XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia – 2. nap

Az első nap sikere után folytatódnak az előadások. Digitalizáció, oktatásfejlesztés, tehetséggondozás, digitális jólét, okoskönyvek – és még sok minden más. Cikkünk folyamatosan frissül, a konferencia első napjáról itt olvashatnak. (Fotók: Kakuk Dániel)

alt


Both Vilmos, a Digitális Jólét Program állandó szakértője „Milyen elvárásokat támaszt a digitális gazdaság az oktatási rendszerrel szemben? Digitális munkaerőpiac, Ipar 4.0, Mesterséges Intelligencia, 5G.” címmel tartotta a nap első plenáris előadását. A digitalizáció a gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó jelenség, ezért Magyarországnak fel kell készülnie rá. A Digitális Jólét Programnak (DIP) ez a missziója, hogy minden magyar polgár a digitalizáció nyertesévé válhasson. Fontos az emberek digitális kompetenciájának növelése, melyhez rendelkezésre kell, hogy álljon az infrastruktúra is. Cél, hogy a nemzetgazdaság az EU 10 legfejlettebb tagállama közé kerüljön, a digitális fejlesztések, szolgáltatások, kompetencianövelő programok hatására. Elmondta, hogy az is fontos, hogy a digitális eszközök és szolgáltatások terjedését ne akadályozzák se infrastrukturális, se anyagi okok. A jövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatról elmondta, hogy rendkívül kicsi lesz az adatátvitel késleltetési ideje, ezért ki fogja tudni szolgálni az ipari igényeket több területen is.  
 
Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője „A teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása – projektek helyett egységes szabályozás!” címmel tartott előadást. Azzal kezdte, hogy annyiban mindenképpen rendhagyó lesz az előadása, hogy az a pénzügyminisztériumnak szól, nem konkrétan a pedagógusoknak. Minden mai tanuló a 21. században született, míg a tanáriak a 20. században. A diákokat úgy kell felkészíteni, hogy megállják a helyüket a robotokkal szemben. Elmondta, hogy azokra a területekre kell helyezni a hangsúlyt, amelyekben az emberek jobbak, mint a robotok, mint például kíváncsiság, a kreativitás, a komplex problémamegoldás, a csoportmunka. Beszélt a pedagógus szerepének változásáról, és a digitális átállás, szemléletváltás dimenzióiról. Nagyon széles körű digitális megoldások állnak rendelkezésre, és rengeteg tanulást támogató eszköz jelent meg. Nem az a lényeg, hogy ezentúl mindent ezeken keresztül kellene tanítani, hanem az, hogy ahol többletet ad hozzá, ott használják az alkalmazásokat. A Pénzügyminisztériumnak címezve felhívta a figyelmet arra, hogy rendszergazdákra, digitális pedagógiai asszisztensekre nagy szükség van, a személyi feltételek mellett nem is beszélve a tantermi, diák és pedagógusi eszközrendszerről. „Elég volt a projektekből” – jelentette ki a divízióvezető. Úgy gondolja, nem lehet fenntartani EU-s projektekre támaszkodva a digitális átállást, ezért a költségvetésben kellene biztosítani a digitalizációval foglalkozó intézményeknél a szükséges forrásokat. A digitális eszközök folyamatosan elavulnak, amortizálódnak, a kifutó pályázati források pedig nem tudják fenntartani őket. „A digitális pedagógia nem digitális eszközökre épülő pedagógia, hanem a digitális életre felkészítő pedagógia” – tette hozzá.

Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Oktatásfejlesztési Observatory Központ központvezetője, egyetemi docens „Az oktatásfejlesztés nemzetközi tendenciái” címmel tartott előadást. Leginkább a tanulót helyezik középpontba a nemzetközi példák, valamint a tanulási folyamatra koncentrálnak. Azt kellene elérni, hogy a gyerek szeressen tanulni, képes legyen tanulni, és ezt a munkája során is kamatoztathassa. Jelenleg egy olyan fejlődési időszakban van a munkaerőpiac, ahol a minőségi szemlélet kerül előtérbe, ahol a vállalatoknál egyre inkább megjelenik az innováció.  „A tanulás váljon életstílussá” – emelte ki a központvezető, „ezért az oktatást egészen kisgyerekkortól kezdve, a nyugdíjas korig biztosítani kell mindenki számára” – tette hozzá. Kifejezetten a tehetséges munkaerő az, amiért a harc folyik a világon, ezért a tehetségvonzó-képessége egy régiónak a legfontosabbak közé tartozik versenyképességi szempontból. Az oktatási rendszerek a versenyképesség legfontosabb színterévé emelkedtek. A gyerekek nem csak az iskolában tanulnak, sőt az iskola önmagában mint oktatási környezet, nem képes felkészíteni a gyerekeket a társadalmi normákra, életre, ha a digitális világ nyújtotta virtuális térben nem tud hatékonyan kooperálni a tanulóval. Végül elmondta, hogy nem csak a munkaerőpiacon, de az oktatási szektorban is tehetséghiány van, az oktatás munkaerőpiacán.
 

Dr. Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára „Segítségnyújtás a tehetséggondozáshoz” címmel tartott előadást. Bemutatta a Nemzeti Tehetség Programot, beszámolt az eredményekről és a felhasznált pénzösszegekről. A megvalósult pályázatokkal több százezer tehetséges fiatal fejlődését segítik évről évre. „Éljen bárhol egy magyar fiatal a Kárpát-medencében, találja meg azt a helyet, ahol a tehetségét ki tudja bontakoztatni.” – mondta a helyettes államtitkár. Meg kell keresni azokat a területeket, ahol a robotok soha nem lesznek a fiatalok versenytársai – zárta gondolatait az előtte szólókra reagálva.

Sipos Imre, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója „Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fejlesztései” címmel tartott előadást. A tanulás támogató teréről, tankönyvfejlesztésről, digitális fejlesztésről szólva elmondta, hogy véleménye szerint szükség lenne egy Nemzeti Pedagógus Intézetre, ahol összefogva történnének a tankönyvekhez kapcsolódó fejlesztések, pedagógus továbbképzések, szabályozók készítése. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tevékenységeiről elmondta, hogy lezajlott az Újgenerációs tankönyvek átdolgozása, jelenleg 1365 tankönyvet szerepeltet az intézet a tankönyvjegyzéken. Ismertette a tankönyvfejlesztés szakmai koncepcióját, és azt is, hogy a fejlesztést egy átfogó kutatás előzte meg. Az SNI-s tankönyvek fejlesztésének fontosságát is hangsúlyozta, valamint a nemzetiségi tankönyvfejlesztésről elmondta, hogy az intézet igyekszik lefedni a teljes palettát. Beszámolt az okostankönyvek fejlesztéséről, a Nemzeti Köznevelési Portál működtetéséről, az OFI folyóiratairól és a TanTrendről oktatási portálról is.