A XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia második napja

Folytatódnak a XXI. OKSZK programjai Hajdúszoboszlón. Többek között a kreativitásra, a mesterséges intelligenciára és a művészeti nevelésre fókuszálva.

alt


Dr. Polonkai Mária egyetemi docens, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének alelnöke A pedagógus szerepek változásai a tehetséges diákok segítésében című előadásában hangsúlyozta a szociális kompetencia, a társas intelligencia szerepét a tehetségsegítésben. Ahhoz, hogy egy pedagógus megfelelően motiválja a diákot, segítse a tanuló önértékelését, elengedhetetlen a fejlett érzelmi intelligencia – vélekedett Polonkai. Csíkszentmihályi Mihályra hivatkozva arról is beszélt Polonkai, hogy a tehetséges diák majdani boldogulásához szükség van az értelmi képességek és az érzelmi intelligencia harmóniájára, tehát a pedagógusnak mindkét terület fejlesztésére koncentrálnia kell.

Dr. Hafiek Andrea az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője a Szakképzésről mindenkinek – avagy a szakképzés továbbfejlesztésének lépései című előadásában a terület egyik fő reformjaként a felnőttképzés és a szakképzés megfelelő szétválasztását nevezte meg. Előadásában kifejtette az öt éves technikumi képzés újdonságait és előnyeit. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a diák először ágazatot választ, nincs rajta az a teher, hogy konkrét szakmát kelljen azonnal választania, csak a 10-ik évfolyam után kell szakosodnia. A 3 éves szakképző iskola előnyeihez tartozik többek között, hogy duális képzés adott ebben az iskolatípusban, tehát a diákok élesben, cégeknél gyakorolhatják és sajátíthatják el mélyebben a saját szakmájukat.

Szögi Zoltán az Edutus Zrt. vezérigazgatója a 2019. november 8-10. között Győrben megrendezésre kerülő XVI. World Robot Olympiadot mutatta be előzetesen a jelenlevőknek. A versenyre 74 országból körülbelül 3500 résztvevő érkezik.

Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház főigazgatója Az Operaház köznevelési-közoktatási szerepvállalása című a Magyar Állami Operaház Gyermekkara közreműködésével megtartott előadásában úgy vélekedett, hogy a művészeti intézmények, így az Operaház is, jelenleg főleg a társadalmi felelősségvállalás révén közeledhet a potenciális közönséghez, a világ nem úgy működik most, hogy a magas művészet önmagában bevonzza a közönséget. Ezért fontos, hogy az Operaház ma művészeti nevelési tevékenységet is végezzen, egyre közelebb kerüljön az iskolákhoz. Ókovács szerint ahhoz, hogy operakedvelővé válhasson igazán ma valaki, ha nem is anyanyelvi szinten, de társalgási szinten kellene érteni a zenét.

Prof. Dr. Csépe Valéria a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport vezetője a Tanulási iránytű című előadásában hangsúlyozta az implementáció szerepét, azaz fontos, hogy az elképzelt alaptantervből a mindennapi pedagógiai gyakorlatban megvalósult alaptanterv legyen. Ehhez segítségként hozták létre az Oktatás 2030 program keretében a Tanulási íránytűt.

Prof. Dr. Charaf Hassan a Mesterséges Intelligencia Koalició tudományért felelős elnökségi tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja A digitális tartalmak szerepe az oktatásban a mesterséges intelligencia korában című előadásában elmondta, hogy jelenleg az MI nem kreatív, ember nélkül még nem képes önállóan működni. A mesterséges intelligencia csak azt tudja visszaadni, amit már tanult, tehát csak tanulási halmazon belül tud nagyon okos lenni az MI. Napjainkban a legnagyobb kihívás a mesterséges intelligencia fejlesztésben, hogy az MI képes legyen a MIÉRT-eket is meg tudja válaszolni. A digitalizáció kapcsán Charaf Hassan hangsúlyozta, hogy nem az a cél, hogy felváltsuk a papírvilágot, hanem, hogy a tanulás teljesebb, jobb élmény lehessen.

Prof. Dr. Csapó Benő a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet egyetemi tanára A jövő elvárásai és a tudás minősége című előadása mottójának ezt a Szent-Györgyi Albert idézetet választotta: „Olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája.”. Jelenleg, amit az MI nem tud teljes mértékben kiváltani a munka világában, azok a nemrutin analitikus és a nemrutin személyközi képességek – ezek fejlesztése elengedhetetlen lenne a közoktatásban. Csapó hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a gondolkodva tanulás, a mélyebb megértéshez csak ez vezethet, szükség van arra, hogy a magyar pedagógiai kultúrában ennek a tanulási típusnak is helye legyen.

Prof. Dr. Mocsai Lajos a Testnevelési Egyetem rektora Az oktatás feladata az egészséges életmód kialakításában című előadásában hangsúlyozta a mozgáskultúra és a testkultúra a kultúránknak ugyanolyan fontos része, mint a művészetek és a tudományok. Mocsai ismertette, hogy a mozgásszegény életmód rizikófaktorként jelentkezik többek között a szív- és érrendszeri betegségeknél, a mozgásszervi betegségeknél és a csontritkulásnál is.