A zene hatása a tanulásra

Míg korábban úgy tartották, hogy az a legjobb tanulási módszer, ha nem osztjuk meg a figyelmünket, egyes modern kutatások eredményei úgy tartják, hogy hasznos lehet, ha egy kellemes dallam szól a háttérben. Természetesen nem vagyunk egyformák, ezért nem is lehet megmondani, hogy pontosan mely dalok azok, amik serkentik az agyi teljesítményt, de néhány szempontot figyelembe véve mindenki megtalálhatja a számára megfelelő dallamokat.

alt


Zene, fejlesztés, tanulás…

A zene pozitív hatásának köszönhetően egyre több olyan program bontakozik ki, ahol a gyerekek a zenélés keretein belül vesznek részt fejlesztéseken. Ilyen többek között a Minnesotában kifejlesztett Rock’n’Read projekt, ami a tanulók olvasási készségének fejlesztésére fókuszál. A program kialakításában szerepet játszott az a szemlélet, miszerint a leggyorsabban éneklés közben tanulunk új szavakat, s emellett a szövegértést és az olvasás folyékonyságát is javítja az éneklés. Az olvasás a tanulás alappillére, hiszen kutatások is bizonyítják, hogy akiknek nehézkesen megy az olvasás, nagyobb eséllyel hagyják el az iskolát, mivel küzdelmes munkába kerül nekik egy-egy anyag elsajátítása. 

Hazánkban is elindultak hasonló fejlesztésű programok, amelyek alapvetően a Kodály-módszer elemeire építenek. Az egyik igen sikeres próbálkozás a Láthatatlan Hangok projekt volt, amelyben óvodás korosztályon tesztelték, hogy a zenei fejlesztés miként segítheti a gyerekek beszédértését, szövegértését, az elemi gondolkodást és más, az iskolai tanuláshoz elengedhetetlen alapkészséget. A vizsgálat eredménye sikeres volt, ugyanis a gyerekek nem csak magukhoz képest mutattak javulást, hanem a programban részt nem vevő társaikat is túlszárnyalták. 

Egy másik hazai kezdeményezés a Szimfónia program, ami kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekek életébe igyekszik zenét csempészni. A programot működtető Symphonia Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint: „A programnak nem az az elsődleges célja, hogy ezek a gyerekek jobban zenéljenek a többieknél, hanem az, hogy emberileg, lelkileg-szellemileg sikerüljön megerősítenünk őket, hogy kikerülhessenek a társadalom perifériájáról.”

Miért jó, ha zenére/zenével tanulunk? 

Figyelembe kell vennünk azt, hogy a zene csak a tanulás bizonyos válfajainál lehet eredményes, sőt az is előfordulhat, hogy valakit kifejezetten zavar a zenehallgatás. Bizonyított tény, hogy a zene által elraktározódnak az élmények, hiszen ilyen helyzetekben összekapcsolódik a vizuális és az audiális esemény. A zene többnyire megkönnyíti az egzakt tantárgyak tanulását, hiszen a zenei hangok is egyfajta képletként követik egymást, amelynek megvan a maga logikája. A zene fejleszti a gyermek kreativitását, például ha zongorán játszik, sokkal könnyebben megérti a matematikát és a többi tudományágat. A zenetanulás az idegen nyelvek tanulásával is összefügg. Nina Kraus és Bharath Chandrasekaran, a Northwestern Egyetem tudósai úgy vélik, hogy a zenetanulás során fejlődik, erősödik az agy hallással kapcsolatos funkciója, ami hasznunkra válhat a beszédben, a tanulásban, az olvasásban valamint az idegen nyelvek elsajátításában. Nem csoda, hiszen a zene nagyon hasonlít a nyelvhez: mondattani elemekből áll és ezeket az elemeket különféle szabályok irányítják.

A zene gyógyító hatása mindenki számára ismerős lehet. Gyakran vezetjük le kedvenc dalainkkal a feszültséget, és a bánatunkat, boldogságainkat is jobban megélhetjük egy muzikális környezetben. A tanulásra is hasonló hatást gyakorolhat, hiszen egy-egy vizsgára vagy dolgozatra készülve felgyűlnek a feszültségek, stresszesebbé válunk. A zene meditatív hatása segíthet abban, hogy ne görcsösen álljunk neki a munkának, hanem egy kellemes környezetet megteremtve magunk körül. 

A „zajban” tanulás hasznos lehet a későbbi munkánk során is, hiszen az agyunk megtanulja, hogyan szűrhetjük ki a háttérzajokat, így egy hangosabb munkahelyen is könnyedén koncentrálhatunk az adott feladatra, nem vonhatja el más a figyelmünket. 

Milyen zene alkalmas a tanuláshoz? 

Ebben a részben nem azt határozzuk meg, hogy mely zeneszámok alkalmasak a tanuláshoz, hiszen valakinél a melodikusabb, valakinél pedig a dallamtalanabb zenék hozzák meg a várt eredményt. Ettől függetlenül érdemes néhány szempontot figyelembe venni, amelyek sikerre vezethetnek minket. 

Az úgynevezett Mozart-hatásról 1993-ban Fran Rauscher, a Wisconsin Oshkosh Egyetem idegtudósa számolt be. Kutatásából kiderült, hogy azok a diákok, akiknek tíz percen keresztül részleteket játszottak le Mozart szonátájából, sokkal jobban teljesítettek egy logikai teszten, mint azok, akik kortárs zenét vagy semmilyen dallamot nem hallgattak. Az eredmény nagy hatást gyakorolt a közvéleményre, de a tudományos világ szkeptikusan fogadta, s sokan úgy gondolják, hogy a legtöbb zene hasonló hatást fejthet ki, míg mások nem hisznek a zene tanulásra gyakorolt előnyös hatásában. 

Mindenképpen olyan zenét válasszuk ki, ami a mi ízlésünkhöz közel áll, hiszen a Mozart-hatást nem csak Mozart zenéjével lehet elérni: Bach, Beethoven, de akár a rock- vagy a popzene is alkalmas lehet a tanuláshoz. 

Fontos, hogy ne legyen se túl gyors, se túl lassú, próbáljunk 56-64 metronómszámú zenéket összeválogatni. Arra is ügyeljünk, hogy az adott dalban ne legyen túl nagy fókusz a dobon és a lüktető ritmuson, mint a Technóban vagy a Heavy Metalban, ugyanis ezek túlságosan felpörgetik a szervezetet, és gátolják a befogadóképességet. A szövegcentrikus zeneszámok sem ideálisak, mert elvonják – vagy nagyon megosztják – a figyelmet. 

Dr. Emma Gray klinikai szakpszichológus – aki szintén végzett vizsgálatokat a témában – úgy véli, hogy az érzelmes pop- és rockmelódiák kreativitást növelő hatása főként a nyelv, az irodalom és a művészetek tanulásakor lehet hasznos, míg a matematika tanulásához leginkább a klasszikus zenét ajánlja. 

Mi a helyzet a multitasking hatással? 

A modern élet egyik velejárója, hogy a felgyorsult világban hajlamosak vagyunk arra, hogy egyszerre több érzékszervünket, szükségletünket próbáljuk meg beteljesíteni, ezért egyszerre több dologra próbálunk meg koncentrálni. Ilyenkor jelenik meg a multitasking hatás. 

Egyes kutatások bizonyították, hogy senki nem képes a multitaskingra, ugyanis amikor úgy gondoljuk, hogy egyszerre végzünk dolgokat, az elménk igazából nagyon rövid idő alatt vált az egyes feladatok között. Természetesen vannak olyan tevékenységek, amelyek nem igényelnek különösebb mentális erőfeszítést. Ilyenek azok a repetitív, begyakorolt mozdulatok, amelyeket már gondolkodás nélkül is könnyedén rutinszerűen tudunk elvégezni. 

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a tanulás közbeni zenehallgatás alatt megvalósul-e a multitasking hatás. A válasz nem egyszerű, és nem is egyértelmű. Bizonyos vizsgálatok ugyan kimutatták, hogy egyes zenei ütemek, ritmusok kedvező hatást gyakorolhatnak az agy működésére, de mint már a korábbi részekben kifejtettük, nem minden zene alkalmas a tanuláshoz. 

A multitasking jelenséget előidézheti, ha túl gyors, túl lassú, vagy túl szövegcentrikus dalokat hallgatunk, hiszen ezek nem tartoznak bele az optimális skálába. Amint úgy érzékeljük, hogy elkezdünk figyelni a háttérben szóló dallamra, biztosak lehetünk abban, hogy a figyelmünk megoszlott. Ilyenkor próbáljunk meg más típusú dallamokat kiválasztani, ami segíti a tananyag memorizálását.