XIX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia – második nap

Hajdúszoboszlóról jelentkezik a TanTrend, a plenáris előadásokat követjük. Cikkünk folyamatosan frissül beszámolókkal, képekkel.

A fejlesztő nevelés-oktatásról

alt


Giflo H. Péter, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) ügyvezetője Kórkép vagy jövőkép? Fejlesztő nevelés-oktatás, avagy iskola a határon címmel tartott előadást, melyben bemutatta az FSZK munkáját, tevékenységét. Elmondta, hogy a fejlesztő nevelés-oktatás a munkájuk központi eleme. Egy sajátos nevelésű igényű  kislány esetén keresztül mutatta be, hogy pedagógiai fejlesztő nevelés-oktatás hogyan tud segítséget nyújtani a halmozottan sérült gyermekeknek.

alt


Az előadás második felében Győri Zsófia, a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolájának igazgatója a bemutatta a halmozottan fogyatékos tanulókkal való foglalkozás lehetőségeit és gyakorlatait. A hallgatóság képet kaphatott arról, hogy milyen elkötelezett munka folyik az iskolájukban, valamint az előadó az útról is beszámolt, mely az ilyen problémákkal küzdő diákok tankötelezettségéig vezetett. Arról is beszélt és konkrét példákkal illusztrálta, hogy a digitális eszközök hogyan segítik őket mindennapjaikban.

„A szakképzés célja a minőségi munkaerő újratermelése”

alt

 

Pölöskei Gáborné a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárság szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára A szakképzés és a felnőttképzés lehetőségei, fejlesztési irányai címmel tartott előadást. Előadásában hangsúlyozta a szakképzés fontosságát, mely egy olyan eszköz lehet a kezünkben, mely minőségi foglalkoztatáshoz vezet. Elmondta azt is, hogy a második ingyenes szakképzés egy lehetőség arra, hogy aki szakmát, foglalkozást szeretne váltani, az is könnyebben megtehesse ezt, mint korábban. Vázolta a szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola különbségét, és elemezte a különböző intézményekbe jelentkezettek számát. Kiemelte, hogy a szakképzés presztízse alacsony Magyarországon, a két kezi munka nem veszi fel a versenyt a fejekben a gimnáziumi képzéssel. Felmérésük alapján ismertette a cégek, munkáltatók által elvárt, fontos készségeket, és feltette a kérdést, hogy a frontális oktatás vajon fejleszti-e az olyan kompetenciákat, mint a probléma megoldás, az együttműködés, vagy az alkalmazkodó készség. Végül a mellék-szakképzés érettségiről való leválasztásáról és a szakgimnáziumi tananyagtartalom felépítéséről, lehetséges módosításairól beszélt.

„Paradigmaváltásra van szükség”

Dr. Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárság felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára Versenyképes felsőoktatás, pedagógusképzés – megfelelés a XXI. század kihívásainak és a köznevelés fejlesztési igényeinek címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemi oktatóknak „le kell jönniük az elefántcsont toronyból”, hogy a tanulókat fel tudják készíteni arra, ami majd a munkaerőpiacon várja őket, paradigmaváltásra van szükség az oktatói gyakorlatot tekintve.

alt


A pedagógusképzésről elmondta, hogy mindennek ez az alapja, mert legyen szó bármilyen közoktatási intézményről, ott pedagógusok fogják tanítani a gyerekeket. Azt, hogy milyen lesz az egyetemeknek a hallgatói utánpótlása, az fogja eldönteni, hogy a diákok milyen képzést kapnak a középiskolákban, mint ahogy ez igaz a középiskolákra is abban az értelemben, hogy ők pedig az általános iskolákból nyerik a gyerekanyagot. Nem igaz az, hogy csak mérnököket szeretne képezni az állam – mondta el a helyettes államtitkár, korábban gyakran felmerülő újságírói kérdésekre reagálva. Beszélt a bolognai rendszer tévedéseiről, és az osztatlan tanárképzés 2013-as bevezetését jó iránynak nevezte. Sajnos még mindig kevés a pedagógus és van hiány, de egy növekedés már megfigyelhető a tanárképzésre jelentkezők számában, ami bizakodásra adhat okot – fejtette ki előadását befejezve.

Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés

Sipos Imre, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, a pedagógusképzés, a pedagógus-továbbképzés és a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos A pedagógusok szakmai támogatása, a pedagógus-továbbképzés megújítási lehetőségei címmel tartott előadást. Vázolta a köznevelési intézmények terét és környezetét, a pedagógusok szerepét, az intézmények és a pedagógusok igényeit és a támogatási lehetőségeket.

alt


A tanulmányi eredményességet befolyásoló tényezőket sorolva a családi háttér mellett kiemelte a tanári munkát. Számos hazai és nemzetközi kutatás eredményeire támaszkodva fejtette ki, hogy milyen irányokba érdemes elvinni a hazai pedagógusképzést és pedagógus-továbbképzést. Előadásában röviden bemutatta az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének a tevékenységét, beszélt az Nemzeti Köznevelési Portál oktatást támogató szerepéről, és a TanTrendet is megemlítette.

Szülők nélkül nem megy a gyerekek felzárkóztatása

Langerné Victor Katalin az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára A támogató családi háttér szükségessége a felzárkózáshoz, az esélyteremtési rendszer sikerességéhez című előadásában beszámolt róla, hogy a kormány 2011-ben alkotta meg a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáját. Ennek az egyik kihívása, hogy nem lehet csupán az óvodás, iskolás gyermekeket megcélozni, mivel a szülők bevonása és aktív részvétele nélkül tartós eredményt ezen a területen nem lehet elérni. A család támogatása nélkül a gyermekek tanulmányi sikerei nehezen megvalósíthatók, nagyon fontos, hogy a szülők segítséget kapjanak a pozitív jövőkép kialakításában és annak fenntartásában. A rendszert úgy kell felépíteni, hogy a születéstől egészen az egyetemig a szülők és a gyermekek egyaránt megkapják a támogatást. Langerné Victor Katalin hangsúlyozta, hogy kezdetben a szülők szocializációja az egyik fő fejlesztési pont. Kiemelte még az esélyteremtő intézményfejlesztés fontosságát, hiszen az óvodák, iskolák, kollégiumok fel legyenek készülve mind a szülők, mind a gyerekek folyamatos támogatására. A Tanoda programokat fontosságát sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen a tanodák olyan gyermekjóléti szolgáltatást nyújtanak az iskolai életen túl, mely a gyerekek tanulmányi esélyeit felerősíthetik.

Magyarország igazi erőforrása a tehetség

Kisgyőri Roland az EMMI Család- és ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Esélyteremtési Főosztályának a vezetője a Nemzeti Tehetség Program aktualitásairól számolt be. A tehetségek felfedezésében, felkarolásában és fejlesztésében érdekelt a pedagógustársadalom, a civil szervezetek, a család és természetesen a kormányzat is. A Nemzeti Tehetség Program hosszú távú, 20 évre szóló stratégiát is jelent. Hangsúlyozta, hogy Magyarország igazi erőforrása a tehetség. A jelenlegi forrásokkal évente körülbelül 350 ezer diákot tud évente támogatni a Program. Kisgyőri beszámolt az egyik új innovációjukról, a 2015-ben bevezetésre került kiemelten tehetséges fiatalok ösztöndíjról, mely támogatásra négy kategóriában lehet minden évben pályázni. Kiemelte, hogy 2017-től fontos cél az is, hogy a nemek egyenlő eséllyel vehessenek részt a Programban, tehát olyan tudományterületeken, ahol a lányok alulreprezentáltak, nagyobb esélyük, lehetőségük legyen a tehetségük kibontakoztatására.

A közeljövőben gyermekeinknek el kell már magyarázni, hogy mi az a készpénz, vagy mi az a kuplung

Wolfné Dr. Borsi Julianna a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Módszertani Központ projektvezetője A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ szerepe a digitális oktatás előterjesztésében című előadásában említett egy Amerikai Egyesült Államokban elvégzett kutatást, mely azt bizonyítja, hogy a digitális tanulás a diákok esetében minden különösebb támogatás nélkül megtörténik, hiszen a kaliforniai felmérés szerint 10-ből 8 diák okostelefonon keres segítséget ösztönösen a tanuláshoz. Wolfné beszélt az exponenciális technológiákról, melyek eredményeképpen a közeljövőben valószínűleg olyan tárgyi környezetben élünk, ahol gyerekeinknek már külön el kell magyarázni, hogy mi az a készpénz, vagy mi az a kuplung. A hellyel-közel megjósolható, felforgatónak is nevezhető változások miatt egyre nagyobb jelentősége van a digitális átállásnak. A DPMK alapfeladata Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának a zökkenőmentes megvalósításának a támogatása.

Kapcsolódó tartalmak

Elkezdődött a XIX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia

1999 óta minden év őszén találkoznak az ágazat irányítói, a köznevelési szakértők, szaktanácsadók, intézményfenntartók, felsőoktatási szakemberek, intézményvezetők, pedagógusok Hajdúszoboszlón, egy országos szakmai konferencián. Idén a TanTrend is megjelenik a konferencián, szekcióelőadással és kiállítással.