A XXI. Országos Közoktatási Szakértő Konferencia harmadik napja

A harmadik nap plenáris előadásairól jelentkezünk Hajdúszoboszlóról, többek között a 21. századi tanárra, a mesterséges intelligenciára és a digitális megoldásokra fókuszálva.

alt

 

Dr. Révész László, a Komplex Alapprogram szakmai vezetője elsőként helyzetképet adott a jelenlegi oktatási kihívásokról és a pedagógusok megváltozott igényeiről. A program célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, továbbá az iskolai tanórák élményszerűvé tétele. A Komplex Alapprogram felépítését ismertetve a szakmai vezető részletesen beszélt a program képzéseiről, a Szakmai Támogatórendszerről és a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) tanulási-tanítási stratégiáról is, melynek célja a státuszkezelés. Mint elmondta, a bevezetés évében végzett felmérésekből az látszik, hogy a tanulók aktívabbak és motiváltabbak, a tanulási attitűd pedig – a szokásos csökkenő tendenciával ellentétben – stagnál.

alt


Gábor Béla, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet EFOP-3.2.2 projektjének szakmai vezetője Tanítás és tanulás a digitális térben – az EFOP-3.2.2 fejlesztései címmel adott elő. Bemutatta a megújult Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztéseit, valamint ismertette a (jelenleg még ugyan nem publikus) okostankönyvek felépítését, előnyeit és fejlesztésének legfontosabb lépéseit. Az okostankönyvekbe beépített okosfeladatok előnyeiről elmondta, hogy adaptívak, összetett értékelést tartalmaznak, élményeken keresztül vezetik és tanítják a feladatot megoldó gyerekeket, és többek között differenciálásra is alkalmasak. Jelenleg 24 különböző feladatmotort fejlesztettek az okosfeladatokhoz, ami egyedülállóan nagy szám ezen a téren. Végül a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek számára fejlesztett okostankönyveket, digitális feladatokat ismertette.

alt


Jávor Balázs, a Nemzeti Tehetség Központ stratégiai igazgatója konkrét eredményekkel érkezett Hajdúszoboszlóra. A Tehetségek Magyarországa Programot immáron az Új Nemzedék Központból kivált Nemzeti Tehetség Központ koordinálja. A szervezet nemzetközi tehetségkonferenciákat szervez, valamint rendszeresen átadják a Bonis Bona díjat, ezen kívül online képességteszteket is fejlesztenek. Negyedik éve létezik a Központ által működtetett Londoni Tehetségközpont, mely az Egyesült Királyságban tanuló vagy kutató fiataloknak segít abban, hogy bekapcsolódhassanak ottani kutatásokba. Ennek keretében rendezvényeken mutatkozhatnak be a tehetségek, a Future Hungary rendezvényein pedig magyar vállalatok mutatkoznak be a kint tanuló magyar fiatalok számára, segítve későbbi elhelyezkedésüket.

alt


Fejlesztések a testnevelésben és a diáksportban – módszerek, tartalmak, innovációk címmel Dr. habil. Csányi Tamás PhD, a Magyar Diáksport Szövetség szakmai főtanácsadója adott elő. A mindennapos testnevelés kihívásait vette sorra, valamint ismertette a Magyar Diáksport Szövetség strukturális megújulását. Fő céljuk, hogy minél több gyereket be tudjanak vonni aktív sportprogramokba, melyben segítségükre vannak programjaik, mint például a Diákolimpia, vagy a TESI (Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések), több egyéb programjuk között. A NETFIT diagnosztikus pedagógiai eszköz és mérési rendszer főbb tulajdonságait is bemutatta és országos implementációjáról is beszámolt.

alt


Prievara Tibor, az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium és Kollégium nyelvtanára, a TanárBlog egyik alapítója a digitális tanulást segítő platformokról beszélt. Mint elmondta, egy 21. századi pedagógus munkája során szerinte elengedhetetlen a proaktivitás, a motiváció, illetve a visszajelzések alapján az újratervezés. Digitális tananyagfejlesztésükről is beszélt, mely által több ezer tananyag érhető már el. Létrehoztak emellett egy #School nevű interaktív játékos platformot, amelyben saját városokat kell fejleszteni feladatok megoldásán keresztül pontokat gyűjtve. Kidolgoztak egy KépességMátrixot is, mellyel a pedagógusok számos indikátor alapján oszthatnak ki jelvényeket a diákoknak, például értékelhetik a kreativitást vagy a tehetséget.

alt


Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke röviden összefoglalta a Nemzeti Pedagógus Kar feladatait, céljait, melyek között különösen fontos szerepe van a pedagógusok helyzetének folyamatos javításának – minden lehetséges szempontból. Az NPK helyzetértékelése elérhető a honlapjukon, mely minden részterületet érint, ami a pedagógusok számára érdekes lehet. Az egész ország érdeke, hogy olyan pedagógusok oktassanak és neveljenek az intézményekben, akik szakmailag felkészültek, és az oktatást hivatásuknak érzik. Elmondta azt is, hogy az átlagéletkor a pedagóguspályán közeledik az ötven év felé. 2022-től kezdve évente 6200 fő megy nyugdíjba, évente pedig 10.000 jelentkező van a pedagógus karokra. A képzés alatt 44%-uk lemorzsolódik, és a munkába állás után az első öt évben egyharmaduk hagyja el a pályát. „A pedagógusbéreket valamilyen társadalmi sztenderdhez kellene kötni” – mondta az elnök a béreket érintő javaslatai között.

alt


A nemzetközi tanulói teljesítménymérésekről és a TALIS-vizsgálat tapasztalatairól Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese beszélt. A PIRLS, TIMSS és PISA mérések megmutatják, hol kell beavatkozni, fejleszteni az oktatást. A PIRLS vizsgálat a 4. évfolyamos tanulók szövegértését vizsgálja, hazánk itt közvetlenül az élmezőnyben van, az elmúlt években pedig jelentősen javultak a számok. A TIMSS mérések tekintetében – melyek a matematikát és a természettudományos kompetenciákat vizsgálják – szintén előkelő helyen állunk. A 2015-ös PISA felmérés a PIRLS és TIMSS mérések vizsgálati területei mellett a tanulók problémamegoldására, az összetett gondolkodásra való készség mérésére koncentrál. A magyar diákok a másik két teljesítményméréssel szemben a PISA teszteken kicsit gyengébben teljesítettek nemzetközi összehasonlításban.

alt


Digitális Kompetencia – Keretrendszer az oktatásban címmel Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője tartott előadást. Vázolta a „tanulás a digitális korban” modelljét, melyben a következő funkciók szerepelnek: keresés, validálás, tárolás, előhívás, alkalmazás és megosztás. „A digitális oktatás a digitalizáció hatására megváltozó életre készít fel.” – hangsúlyozta a divízióvezető.  Idén már 5 éves a digitális Oktatási Stratégia (DOS) – mondta, majd a megvalósult eredményeket ismertette a továbbiakban.   

alt


Dr. Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa „Áldás vagy átok az oktatásban a mesterséges intelligencia?” címmel tartott előadást. Üdvözölte a kormány azon szándékát, hogy a tervek szerint mégsem lenne kötelező középfokú nyelvvizsgát tenni a felsőoktatási felvételi eljárásban. Az Alaptörvény közoktatással kapcsolatos passzusáról szólva elmondta: egészen egyedülálló a világon, hogy az alkotmány jogként és kötelességként egyaránt tekint a közoktatásra. Ennek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie és folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó világhoz.