Víz, víz, tiszta víz…

Bár joggal bízhatunk abban, hogy az év legmelegebb időszakának lassanként vége szakad, a most következő iskolaidőben sem feledkezhetünk meg a vízivás fontosságáról. Miért is?

alt


„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy” – olvasható Antoine de Saint-Exupéry egyik írásában. S ha jobban belegondolunk, legismertebb művében A kis herceg sivatagi „jeleneteiben” is kulcskérdés a víz, a kút keresése. Azonban – természetszerűen – nemcsak ilyen szélsőséges körülmények között van szükségünk a megfelelő mennyiségű ivóvízre…

Éhezni vagy szomjazni?

Sokak számára nem ismeretlen tény, hogy a szomjazással szemben sokkal kisebb a tűrőképességünk, mint az éhezéssel. Összehasonlításként: éhezni – a körülmények függvényében – akár több héten keresztül is képesek vagyunk, míg a szomjazás néhány napon belül halálhoz vezet. Akkor, amikor a szervezetünk víztartalmának 15-20%-át elveszíti. (Hogy a számoknál maradjunk: az emberi szervezet mintegy 50-60 %-át víz teszi ki!) Természetesen nem érdemes azonnal a legrosszabb lehetőséget felvázolni, de a fenti példa is azt igazolja, hogy a folyadékfogyasztás életfeltételünk és fontos odafigyelni rá. 

A fentiek ismeretében nem kell csodálkoznunk azon, hogy a víznek rendkívül sokrétű szerepe van az élő szervezetben: oldószere a sejtekben és a sejten kívüli anyagok többségének, biztosítja a tápanyagok és az oldott anyagok szállítását. Többek között a víz hőkapacitása teszi lehetővé azt, hogy a szervezetben lezajló és hőtermeléssel járó folyamatok nem emelik fel jelentősen a testhőmérsékletet.

Mi történik víziváskor?

Szervezetünk vízszükségletét részint a megivott, illetve a táplálékkal felvett víz, részint a tápanyagok elégetésekor keletkező, úgynevezett oxidációs víz fedezi. Egy nap (24 óra) alatt a táplálékkal és ivással összesen 2000-2500 cm3 vizet juttatunk szervezetünkbe, az általunk felvett oxidációs víz mennyisége pedig átlagosan 200-300 cm3. A napi vízbevitelbe tehát – amint az a fentiekből is kiderült – nem csupán a különféle folyadékok, hanem a lédús zöldségek, gyümölcsök és a folyadékban gazdag ételek (így elsősorban a levesek) víztartalmát is bele kell számítani. Optimális esetben a vízfogyasztás 70-80 %-a folyadékokból (elsősorban vízből), 20-30 %-a élelmiszerekből származik.

Folyadékpótlásra és a szomjúságérzet csillapítására egyértelműen a tiszta vizet tartják a legjobbnak a szakértők. Nem tartják szerencsésnek a koffein- illetve alkoholtartalmú italok nagy mennyiségű fogyasztását sem, káros élettani hatásaik miatt. Nem tartják szerencsésnek a cukrozott üdítőitalok fogyasztását sem, mivel ezek magas energiatartalmuk révén növelik az elhízás kialakulásának kockázatát. 

A felszívódott folyadék a vérárammal először a májba kerül, majd szétáramlik az egész szervezetben. Legnagyobb része átmenetileg a májban, az izomzatban, a bőr alatti kötőszövetben tárolódik, eközben a benne oldott anyagokat eljuttatja a szervekbe és szövetekbe, illetve felveszi és továbbszállítja az anyagcseretermékeket. Az elfogyasztott víz (vagy más folyadék) ilyenformán tehát bejárja az egész szervezetet.

Mennyit igyunk?

Az EFSA (European Food Safety Authority) ajánlása részletesen, életkori és nemek szerinti bontásban is közli a naponta szükséges víz mennyiségét, amelyet a következő táblázat is szemléltet: 

alt

Miért igyunk – még?

Arra a kérdésre tehát, hogy miért igyunk vizet, a fentiekben már lényegre törő választ adtunk: mert ez életben maradásunk záloga. Ebből adódóan nem valószínű, hogy valaki eleve állást foglalna ellene. Tény azonban, hogy sokan hajlamosak – zaklatott életritmusuk, vagy éppenséggel nagy odafigyelést igénylő elfoglaltságaik miatt – megfeledkezni róla. Holott a vízivásnak számos további, „kézzelfogható” haszna is van, amelyek megkönnyítik a napi feladatok elvégzését – felnőttnek, gyereknek egyaránt. 

Ezek közé tartozik a vízivás stresszoldó hatása is. Mivel agyunk mintegy 80%-a vízből áll, ezért a dehidratáció, vagyis a szükségesnél alacsonyabb folyadékszint egyfajta stresszhatást kelt benne. Ezzel szemben a vízivás segíti az elektromos és kémiai reakciók lefolyását mind az agyban, mind pedig az idegrendszerben – ennek következtében hatékonyabban tudjuk tárolni és „lehívni” az információkat, javul a koncentrációnk és magasabb lesz az energiaszintünk is. A vízivás tehát bizonyos esetekben a fáradtság leküzdésére is hatásos lehet. (Ugyanakkor természetesen nem helyettesíti a szükséges pihenést, regenerálódást!)

A vízivás segít megelőzni az izomgörcsöket is – emellett segíti az ízületek megfelelő működését is, mivel fokozza a bennük lévő folyadék termelődését. Ezért lehetséges, hogy ha megfelelően hidratált a szervezetünk, intenzívebben és hosszabban tudunk edzeni – fáradtságérzet nélkül.