A XIX. Országos Közoktatási Szakmai Konferencia zárónapjának az eseményei

A Hajdúszoboszlón megrendezett konferencia harmadik napja a szekcióvezetők rövid összefoglalóival indult, melyekben a saját szekciójuk előző napi munkáját foglalták össze, majd folytatódtak a plenáris ülések.

Valaczka András az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tartalomfejlesztési igazgatója azzal a kérdéssel vezette fel a Kultúraértelmezések párbeszéde a tankönyvekben és a tanórán című előadását, hogy miért kell megőrizni a sokszínűséget, illetve hogyan őrizzük meg. Példaként hozta az Újgenerációs tankönyvek esetében azt a problémát, hogy egységes legyen-e a borító és a belív, amit a tankönyvek fejlesztői azzal a kompromisszummal oldottak meg, hogy a borítók uniformizáltak lettek, a könyvek belívei viszont nem. A központosítás előnye, hogy az üzleti szférában nincsen képviselve minden diák érdeke, a verseny nem biztos, hogy tekintettel lenne például a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókra. A központosított tartalomfejlesztés kihívása, hogyan lehet megőrizni a sokszínűséget, erre megoldás lehet, hogy a tankönyv fejlesztői különböző gondolkodású, nézőpontú emberek, illetve hogy a kívülről jövő, magánkezdeményezések is beépülhetnek a fejlesztésbe. 

Dr. Jávor Balázs az Új Nemzedék Központ tehetségfejlesztési igazgatója Az Új Nemzedék Központ ifjúsági és tehetség témában zajló fejlesztései című előadásában beszámolt arról, hogy 2000 és 2016 között a legnagyobb változást a fiatalok életében az otthoni számítógéphasználat és internethozzáférés arányának a növekedése jelenti, egyre többen birtokolnak a legifjabb korosztályokban IKT eszközöket (mobiltelefon, táblagép, személyi számítógép). Növekszik azon fiatalok száma is, akik non-stop online elérhetőséggel rendelkeznek. Ezeket a változásokat a tehetséggondozás területén nem hagyhatjuk figyelmen kívül, állapította meg Dr. Jávor Balázs. Az ÚNK projektjeinek az elsődleges célcsoportja a tehetséges fiatalok, de ugyanígy fontos a pedagógusokat is megcélozni, hiszen a tehetséggondozást közvetlenül leginkább ők végzik. Az ÚNK fejlesztésében a tehetségek felismerésének megkönnyítésére jelenleg is fejlesztenek egy online tehetségszűrő és -azonosító rendszert. Beszámolt Jávor a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek támogatásának fontosságáról, hiszen ezek területi alapú kiválasztással egyenlő hozzáférést biztosítanak a fiataloknak, ezért megakadályozhatják számos esetben a tehetségvesztést. 

Hajnal Gabriella a Klebersberg Központ szakmai elnökhelyettese a Fejlesztések a köznevelési intézményekben az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, „Digitális kompetencia fejlesztése” című kiemelt projekt tükrében című előadásában beszámolt a Klebersberg Központ tavalyi átalakulásnak előnyeiről. A Klebersberg Központ középirányító lett, az 59 Tankerületi Központhoz került az operatív irányítás és a gazdálkodás. Ennek a modellnek az egyik legfőbb erénye, hogy kiterjedt partnerségi hálózatot foghat össze. Kiemelte annak fontosságát, hogy a költségvetési tervezésbe az intézményvezetőket be kell vonni. Az EFOP projekteknél a Kréta rendszer megvalósítása, tanév eleji adatszolgáltatásai áll kiemelt prioritásként. Fontos, hogy ennek keretében az e-napló és az elektronikus ellenőrző teljes biztonságban használható legyen. A pedagógusok a KRÉTA rendszer használatát 30 órás e-learning továbbképzéssel elsajátíthatják, ez jelentősen megkönnyíti a tanárok alkalmazkodását az új fejlesztéshez. A digitális kompetencia fejlesztése projekt során a pedagógusok IKT továbbképzésen vehetnek részt, illetve IKT eszközökhöz juthatnak, illetve 24 ezer táblagépet a diákok részére is kiosztanak.  

Magyar Zita a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese A Nemzeti Szakképzési Hivatal a szakképzés fejlesztéséért című előadásában beszélt a Hivatal szakképzési centrumok tekintetében betöltött középirányító szerepéről. A Hivatalnak a pályaorientáció területén egy összekötő, módszertani hálózatos központként van szerepe, cél, hogy a szakképzésekbe minél több tanulót vonzzanak be, és csökkentsék a lemorzsolódást. Az NSZFH koordinációs szinten összeköti a stratégiaalkotást az intézményekkel. A szakmai tankönyvfejlesztéseken túl a Hivatalnak szerepe van a szakérettségi meghatározásban, módszertani fejlesztésben is. Megemlítette a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ami a hiány-szakképesítések körében támogatja a diákokat és ennek a forrásait az NSZFH kezeli.   

Dr. Gloviczki Zoltán az Oktatási Hivatal elnöke az Oktatási Hivatal pedagógusokat segítő tevékenységéről adott elő. Kiemelte, hogy az OH talán elsődlegesen információkat tud szolgáltatni az oktatási intézmények, pedagógusok felé, mégpedig olyan formában, hogy a Hivatal adatokat gyűjt, azokat elemzi és az információt ezekből kikövetkezteti. Az elektronikus közigazgatás az érettségi és felvételi esetén a bürokráciát csökkenti. Fontos, hogy az oktatási személyi nyilvántartás egységes, nyomon követhető rendszer legyen. Gloviczki beszélt a felvi.hu-ról, ami a pedagógusokat és a diákokat is támogatja a pályaorientációban önismereti tesztektől kezdve pályák leírásáig. Az Oktatási Hivatal szakmai tanácsadóként is működik, ez a terület szorosan összefügg a tanfelügyelettel és a minősítéssel.