékuk azt válaszolta, hogy nincs elegendő pedagógus. Szabó Máté ombudsman, az alapvető jogok biztosa is felhívta a figyelmet arra, hogy a községekben és a kisebb településeken a tornatermek többsége korszerűtlen, elhanyagolt és balesetveszélyes, a tárgyi feltételek pedig hiányosak. 
    
Tornatermekből sajnos még évekig hiány lesz bizonyos településeken, ezt kiküszöbölendő Hamar Pál példaként a grundbirkózást említette, mint olyan sportágat, amelyet azért találtak ki, s alkották ilyenre a szabályait, hogy szőnyeg nélkül is lehessen gyakorolni. Korábban Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a meglevő, ismert hiányosságok ellenére vállalni kellett a mindennapos testnevelés bevezetését. Ezzel lényegében egyetértett Hamar Pál is, aki úgy fogalmazott a TanTrendnek, hogy akkor már a 24. órában voltunk, mert a fiatalok egészségi és edzettségi állapota miatt a döntés elodázhatatlan volt, hozzátéve: nem tudni, hogy erre mikor került volna sor, ha megvárjuk, míg mindenhol rendelkezésre állnak a szükséges feltételek. A mindennapos testnevelés szerinte komoly vívmány, ugyanakkor nagy társadalmi felelősséget is jelent, mivel valós tartalommal kell megtölteni. Hozzátette: a tantárgy kitüntetett helye miatt az egész tantestület figyeli a testnevelésórán folyó nevelői-oktatói munkát az egyes iskolákban.

Küzdelem a gyerekkori elhízás ellen

A szülők többsége annak idején egyetértett a mindennapos testnevelés bevezetésével, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete viszont jogszabályi garanciát kért, hogy ezért ne kérjenek pénzt (uszodabelépők, az órákon tartott sporttanfolyamok költségei, a sportfelszerelések és -eszközök stb.), illetve, hogy ne buktassanak az órákon, csak mert mondjuk egy diák nem tud kötélre mászni. Utóbbi kapcsán Hamar Pál azt mondta, a testnevelésben mindig lesz teljesítményelvárás, s bár elismeri az élményszerzés és a differenciált oktatás fontosságát, kijelentette, a tantárgynak kell, hogy mérhető része is legyen. 
    
2016 decemberében Palkovics László oktatási államtitkár már pedzegette, hogy a tantárgy tartalma esetleg lazulhat, áttekintik a feltételeket, de szerinte szükség van a mindennapos testnevelésre. A szándék továbbra is az, hogy a mozgás öröm legyen. Ez már csak azért is fontos, mert a testnevelésórák – a terhelés helyes arányait megteremtve – fokozzák a tanulók szellemi aktivitását – közölte az MTTOE. Erre a következtetésre jutottak nemrégiben holland kutatók is. Az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című orvosi folyóirat által közölt, 14 eredeti tanulmány felhasználásával elkészült metaelemzés szerint ugyanis a testmozgás javítja az agy és a vér oxigénellátását, ami közrejátszhat a tanulási eredmény javulásában. A mozgás emellett segít a felgyülemlett feszültség levezetésében, javítja a hangulatot, gyorsítja az új idegsejtek kialakulását és növeli a szinapszisok rugalmasságát.  
    
Azt, hogy mennyire a 24. órában vagyunk, arra a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt 2016-ban publikált eredményei is rávilágítottak. A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Cooper Intézet összefogásában kidolgozott program keretében elsőként mérték fel a 2014/2015-ös tanévben több mint 623 ezer diák fittségi állapotát, az eredmény pedig lesújtó volt. Az interneten is böngészhető publikáció legfőbb megállapítása, hogy a magyar diákok negyede túlsúlyos vagy elhízott és az állóképességi szintjük lehangoló. Ez lényegében egybecseng az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikáival, amelyekből kiderül, hogy a 6-9 év közötti gyermekek közül minden harmadik elhízott vagy túlsúlyos, a 11 éves fiúk 11-33 százaléka elhízott, a lányoknál ez az arány 9-22 százalék. Az MDSZ egyúttal kiállt a mindennapos testnevelés mellett, valamint a szabadidős mozgásnépszerűsítés és az egészséges iskolai táplálkozás fontosságát hangsúlyozta.