XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia – 3. nap

A hajdúszoboszlói konferencia harmadik, záró napján tovább folytatódtak a szakmai előadások. Szöveg: Indri Dániel, Hegedűs Mihály. Fotó: Kakuk Dániel, Nagy-Király Vivien.

alt


A plenáris előadás első előadójaként Jávor Balázs, az Új Nemzedék Központ tehetségfejlesztési igazgatója a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) létrehozásának fontosságát hangsúlyozta, melynek keretében olyan kiemelkedő tehetséggondozással foglalkozó mintaintézményeket igyekeznek felkutatni, amelyek innovációs multiplikátorokként működhetnek és nyitottak saját tapasztalataik megosztására és más tapasztalatok implementálására is. A kiválasztási folyamat többfordulós volt, idén már 39 intézménnyel büszkélkedhetnek. A Műhelyek eddig összesen 63 műhelymunkát szerveztek, ezáltal 699 pedagógust és 174 egyéni mentorált tanulót értek el, illetve több mint 3000 diák vett részt különféle tehetségsegítő programokon. A projektből IT-eszközöket, így például oktatási robotokat is sikerült beszerezni. „A pedagógusok elkötelezett munkája nélkül a program sem tudna működni, így nagyon fontos, hogy elismerjük őket a Bonis Bona-díj adományozásával” – mondta el Jávor Balázs. A projekt keretében adaptív mérőeszközök fejlesztése, online tesztek és értékelési kérdőívek kidolgozása is megtörtént, melyeket követően két pilot programot is szerveztek több iskolában, a tapasztalatok alapján pedig felkészítő képzéseket tartottak. „2017-ben nagymintás, reprezentatív felmérést végeztünk, ezt most dolgozzuk fel, az eredmények hamarosan elérhetőek lesznek, de december 10-én, a Tehetségbarát Iskola Tudományos Konferencián is bemutatjuk” – zárta előadását az igazgató.

Péterfi Rita, olvasásszociológus, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) főigazgatója előadása elején arra a kérdésre kereste a válasz, hogy miért is fontos az olvasás. Egy kutatás szerint az olvasó embernek más és más meghatározó, mint a nem olvasónak. Ezek a tolerancia, a kreativitás és a harmonikus személyiség. A  2017-es felmérésből kiderült az is, hogy a nők többet olvasnak, ami az OPKM beiratkozott tagjainak eloszlásából is látszik (70% nő, 30% férfi).  Az intenzív olvasói réteg – vagyis akik legalább havi egy könyvet elolvasnak – száma mélypontra süllyedt, de sajnos a könyvtárlátogatási szokásainkban is van még hova fejlődnünk, hiszen Dániában a lakosság 90%-a jár könyvtárba, nálunk ezzel szemben ez az arány mindössze 10%. A családi könyvtárak nagyságára vonatkozó másik vizsgálat szerint összefüggés van az otthoni könyvek száma és a gyermek iskolai előmenetele között, így nagyon fontos a rendszeres könyvajándék nemcsak otthon, de az iskolában is. Létfontosságú, hogy az iskolai könyvtárak állománya mindig legyen aktuális, legyenek kortárs könyvek, friss folyóiratok, hangoskönyvek és minőségi képregény is. Erre az olvasásszociológus szerint legalább éves szinten félmillió forintot kellene költenie az iskoláknak. Az olvasásfejlesztésnek – a kodályi elveknek megfelelően – már a gyermek születése előtt, a szülő felkészítésével meg kell kezdődnie, de ugyanilyen fontos a mesélés és könyvtári programokon való részvétel. Több könyvtár felújítására is láthattunk ösztönző példát, melyek során elengedhetetlen az akadálymentesítés.

Módszertani szemléletváltás a köznevelésben címmel tartott előadást Dr. Révész László, az Eszterházy Károly Egyetem Komplex Alapprogramjának (KAP) szakmai vezetője. Hangsúlyozta, milyen meghatározó szerepük van a pedagógusoknak a gyermek felkészítésében, az utóbbi időben azonban nehezebb dolguk van, hiszen a diákok zsebében már ott lapul a tudás – okoseszközök formájában. A program indulása előtt gyerekeket kérdeztek meg arról, hogy milyen iskolát szeretnének. Ezeket is figyelembe véve alakították ki a program koncepcióját, mely egységes rendszerben ötvözi a differenciált fejlesztést támogató módszereket, különös hangsúlyt fordítva az alapvető képességekre, készségekre. A KAP eredő célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása. A Nat tervezet alapelvei és a KAP alapelvek szerencsére jelentősen egybecsengenek, melyet öt alprogramon keresztül igyekeznek megvalósítani. Ezek a digitális tudás, a logikai gondolkodás, a testmozgás, a konstruktív életvezetés és a művészettel nevelés fejlesztése. Ennek érdekében akkreditált pedagógus-továbbképzéseket szerveznek, a képzések már elkezdődtek, azokra folyamatosan lehet jelentkezni. Ugyanilyen fontossággal bírnak a kiadott segédanyagok, tanmenet-illusztrációk, melyek elektronikusan is elérhetőek egy digitális tudástárban. Szakmai Támogatórendszer keretében, hospitáló munka jelleggel felkészült szakemberek keresik fel az iskolákat, segítve a pedagógusok munkáját. A mostani bevezetés szakaszában a tankerületvezetőket és intézményvezetőket keresik meg, ennek folyományaként jelenleg már 65 iskolában próbálják ki a programot, mely jövő ősszel élesedik, azonban addig is folyamatosan nyomon követik és értékelik a tapasztalatokat.

„Diagnosztikus értékelés és differenciált fejlesztés: új eredmények és perspektívák” címmel Prof. Dr. Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet egyetemi tanára tartott előadást. A diákok gondolkodási folyamatait digitális eszközökkel monitorozva egy diagnosztikus, tudományosan megalapozott rendszert építenek, az eDia online diagnosztikus rendszert, melyet a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja fejleszt. Röviden ismertette a diagnosztikus értékelés tartalmi kereteit. „A tudásnak három dimenziója van: gondolkodás, alkalmazás és tantervi tudás, melyekre külön mérést fejlesztettünk ki” – monda el a mérésekről, melyek segítik a pedagógusokat olyan eredményekkel és adatokkal, melyeket adott esetben nem tudnak a pedagógusok a tanórákon „megmérni”. A rendszer folyamatosan fejlődik, új funkciókkal bővül, új feladatokkal és viszonyítási adatokkal, vizualizációval egészül ki. Fontos a pedagógusok továbbképzése azon a területen, hogy miként tudják értelmezni a mérési adatokat, és az összes körülmény figyelembe vételével hogyan tudják a tanítási-tanulási folyamatot javítani. A hátrányos helyzetű iskolákat kiemelten támogatják speciális igényeiknek megfelelően, és szintén cél a diagnosztikus értékelés kiterjesztése az óvodai nevelés, az óvoda-iskola átmenet, és a sikeres iskolakezdés támogatására.

Dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa „Az együttműködés iskolája” címmel tartotta a konferencia záró plenáris előadását. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem is gondolnánk, milyen rendkívül sok olyan területen dolgozó szakember van, akik gyerekekkel foglalkoznak, és ami közös bennük, hogy mindenkinek fontos az iskola, fontos az oktatás. „Meg kell keresni azokat az ügyeket, amelyekben együttműködéssel eredményeket lehet elérni” – mondta. Fontos a családok összetartása, a civilek összetartása, az iskolai közösség és a szülői közösség összetartása, egymás segítése. „Legyen minden iskola kutatóhely” – vélekedett a biztos, majd elmondta, hogy az adatokra alapozott politikának az egyik legfontosabb elvnek kellene lennie az oktatásban, az oktatásirányításban. Társadalmi vitát kellene folytatni arról, hogy milyen magyarokat szeretnénk 50 év múlva, melynek melléktermékeként megtudhatnánk azt is, hogy ehhez milyen oktatást szeretnénk a következő 10, 20, vagy 30 esztendőben.