Iskolai könyvtár – a 21. században

A Könyvtárostanárok Egyesülete Őszi Szakmai Napot szervezett a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban Digitális kor? – Digitális oktatás? – Iskolai könyvtár! Utak a jövő iskolai könyvtára és tananyaga felé címmel.
 

Milyen feladatok várnak az iskolai könyvtárra a digitális korban? Hogyan lehet a könyvtár forrásbázisa az iskolának? Milyen eszközeink lehetnek arra, hogy minél több diákot (és tanárt) bevonzzon a könyvtáros? A fenti, nagyon is időszerű kérdésekre keresett választ az egyúttal évi második közgyűlését is tartó Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE).

Simon Krisztina KTE elnök köszöntője és Az én 21. századi iskolai könyvtáram című diákpályázat eredményhirdetése után Sörény Edina, az EMMI főosztályvezetője (Kultúráért felelős államtitkárság, Könyvtári és levéltári osztály) beszédében kiemelte: a digitális kor kihívásai közé tartoznak az olvasás megváltozásának kezelése, az archiválás kérdései, valamint az iskolai könyvtár állománygyarapítása. A könyvtárnak elég vonzó térnek kell lennie, egyéni igényeket is ki kell elégítenie, több könyvtáros szakemberre van szükség. A KTE felmérését, amely szerint az ország iskolai könyvtáraiban csupán 9%-ban dolgozik könyvtáros szakember, mintegy hihetetlennek tartotta, s inkább arra gondolt, biztosan félreolvasta a számot. A kultúrpolitikai vezető ígéretet tett arra, hogy az általános iskolai könyvtári állomány fejlesztéséért az EMMI köznevelési államtitkárságához fog fordulni, hivatkozva a jogszabályra, amely kimondja, hogy az iskolakönyvtári állomány minimuma 3000 cím lehet. Az már komoly nevetést váltott ki a szakmai közönség soraiban, hogy Sörény Edina olyan jogszabály-módosítást is javasol, miszerint 3 évesnél nem lehet öregebb a könyvtári állomány fele. A nevetést az válthatta ki, hogy az általános és középiskolai könyvtárak állományának nagy része – ahogy a később megkérdezett néhány könyvtárossal beszéltem – körülbelül tíz éve egyáltalán nem tud változni, hiszen nem áll rendelkezésére pénzügyi keret, amelyből vásárolhatna a könyvtár. Az állományfejlesztés ezek alapján tehát nagyon is időszerű lenne, ugyanakkor a fejlesztésre fordítható összeggel kapcsolatban a Köznevelési államtitkárságot kell keresni, és ahogy a főosztályvezető asszony ígéretet tett rá a nyilvánosság előtt, ő maga fogja is keresni az államtitkárságot ezekkel az igényekkel. Az ugyanakkor elvárható dolog lenne szerinte, hogy a mai iskolai könyvtárban se legyen már papír alapú katalógusozás. A minisztérium tervezi, hogy az iskolai könyvtárakat is ellenőrzi és jogszabály-módosítást kezdeményeznek szakfelügyelő kirendelésére országos szinten.

A főosztályvezetőt követően a szakmai napnak helyet adó gimnázium könyvtárosai tartottak beszámolót az AKG-ban már megvalósult, a digitális jelenben felnövekvő generáció hatékony oktatását célzó projektekről. Nádori Gergely könyvtárostanár szerint a YouTube megjelenése van olyan jelentős, mint a Gutenbergé: a fiatalok ugyanis már régóta nem a könyvekhez, de nem is a Google-höz, hanem a YouTube-hoz fordulnak segítségért, ha valamit meg szeretnének tudni arról, hogy működik. Az információhordozó többé tehát nem a szöveg, hanem a film. Ha a továbbiakban is úgy gondoljuk, hogy az iskola = „tudástranszfer intézmény”, akkor komolyan el kell gondolkodnunk azon, mit jelent a tudás. Tudás = okosság? Régen az számított okosnak, aki tudta az Iliászt kívülről. Ma az inkább, aki, tudja, hol keressen.

Birloni Szilvia arról mesélt, hogy milyen gondolkodás mentén tért át az AKG a digitális oktatásra 2015-ben. A digitális iskola más fizikai terekkel is dolgozik, ők a gyerekekkel együtt gondolták újra a tanulói tereket, hiszen – ahogy Nádori Gergely mondására is hivatkozott – az lenne ideális, hogy ha az iskolai területen belül bárhol le lehetne ülni és gondolkodni, tanulni, vagyis az egész iskola lenne a könyvtár.

Németh Szilvia könyvtáros arról mesélt, hogy ő ugyan nem régóta alkalmazottja az AKG könyvtárának, de máris számos örömteli feladatban van része: például ki kell találnia kollégájával közösen, milyen legyen az AKG ősszel indult általános iskolai könyvtári részlege, s milyen programokat kínáljanak a diákoknak.

Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője arról tartott rövid, de velős előadást, hogy gondolkodjunk el az iskola 21. századi szerepéről. Amikor az ismeretek devalválódnak, amikor szinte minden információ elérhető online, akkor inkább azt kellene megtanítanunk, hogyan szűrhető a temérdek információ, hogyan válogassunk kritikusan. A „Mikor volt az első pun háború?” nem feltétlenül a dátuma miatt érdekes kérdés, hanem amiatt, hogy a háború mint történelmi tény révén megismerhetők területi konfliktusok és azok kirobbanásának okai. A kontextus megismerése fontosabb, mint a száraz adat, amely másodperc töredéke alatt, komoly mentális erőfeszítés nélkül kideríthető. 

Az ebéd utáni részleges tisztújító közgyűlés és emlékérmek átadása, valamint a Kis KTE-könyvek 10. kötetének bemutatója után Pataki Marianna könyvtárostanár tartott érdekes beszámolót külföldi példákból: egy spanyolországi (Zaragoza) egykori cukorfeldolgozó telepet ifjúsági könyvtárrá alakítottak át. A nagy tér közösségi találkozóhely is egyben, és a környék fiataljainak igényeire szabva videojátékokat is lehet kölcsönözni, a hagyományos könyvtári jelzetek helyett pedig ikonok mutatják a könyveknél a műfajokat. A Norwick High School könyvtárában igények szerint könnyen átalakítható terek állnak rendelkezésre, a falakra írni lehet, de kuckós helyek is megtalálhatók, valamint csendesebb részlegek a tanulás céljára. A külföldi példák azt mutatják, hogy nem feltétlenül pénz kérdése a könyvtár vonzóvá tétele: egyszerű eszközökkel is meg lehet mozgatni a diákokat, ő például a hetedikesekkel csináltatott egy book trélert kedvenc könyvükről (mi is láthattuk), könyvkiállítást rendezett „lájkolt” és „diszlájkolt” könyvekről, készíttetett könyvinstallációt, a könyvtárában rendelkezésre áll elmélkedésre, lecsendülésre szolgáló közösségi színező mandalamintákkal; és amellett, hogy könyvtárának falai fiatalos, üde színekre festette, belterét a romkocsmák bohém hangulatát idéző, tulajdonképpen innen-onnan vett bútorokkal tette még vonzóbbá a fiatalok számára.

A délután további részét műhelymunkák tették ki, csatlakozni lehetett A 21. századi iskolai könyvtári tér, illetve A NAT és a 21. századi iskolai könyvtárhasználati tananyag, valamint a Programok, szolgáltatások a 21. századi iskolai könyvtárban címmel meghirdetett műhelyekre.

A nap sok fontos tanulsággal szolgált, és jó lenne, ha az iskolai könyvtár, mint Dömsödy Andrea, a KTE szakmai nap egyik szervezője kiemelte, valóban az iskola (tudás)forrásközpontja lenne minden egyes általános iskolában.

Fotók: KTE

Még több kép: http://www.ktep.hu/OSZN2018

Besze Barbara

 

Simon Krisztina KTE elnök
Simon Krisztina KTE elnök

 

Sörény Edina főosztályvezető, EMMI
Sörény Edina főosztályvezető, EMMI

 

Nádor Gergely könyvtárostanár
Nádori Gergely könyvtárostanár, AKG

Zajlik a műhelymunka
Zajlik a műhelymunka